Megérkezett a DRÓN – kritikai médiaműveltség fejlesztését segítő program

A 2016/2017-es tanévben fejlesztett Drón program a kritikai médiaműveltség fejlesztését célozva, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára kínál médiafoglalkozásokat az információs környezet értő, kritikai szemléletű és felelős használatához.

Mire való a kritikai médiaműveltség?

Az információs- és médiakörnyezet a digitalizáció hatására jelentősen átalakult, nem pusztán a mennyiségi robbanás miatt, hanem az átláthatóság, kontrollálhatósága, a hitelesség megítélése is megváltozott. A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást. Az új médiakörnyezet újfajta szűrőmechanizmusokat követel a felhasználóktól, olyan ismereteket és képességeket, amelyek segítenek dönteni az információ hitelességéről, megbízhatóságáról. A mára kialakult információs környezetben a kritikai gondolkodás magasabb szintjére van szükség.

Mi a foglalkozások célja?

A foglalkozások célja a médiaüzenetek kritikai befogadásának fejlesztése, a médiaszövegek rejtett üzenetét feltáró kérdések, illetve az elemzés szempontjainak megismertetése, tudatosítása. Az információ feldolgozását, elhelyezését segítő kritikai gondolkodás fejlesztése. Az információ hitelességének értékeléséhez kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztése mellett a digitális kommunikációban való részvételhez kapcsolódó felelősség tudatosítása, a részvételi kompetenciák fejlesztése. A foglalkozások bevezetnek a tényellenőrzés szempontjainak, folyamatának megismerésébe, az álhírek felismerésébe. Segítséget nyújtanak abban, hogy ha kételkedésre okot adó információval találkozunk, hogyan ellenőrizhetjük annak hitelességét.

A középiskolásoknak szóló foglalkozásokban megjelenik a közösségi médiafelületeken zajló információáramlást befolyásoló mechanizmusainak témaköre: az algoritmusok működése, a szűrőbuborék jelensége, illetve e jelenségek médiahasználatban betöltött szerepének megértése.

A foglalkozások segítik a diákokat annak megértésében:

  • hogyan alkotja meg a média az üzeneteit
  • ki hozta létre az üzenetet, információt
  • az alkotók mit akarnak velünk közölni, elhitetni, vagy mire ösztönöznek minket
  • milyen meggyőzési eszközöket használt a médiaüzenet
  • az üzenet mikor hazudik, hamis, elfogult, vagy megtévesztő
  • hogyan segítik a saját tapasztalatok a médiaüzenetek értékelését.

A foglalkozásokban megjelenő témák, kompetenciák:

  • Az online információ megítélése
  • Tényellenőrzés (fact checking)
  • A szűrőbuborék-effektus
  • A kritikai és a kreatív gondolkodás fejlesztése
  • Digitális eszközhasználat
  • Digitális médiaszöveg-alkotás

A csomagok ingyenesen letölthetők.

Felső tagozat:

  1. foglalkozás: foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás:foglalkozásleírás és mellékletek

Középiskola:

  1. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek

Kép és szöveg forrása. 

Akiktől most érdemes tanulni: itt vannak a Digitális Témahét tanári pályázatának nyertesei

Megszületett az eredmény a Digitális Témahét tanári pályázatán. Gratulálunk! Büszke vagyok rá, hogy mindkét pedagógus díjazottal dolgozhattam már! 

A három legjobb pályamű:

  • Klacsákné Tóth Ágota (Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium – projekt címe: Minden út a digitális világba vezet?)
  • Nemes-Nagy Erika (Szegedi Szakképzési Centrum József Attila Általános Iskolája és Szakképző Iskolája – projekt címe: Nem Tabu?!)
  • Horváth Dorottya (ELTE hallgató – projekt címe: A digitális világ kalandorai)

Gratulálunk!

További díjazottak, különdíjak és eredmények a DTH weboldalán.

Kép: DTH és Pixabay képek alapján saját szerkesztés. Forrás: DTH

A tanulás alapvető megújítására van szükség

The Nature of Problem Solving címmel jelent meg új kötet az OECD gondozásában, amelyet Csapó Benő és Joachim Funke szerkesztett. Az Educational Research and Innovation sorozatban megjelent könyv alcíme – Using Research to Inspire 21st Century Learning – világosan megfogalmazza a kötet fő üzenetét: a tanulás alapvető megújítására van szükség, s ehhez sokféle inspirációt is nyújt.

The Nature of Problem Solving

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

A kötet letölthető a Szegedi Tudományegyetem honlapjáról is.

A szerkesztőkkel készült interjút az MTA a honlapján közölte.

Kép forrása: OECD, a kötet borítója. Szöveg forrása: MTA

Kérdőív az írni-olvasni tudásról és arról, milyen kapcsolata van ennek az iskolai oktatással

Az írás-olvasási készség nélkülözhetetlen készség, azonban az írni-olvasni tudást túlságosan gyakran természetesnek vesszük. Egyesek szégyent érezhetnek amiatt, hogy nem tudnak elég magas színvonalon írni vagy olvasni, és a gyerekek ezt a tényt eltitkolhatják tanáraik és osztálytársaik előtt, ami tovább növeli a tanulási élményeik által kiváltott nyomást. A School Education Gateway, az iskolai oktatás európai online felülete most egy kérdőív segítségével szeretne előrébb jutni e készség kutatásában. A kérdőív magyarul itt érhető el. 

Az OECD definíciója szerint a funkcionális írni-olvasni tudás „az írásra és az olvasásra való képesség olyan szintje, amely lehetővé teszi a fejlődést és a társadalmi részvételt otthon, az iskolában és a munkahelyen.” Az írni-olvasni tudásnak számos dimenziója van, és hozzákapcsolódik a vele összefüggő olyan nélkülözhetetlen készségekhez, mint a beszédkészség, a digitális kompetencia és a hírközlő médiumok kritikus elemzésére való képesség.

Az írni-olvasni tudás fejlesztése nemcsak anyagi téren csökkenti a szegénység kockázatát, hanem a törekvések tekintetében jelentkező szegénység leküzdését is segíti. Az erős írás-olvasási készségek megnövelhetik az önbizalmat, jó hatást gyakorolhatnak az egészségre és a jólétre, továbbá ösztönözhetik a polgári és a társadalmi részvételt.

Az iskolák természetesen kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok megfelelő szinten sajátítsák el az írni-olvasni tudást. Azonban lassú az előmenetel azon cél tekintetében, hogy 2020-ra kevesebb, mint 15%-ra csökkenjen az írás-olvasás terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya. Sőt a gyengén olvasók aránya valójában növekedett 2000 óta, és a fiúk hátránya az írni-olvasni tudás terén még tovább nőtt a lányokéhoz képest.

A School Education Gateway egy rövid kérdőívvel szeretné kideríteni, mi a pedagógusok, intézményvezetők, szülők, kutatók véleménye a gyerekek írni-olvasni tudásáról és az iskolai oktatásról. A kérdőív 23 nyelven elérhető május 20-áig, kitöltése hozzávetőleg öt percet vesz igénybe. A kérdőív magyarul itt érhető el.

Szöveg forrása. Kép forrása (CC BY-SA 2.0). 

Future Work Festival – A munka jövője, a jövő munkája

Még mindig lehet jelentkezni az év egyik legnagyobb munkaerő-piaci fesztiváljára! Future Work Festival! http://www.futureworkfestival.hu/

Future Work Festival

Mennyire foglalkoztatja diákjait a jövőjük? Az, hogy mit tanuljanak és mit biztosan nem, mert eltűnő szakma. Vajon tudják, melyek ezek? Milyen jövőtálló állások lesznek 5-10 év múlva, hogyan változtatja meg a technika az életüket, tanuljanak-e meg kódolni vagy arra sem lesz szükség, egyáltalán: kell-e diploma az érvényesüléshez?

A Future Work Festival szervezői szerint fontos elkezdeni az ismeretterjesztést, mert a technikai változás miatt teljesen átalakul a munka világa és ez mindenkit érint. Ennek kapcsán május 17-én egész nap a budapesti Deák téren található Akvárium Klubba várjuk a pedagógusokat (különleges bemutató órákkal, külföldről érkező tanárokkal), az utat kereső diákokat és a gyermekeik jövőjén gondolkodó szülőket.

A központi rendezvény mellett szerdától péntekig délutánonként különböző rendezvényeket tartanak kerthelyiségekben, romkocsmákban, közösségi irodákban, ahol a szakmák jövője és a jövőbeli boldogulás a fő téma: cégvezetőket, döntéshozókat, véleményformálókat lehet meghallgatni a témában.

Amennyiben a tantestületekből van érdeklődés a rendezvény iránt, szívesen felajánlanak kedvezményes jegyeket az intézménynek. Csoportos kedvezmény is van osztályoknak, kisebb társaságoknak öt főtől. Ezekről a lehetőségekről az info@futureworkfestival.hu email címen tudnak bővebb tájékoztatást adni.

Hajrá!

Pályázati felhívás a Digitális Témahéthez kapcsolódóan!

Két új pályázat jelent meg a Digitális Témahét weboldalán!

Digitális Témahét logó

A Digitális Témahét keretében kétféleképpen lehet pályázatot benyújtani: (Részletek ide kattintva)

  • 1. Valósítsatok meg projektet a Témahéten, és pályázzatok!
  • 2. Írj projekttervet, és pályázz!

Az 1. pontban a Témahétre regisztrált iskolák pedagógusai vehetnek részt, a 2. pontban azonban bárki, akár tanárszakos hallgatók is!

Kattints a részletekért, tervezz projekttervet, valósítsd meg és nyerj!

Források. Szöveg egy része és kép: Digitális Témahét weboldala. Videó: YouTube, DTH csatorna

Új OECD kiadvány a pedagógiai tudásról és a tanári professzió változásáról

Az OECD – amellett, hogy hazánkban elsősorban a PISA mérések kapcsán ismerik a szervezet oktatási-kutatási vonalát – számos nagyon érdekes kiadványt adott a világnak az utóbbi időben a pedagógia és a neveléstudomány területéről.

A legújabb OECD kiadvány, a Pedagogical Knowledge and the Changing Nature of the Teachers Profession című kötet újabb kutatási és elemzési eredményeket mutat be a pedagógiai tudás változásáról, illetve arról, hogy milyen elvárások, várakozások, nehézségek és kihívások állnak a folyamatosan változó tanári mesterség elé.

oecd_kiadvany

A kiadvány bevezetője szerint a magasan képzett és kompetens tanárok alapvető fontosságúak az igazságos és hatékony oktatási rendszerekben. A tanárok azonban napjainkban számos magasabb rendű, komplex elvárással találkoznak, amikor a tanulóikat a 21. századi társadalomban való sikeres eligazodásra kell felkészíteniük. Minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik tehát arra, hogy a tanári professzió egyben döntési lehetőséget is jelentsen a pedagógusoknak arra, hogy a meglévő és folyamatosan bővülő tudásbázist a szükségleteknek megfelelően használják.

A kötet kutatási eredményeket és többféle megközelítéssel bíró ötleteket mutat be a pedagógiai – tanítási-tanulási – tudás és a változó tanári professzió kapcsán. Modern megközelítéssel él a tanári szakmai kompetenciák kapcsán és arra vonatkozóan, hogy ez hogyan viszonyul a tanulók tanulásához. A riport betekintést ad a tanári professzió dinamikus változásába és abba, hogy a tanári tudás hogyan mérhető – egyben kiváló példáját mutatja a tanári tudás 21. századi megközelítésének is. Az olvasó találkozhat ugyanakkor a tanári tudás futurisztikus megközelítését firtató tanulmánnyal is. Ez a tanulmány kiváló forrása lehet azoknak, akik a magas színvonalú oktatás különböző tényezőit vagy a tanári professzió komplexitását kívánják kutatni. A kötet célcsoportját képezik egyúttal a tanárképző szakértők, oktatók, oktatási vezetők, szakpolitikai szintű szakértők és a kutatói szféra is.

Kellemes olvasgatást!

Forrás: OECD. Kép: OECD kiadvány borítója.

Hogyan dolgozd fel? – segítő beszélgetés egy tragikus buszbaleset margójára

Olyasmi történt péntek este, amelyre nagyon rég nem volt példa, és aminek sosem kellett volna megtörténnie. Igen, mindenki tudja, Verona mellett magyar diákok és felnőttek haltak meg egy tragikus balesetben. Sokan írnak arról, hogy ezt feldolgozni lehetetlen, segítséggel is sokáig, évekig, évtizedekig tart majd.

Ma nemzeti gyásznap van. Rájuk, az áldozatokra emlékezünk és mindenki szorít a sérültek felépüléséért, sikeres fizikai és lelki küzdelmeikben.

Ma reggel kaptam egy pedagógiai segédanyagot egy számomra hiteles szakembertől. Mikó Gábor generációs tanácsadó, a DIA (Demokratikus Ifjúságért Alapítvány) munkatársa. Talán nem emlékszik rá, de anno nekem is trénerem volt egy korábbi “diás” tréningen (disputa tréning, talán 2012?…)

A tanári segédanyag segít, hogyan beszélgessünk erről gyerekekkel, az iskolában vagy akár szülőként, otthon. Töltsd le, használd, beszélgess az eseményekről. Neked is, másoknak is könnyebb lehet így. Itt találod: Tematika a tragédia feldolgozását segítő beszélgetéshez

jesuisszinyei