Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!

 

Reklámok

Vár az EDU-ARCTIC oktatói fóruma! Vár Varsó!

Kedves Olvasók! Ritkán szoktam ilyen posztokat írni, de persze éppen ideje elkezdeni. A hétvégén Varsóban veszek részt az EDU-ARCTIC projekt oktatói fórumán.

Hogy mi az az EDU-ARCTIC? Jó a kérdés, még én sem tudom teljesen, ezért is megyek Lengyelországba 🙂

Az EDU-ARCTIC egy az Európai Bizottság által támogatott projekt, amely arra fókuszál, hogyan lehet a sarkvidéki és sarkköri kutatásokat felhasználva megújítani a természettudományos (science) oktatást szerte Európában. Nemes vállalás, annyi szent. A projekt célul tűzte ki, figyelembe véve a 13-20 éves kor közötti célcsoport igényeit, hogy minél több fiatal válassza ki a STEM pályát a projekt hatására.

Az EDU-ARCTIC projekt számos remek eszközt használ az oktatók, a résztvevők és a tanulók bevonására, például online webináriumokat szerveznek sarkvidéki és sarkköri kutatókkal egy virtuális osztálytermet használva, kidolgoztak egy “citizen science” környezeti monitoring programot (hogy ez mi, erre pl. egészen kíváncsi leszek a hétvégén), workshopokat és képzéseket szerveznek tanároknak és egy ún. online Polarpediát készítenek (ez egy portál valójában), amely számos hasznos információt, kutatási eredményt, csodás bepillantást kínál gyerekeknek a sarkvidéki kutatóállomások rendkívül izgalmas életéből – sőt, még egy nyereményutat is kaphatnak egy-egy kutatóállomásra!

Érdekes? Szerintem igen! Minden más kiderül Varsóban!

További részletek a projekt honlapján.

A homeopátia kártékony. Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. Pont. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltéríti a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) egyik munkacsoportja új állásfoglalást adott ki a homeopátiás termékek hatékonyságával és biztonságosságával, valamint e termékek hirdetési és forgalmazási gyakorlatával kapcsolatban. Az EASAC az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái által létrehozott együttműködés, amely független, bizonyítékokon alapuló szakértői véleményekkel támogatja az európai szintű döntéshozatalt, s egyben az európai tudomány közös szószólójaként lép fel (a szervezetnek tehát a Magyar Tudományos Akadémia is tagja).

Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalásában a szakértők leszögezik:

az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.

Személyes kommentem: végre!!!

Az EASAC állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvasható.

Forrás: MTA. Kép forrása: Pixabay.

Tanári önfejlesztés? Ezzel a 3 kurzussal indulj neki a tanévnek!

Ma már számos lehetőség nyílik tanárként az önfejlesztésre teljesen ingyenesen, online. A European Schoolnet Academy mellett a Bizottság által támogatott School Education Gateway portálon is rengeteg online kurzus, azaz MOOC indul (hogy pontosan mi az a MOOC, lejjebb görgetve olvashatsz többet).

Collaborative Teaching and Learning

  • Indulás: szeptember 25.
  • Időtartam: 6,5 hét
  • Modulok: 4 modul + 2,5 hét tervezési időszak
  • Elfoglaltság: 4-5 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A European Schoolnet Academy-n meghirdetett kurzus a kollaboratív tanulásról és tanításról szól. A kurzus során számos szakértő és más résztvevők által kapott tanácsok, támogatás, ötletek és konkrét javaslatok alapján van lehetőség arra, hogy hogyan kikísérletezzük, hogy valósítható meg a kollaboratív tanulás és tanítás az osztályteremben. A kurzusban számos videó és szöveges anyag érhető majd el a tervezéstől a megvalósítás támogatásáig. Mint ilyenkor általában, résztvevőként egy globális (de legalábbis széles európai) közösség tagjaiként bepillantást nyerhetünk a téma újdonságaiba, hogy együtt alakíthassuk a kollaboratív tanulás módszertanát. A kurzus szeptember 25-én indul, beiratkozni ide kattintva lehet.

Introducing Project-Based Learning in your Classroom

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 4 hét
  • Modulok: 4 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus a projektalapú tanulás (project-based learning, PBL) módszertanáról szól. A kurzus során az elméleti alapok mellett lehetőség nyílik a projektalapú tanulási megközelítés tesztelésére. A szervezők számos konkrét példával, esettanulmánnyal, ötlettel, javaslattal és a megvalósítást elősegítő eszközzel szolgálnak a kurzus során, amelyek arra sarkallhatják a résztvevő pedagógusokat (és persze a tanulókat is), hogy induljanak el a projektalapú tanulás rögös, ám annál élvezetesebb útján. Beiratkozás ide kattintva lehetséges.

Competences for 21st Century Schools

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 5 hét
  • Modulok: 5 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus elsősorban azért jött létre, hogy erősítse a résztvevők 21. századi készségeit azért, hogy később ők is sikeresen tudják alkalmazni ezeket a készségfejlesztő módszereket az iskolában, a tanórákon, a tantestületben vagy az iskolán kívüli életben is. A kurzus segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők jobban, alaposabban megismerjék a kompetencia-alapú oktatás mikéntjét (itt a 21. századi készségekről van szó valójában, nem a hazánkban már régebbről ismert kifejezésről – a szerk.) és tudatosabbá váljanak abban, hogyan küzdhetnek meg a kompetencia-alapú tanulás nehézségeivel, kihívásaival és problémáival az osztályteremben. A kurzus november 13-án indul, előregisztrációért kattints ide.

Nem elég, kérek még!

  • Opening Schools to STEM Careers: a kurzus elsősorban iskolavezetőknek és pályaválasztási tanácsadóknak szól arról, hogy hogyan tehetők népszerűbbekké a STEM pályák a fiatalok körében, hogyan válasszanak jól műszaki vagy természettudományos pályát és hogyan lehet erre jól felkészíteni őket.
  • Our Fragile Planet: a kurzus bemutatja, hogyan használhatjuk az űrfelvételeket és az űrkutatás eredményeit a Földünk törékenységének és összetettségének bemutatására az osztályteremben.
  • Moving to Maths 2.0: matematikai készségek fejlesztése az osztályteremben az EU kulcskompetencia rendszere alapján, hétköznapi problémákra és logikai készségek fejlesztésére fókuszálva.
  • Effective Parental Engagement for Student Learning: hogyan vonjuk be a szülőket az iskola falain belülre, hogyan vonjuk be őket a közös tanulásba? Ötleteket kaphatsz a szülő-tanár-iskola együttműködés módszereire és európai jó példáira.
  • Erasmus+ funding opportunities for schools: számos hazai iskola is részt vesz valamilyen Erasmus+ projektben, mobilitási (KA1) vagy stratégiai együttműködési (KA2) területen. A kurzus segítségével a Te iskolád is biztosabban pályázhat európai forrásokra.

A kurzusok időbeosztása segít a jó választásban, de szinte minden hónapra jut egy-egy jó kurzus. A MOOC-ok persze majd ismétlődnek jövőre, tavasszal vagy ősszel, így aki most lemaradna, ne aggódjon, vélhetően egy következő alkalommal majd beiratkozhat.

Kérdés? Akkor hajrá! 🙂

*Mi az a MOOC?

A MOOC, Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzus egyre népszerűbb képzési forma világszerte, nagy egyetemek is indítanak ilyen kurzusokat (ezeket a Coursera-n lehet például megtalálni), de szinte bárki indíthat online kurzust bármilyen témában, például az Udemy portálon. A képzéshez bárki csatlakozhat, a tananyagok és a feladatok online érhetőek el. A kurzusok sikeres elvégzéséhez általában teljesíteni kell bizonyos követelményeket ugyanúgy, mint egy hagyományos képzési forma esetén, például vizsgamunkákat kell készíteni, kvízeket kitölteni vagy bizonyos mennyiségű tananyagot bizonyítottan elsajátítani.

Forrás: European Schoolnet Academy, School Education Gateway portálok és a szervezetek hírlevelei. Kép: Freepik, saját szerkesztés.

Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben

A kormány, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, az 1456/2017. (VII. 19.) Korm.határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat – írja az Infótér Egyesület honlapja.

A kormánydöntés nyomán útjára indul a széleskörű szakmai együttműködéssel kidolgozott Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0). A DJP2.0 a következő években, az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A DJP2.0 célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen.

Digitális hozzáférés, infrastruktúra

“A DJP2.0 keretében minden akadályt lebontunk, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson” – olvasható a közleményben. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből újabb, jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településén kiépülő ingyenes wifi-szolgáltatással segítenek.

A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet.

2017. június 19-én megalakult a Digitális Jólét Program által kezdeményezett Magyarországi 5G Koalíció (5GK), amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.

Digitális kompetenciák

A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése érdekében a DJP2.0 keretében – a jelenleg zajló kompetencia-fejlesztési programokra építve – kidolgozzák a digitális kompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét.

Digitális gazdaság

A digitális átalakulás a magyar gazdaság versenyképessége javulásának kulcsa, ezért a DJP2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra.

A gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a digitálisan képzett munkaerő növekvő hiánya – ezért a DJP2.0 meghatározó eleme a Digitális Munkaerő Program (DMP) végrehajtása.

Digitális Agrár Stratégia

A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a DJP 2.0 keretében a magyar agrárium digitális fejlesztése érdekében elkészül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

A DJP2.0 célja, hogy a különböző digitális eszközök (pl. okos órák stb.) és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely elsősorban a polgárok egészség-nyereségét helyezi a középpontba.

Digitális Sport Stratégia 2.0

2018-ra elkészül a magyar sport teljes rendszerének működését támogató Digitális Sport Kataszter (DSK). A magyar sport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés színvonalának javítása, illetve az iskolai és szabadidős sporttevékenységek támogatása érdekében a DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája.

Digitális állam

A DJP2.0 keretében – a teljes közigazgatás digitális átalakítását szolgáló átfogó fejlesztési programokhoz illeszkedve – digitális közigazgatási képzési- és továbbképzési programok kidolgozására és elindítására kerül sor.

A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba, és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

“A 21. században a digitalizáció a sikeresség és gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. A sikeres digitális átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy Európa élvonalába kerüljünk. A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült közösen elérnünk. A DJP2.0 egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgárnak, minden vállalkozásnak esélye legyen arra, hogy lépjen egyet előre a digitális felkészültségében” – írják.

Forrás: Infotér Egyesület.  Kép forrása

Megérkezett a DRÓN – kritikai médiaműveltség fejlesztését segítő program

A 2016/2017-es tanévben fejlesztett Drón program a kritikai médiaműveltség fejlesztését célozva, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára kínál médiafoglalkozásokat az információs környezet értő, kritikai szemléletű és felelős használatához.

Mire való a kritikai médiaműveltség?

Az információs- és médiakörnyezet a digitalizáció hatására jelentősen átalakult, nem pusztán a mennyiségi robbanás miatt, hanem az átláthatóság, kontrollálhatósága, a hitelesség megítélése is megváltozott. A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást. Az új médiakörnyezet újfajta szűrőmechanizmusokat követel a felhasználóktól, olyan ismereteket és képességeket, amelyek segítenek dönteni az információ hitelességéről, megbízhatóságáról. A mára kialakult információs környezetben a kritikai gondolkodás magasabb szintjére van szükség.

Mi a foglalkozások célja?

A foglalkozások célja a médiaüzenetek kritikai befogadásának fejlesztése, a médiaszövegek rejtett üzenetét feltáró kérdések, illetve az elemzés szempontjainak megismertetése, tudatosítása. Az információ feldolgozását, elhelyezését segítő kritikai gondolkodás fejlesztése. Az információ hitelességének értékeléséhez kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztése mellett a digitális kommunikációban való részvételhez kapcsolódó felelősség tudatosítása, a részvételi kompetenciák fejlesztése. A foglalkozások bevezetnek a tényellenőrzés szempontjainak, folyamatának megismerésébe, az álhírek felismerésébe. Segítséget nyújtanak abban, hogy ha kételkedésre okot adó információval találkozunk, hogyan ellenőrizhetjük annak hitelességét.

A középiskolásoknak szóló foglalkozásokban megjelenik a közösségi médiafelületeken zajló információáramlást befolyásoló mechanizmusainak témaköre: az algoritmusok működése, a szűrőbuborék jelensége, illetve e jelenségek médiahasználatban betöltött szerepének megértése.

A foglalkozások segítik a diákokat annak megértésében:

  • hogyan alkotja meg a média az üzeneteit
  • ki hozta létre az üzenetet, információt
  • az alkotók mit akarnak velünk közölni, elhitetni, vagy mire ösztönöznek minket
  • milyen meggyőzési eszközöket használt a médiaüzenet
  • az üzenet mikor hazudik, hamis, elfogult, vagy megtévesztő
  • hogyan segítik a saját tapasztalatok a médiaüzenetek értékelését.

A foglalkozásokban megjelenő témák, kompetenciák:

  • Az online információ megítélése
  • Tényellenőrzés (fact checking)
  • A szűrőbuborék-effektus
  • A kritikai és a kreatív gondolkodás fejlesztése
  • Digitális eszközhasználat
  • Digitális médiaszöveg-alkotás

A csomagok ingyenesen letölthetők.

Felső tagozat:

  1. foglalkozás: foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás:foglalkozásleírás és mellékletek

Középiskola:

  1. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek

Kép és szöveg forrása. 

Akiktől most érdemes tanulni: itt vannak a Digitális Témahét tanári pályázatának nyertesei

Megszületett az eredmény a Digitális Témahét tanári pályázatán. Gratulálunk! Büszke vagyok rá, hogy mindkét pedagógus díjazottal dolgozhattam már! 

A három legjobb pályamű:

  • Klacsákné Tóth Ágota (Budapest XX. Kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium – projekt címe: Minden út a digitális világba vezet?)
  • Nemes-Nagy Erika (Szegedi Szakképzési Centrum József Attila Általános Iskolája és Szakképző Iskolája – projekt címe: Nem Tabu?!)
  • Horváth Dorottya (ELTE hallgató – projekt címe: A digitális világ kalandorai)

Gratulálunk!

További díjazottak, különdíjak és eredmények a DTH weboldalán.

Kép: DTH és Pixabay képek alapján saját szerkesztés. Forrás: DTH

A tanulás alapvető megújítására van szükség

The Nature of Problem Solving címmel jelent meg új kötet az OECD gondozásában, amelyet Csapó Benő és Joachim Funke szerkesztett. Az Educational Research and Innovation sorozatban megjelent könyv alcíme – Using Research to Inspire 21st Century Learning – világosan megfogalmazza a kötet fő üzenetét: a tanulás alapvető megújítására van szükség, s ehhez sokféle inspirációt is nyújt.

The Nature of Problem Solving

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

A kötet letölthető a Szegedi Tudományegyetem honlapjáról is.

A szerkesztőkkel készült interjút az MTA a honlapján közölte.

Kép forrása: OECD, a kötet borítója. Szöveg forrása: MTA

Kérdőív az írni-olvasni tudásról és arról, milyen kapcsolata van ennek az iskolai oktatással

Az írás-olvasási készség nélkülözhetetlen készség, azonban az írni-olvasni tudást túlságosan gyakran természetesnek vesszük. Egyesek szégyent érezhetnek amiatt, hogy nem tudnak elég magas színvonalon írni vagy olvasni, és a gyerekek ezt a tényt eltitkolhatják tanáraik és osztálytársaik előtt, ami tovább növeli a tanulási élményeik által kiváltott nyomást. A School Education Gateway, az iskolai oktatás európai online felülete most egy kérdőív segítségével szeretne előrébb jutni e készség kutatásában. A kérdőív magyarul itt érhető el. 

Az OECD definíciója szerint a funkcionális írni-olvasni tudás „az írásra és az olvasásra való képesség olyan szintje, amely lehetővé teszi a fejlődést és a társadalmi részvételt otthon, az iskolában és a munkahelyen.” Az írni-olvasni tudásnak számos dimenziója van, és hozzákapcsolódik a vele összefüggő olyan nélkülözhetetlen készségekhez, mint a beszédkészség, a digitális kompetencia és a hírközlő médiumok kritikus elemzésére való képesség.

Az írni-olvasni tudás fejlesztése nemcsak anyagi téren csökkenti a szegénység kockázatát, hanem a törekvések tekintetében jelentkező szegénység leküzdését is segíti. Az erős írás-olvasási készségek megnövelhetik az önbizalmat, jó hatást gyakorolhatnak az egészségre és a jólétre, továbbá ösztönözhetik a polgári és a társadalmi részvételt.

Az iskolák természetesen kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok megfelelő szinten sajátítsák el az írni-olvasni tudást. Azonban lassú az előmenetel azon cél tekintetében, hogy 2020-ra kevesebb, mint 15%-ra csökkenjen az írás-olvasás terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya. Sőt a gyengén olvasók aránya valójában növekedett 2000 óta, és a fiúk hátránya az írni-olvasni tudás terén még tovább nőtt a lányokéhoz képest.

A School Education Gateway egy rövid kérdőívvel szeretné kideríteni, mi a pedagógusok, intézményvezetők, szülők, kutatók véleménye a gyerekek írni-olvasni tudásáról és az iskolai oktatásról. A kérdőív 23 nyelven elérhető május 20-áig, kitöltése hozzávetőleg öt percet vesz igénybe. A kérdőív magyarul itt érhető el.

Szöveg forrása. Kép forrása (CC BY-SA 2.0).