Hallottad már a világűrt? Nem? – Akkor épp itt az ideje!

A NASA készített egy lejátszási listát, amire 22 olyan hangot töltöttek fel, amit normál esetben az ember nem is hallhatna – írja a hvg.hu a NASA Soundcloud fiókjára hivatkozva.

A világűr sok szempontból hátborzongató. A távolságok, a nagyságrendek, a színek, a formák nagysága, szépsége önmagában is lenyűgöző. Az pedig, hogy ennek a működéséről valószínűleg még vajmi keveset tudunk, az még izgalmasabbá teszi a dolgot.

Az ember hallásérzékelése nem nagy csúcsteljesítmény, a velünk együtt élő állatok hallása például a miénknél sokkal jobb általában (tudom, ez durva általánosítás volt). A világűr zajait sosem halljuk. Elnyomják a gépek, autók, gyárak, szerencsésebbek a rétek és mezők növényzetének halk susogását és rivarok döngicsélését hallják. A világűrt soha. Pedig van hangja.

A NASA a Soundcloud fiókjában most közzétett 22 db felvételt, amelyek egy-egy speciális esemény kapcsán készültek. Ezek mindegyike a Földön kívülről származik. Normál esetben ezeket a hangokat nem hallhatnánk, a NASA szakemberei azonban hallhatóvá konvertálták őket. Az eredmény – hát?… 🙂 én látom benne a fantáziát még zeneileg is, de lehet, hogy ezzel sok ember nem értene egyet (ugyanitt: vitázhatunk is!). A lista neve egyébként Spooky Space Sounds, ami azért sokat elárul a tartalomról 🙂 (spooky = ijesztő, dermesztő).

A hvg. hu felsorolásából kiemelném, hogy a lejátszási listában hallhatjuk például azt, ahogy a Juno űrszonda 2016. június 24-én átlépte a Jupiter hatalmas mágneses mezejét, de a Szaturnusz rádiójel-kibocsátását is, amit a nemrég a bolygóba kormányozott Cassini-űrszondarögzített. Emellett hallhatunk plazmasugárzást és egy üstökössel való találkozás hangjait is.

Forrás (kép és hangok): NASA. Szövegrészletek és ötlet: hvg.hu.

Projektíró pályázat a Digitális Témahéttel kapcsolatban

A 2018-as Digitális Témahét felkészülési időszakára projektíró pályázatot hirdet a Digitális Témahét koordinátor csapata. A pályázatra projekttervet lehet benyújtani. Elsősorban gyakorló pedagógusoktól és felsőfokú intézmények pedagógus hallgatóitól várják a pályaműveket. A díjazott pályaművek a Tudásbázis mintaprojektjei között kapnak helyet, ezzel nyújtva támogatást a digitális pedagógia területén kevésbé jártas, ugyanakkor elkötelezett pedagógusok számára a felkészülésben.

Részletek a DTH weboldalán!Forrás: DTH. Kép: Pixabay.

Web 2.0 eszközök tanároknak – gyűjtemény, lista, kincsesbánya

Igazi “kincsesládának” nevezték a pedagógusok azt az internetes listát, amin több tucatnyi oktatásban használható online alkalmazás linkjét lehet elérni, kezdőknek és haladóknak is,  pl. animáció-szerkesztőt, digitális történetmesélő alkalmazást, gondolattérképet, online feladatlapokat, stb.

Az ELTE fiatal kutatója, Misley Helga október második hétvégéjén tette közzé az IKT és módszertani tanári szoba Facebook -csoportban a gyűjteményét, ami csak hamar több száz kedvelést kapott, és záporoztak a hálás köszönő-kommentek a több, mint 14 ezres csoport tagjaitól. Az alapos munka mögötti szempontrendszert, az angol nyelvtudás szerepét és az online oktatáshoz kapcsolódó SAMR modellt is körbejárja a Modern Iskola erről szóló cikke, a gyűjtemény készítőjét is bemutatva.

A kincsesláda még egyszer: http://bit.ly/2wG7VI6

Forrás: Modern Iskola. Kép forrása.

Megjelent a Scientix októberi hírlevele

Hahó! Megjelent a Scientix új, októberi hírlevele.

A hírlevél angol nyelvű. Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet a szabadtéri science élményeket és science kirándulásokat a tanítás és a 21. századi készségek elsajátítására használni, akkor jó szívvel ajánlom a hírlevél-számot és persze az egész Scientix programot.

 

Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

• Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
• Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
• Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
• Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
• Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!

 

Vár az EDU-ARCTIC oktatói fóruma! Vár Varsó!

Kedves Olvasók! Ritkán szoktam ilyen posztokat írni, de persze éppen ideje elkezdeni. A hétvégén Varsóban veszek részt az EDU-ARCTIC projekt oktatói fórumán.

Hogy mi az az EDU-ARCTIC? Jó a kérdés, még én sem tudom teljesen, ezért is megyek Lengyelországba 🙂

Az EDU-ARCTIC egy az Európai Bizottság által támogatott projekt, amely arra fókuszál, hogyan lehet a sarkvidéki és sarkköri kutatásokat felhasználva megújítani a természettudományos (science) oktatást szerte Európában. Nemes vállalás, annyi szent. A projekt célul tűzte ki, figyelembe véve a 13-20 éves kor közötti célcsoport igényeit, hogy minél több fiatal válassza ki a STEM pályát a projekt hatására.

Az EDU-ARCTIC projekt számos remek eszközt használ az oktatók, a résztvevők és a tanulók bevonására, például online webináriumokat szerveznek sarkvidéki és sarkköri kutatókkal egy virtuális osztálytermet használva, kidolgoztak egy “citizen science” környezeti monitoring programot (hogy ez mi, erre pl. egészen kíváncsi leszek a hétvégén), workshopokat és képzéseket szerveznek tanároknak és egy ún. online Polarpediát készítenek (ez egy portál valójában), amely számos hasznos információt, kutatási eredményt, csodás bepillantást kínál gyerekeknek a sarkvidéki kutatóállomások rendkívül izgalmas életéből – sőt, még egy nyereményutat is kaphatnak egy-egy kutatóállomásra!

Érdekes? Szerintem igen! Minden más kiderül Varsóban!

További részletek a projekt honlapján.

A homeopátia kártékony. Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. Pont. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltéríti a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) egyik munkacsoportja új állásfoglalást adott ki a homeopátiás termékek hatékonyságával és biztonságosságával, valamint e termékek hirdetési és forgalmazási gyakorlatával kapcsolatban. Az EASAC az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái által létrehozott együttműködés, amely független, bizonyítékokon alapuló szakértői véleményekkel támogatja az európai szintű döntéshozatalt, s egyben az európai tudomány közös szószólójaként lép fel (a szervezetnek tehát a Magyar Tudományos Akadémia is tagja).

Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalásában a szakértők leszögezik:

az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.

Személyes kommentem: végre!!!

Az EASAC állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvasható.

Forrás: MTA. Kép forrása: Pixabay.

Tanári önfejlesztés? Ezzel a 3 kurzussal indulj neki a tanévnek!

Ma már számos lehetőség nyílik tanárként az önfejlesztésre teljesen ingyenesen, online. A European Schoolnet Academy mellett a Bizottság által támogatott School Education Gateway portálon is rengeteg online kurzus, azaz MOOC indul (hogy pontosan mi az a MOOC, lejjebb görgetve olvashatsz többet).

Collaborative Teaching and Learning

• Indulás: szeptember 25.
• Időtartam: 6,5 hét
• Modulok: 4 modul + 2,5 hét tervezési időszak
• Elfoglaltság: 4-5 óra / modul
• Beiratkozás: itt

A European Schoolnet Academy-n meghirdetett kurzus a kollaboratív tanulásról és tanításról szól. A kurzus során számos szakértő és más résztvevők által kapott tanácsok, támogatás, ötletek és konkrét javaslatok alapján van lehetőség arra, hogy hogyan kikísérletezzük, hogy valósítható meg a kollaboratív tanulás és tanítás az osztályteremben. A kurzusban számos videó és szöveges anyag érhető majd el a tervezéstől a megvalósítás támogatásáig. Mint ilyenkor általában, résztvevőként egy globális (de legalábbis széles európai) közösség tagjaiként bepillantást nyerhetünk a téma újdonságaiba, hogy együtt alakíthassuk a kollaboratív tanulás módszertanát. A kurzus szeptember 25-én indul, beiratkozni ide kattintva lehet.

Introducing Project-Based Learning in your Classroom

• Indulás: október 16.
• Időtartam: 4 hét
• Modulok: 4 modul
• Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
• Beiratkozás: itt

A kurzus a projektalapú tanulás (project-based learning, PBL) módszertanáról szól. A kurzus során az elméleti alapok mellett lehetőség nyílik a projektalapú tanulási megközelítés tesztelésére. A szervezők számos konkrét példával, esettanulmánnyal, ötlettel, javaslattal és a megvalósítást elősegítő eszközzel szolgálnak a kurzus során, amelyek arra sarkallhatják a résztvevő pedagógusokat (és persze a tanulókat is), hogy induljanak el a projektalapú tanulás rögös, ám annál élvezetesebb útján. Beiratkozás ide kattintva lehetséges.

Competences for 21st Century Schools

• Indulás: október 16.
• Időtartam: 5 hét
• Modulok: 5 modul
• Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
• Beiratkozás: itt

A kurzus elsősorban azért jött létre, hogy erősítse a résztvevők 21. századi készségeit azért, hogy később ők is sikeresen tudják alkalmazni ezeket a készségfejlesztő módszereket az iskolában, a tanórákon, a tantestületben vagy az iskolán kívüli életben is. A kurzus segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők jobban, alaposabban megismerjék a kompetencia-alapú oktatás mikéntjét (itt a 21. századi készségekről van szó valójában, nem a hazánkban már régebbről ismert kifejezésről – a szerk.) és tudatosabbá váljanak abban, hogyan küzdhetnek meg a kompetencia-alapú tanulás nehézségeivel, kihívásaival és problémáival az osztályteremben. A kurzus november 13-án indul, előregisztrációért kattints ide.

Nem elég, kérek még!

• Opening Schools to STEM Careers: a kurzus elsősorban iskolavezetőknek és pályaválasztási tanácsadóknak szól arról, hogy hogyan tehetők népszerűbbekké a STEM pályák a fiatalok körében, hogyan válasszanak jól műszaki vagy természettudományos pályát és hogyan lehet erre jól felkészíteni őket.
• Our Fragile Planet: a kurzus bemutatja, hogyan használhatjuk az űrfelvételeket és az űrkutatás eredményeit a Földünk törékenységének és összetettségének bemutatására az osztályteremben.
• Moving to Maths 2.0: matematikai készségek fejlesztése az osztályteremben az EU kulcskompetencia rendszere alapján, hétköznapi problémákra és logikai készségek fejlesztésére fókuszálva.
• Effective Parental Engagement for Student Learning: hogyan vonjuk be a szülőket az iskola falain belülre, hogyan vonjuk be őket a közös tanulásba? Ötleteket kaphatsz a szülő-tanár-iskola együttműködés módszereire és európai jó példáira.
• Erasmus+ funding opportunities for schools: számos hazai iskola is részt vesz valamilyen Erasmus+ projektben, mobilitási (KA1) vagy stratégiai együttműködési (KA2) területen. A kurzus segítségével a Te iskolád is biztosabban pályázhat európai forrásokra.

A kurzusok időbeosztása segít a jó választásban, de szinte minden hónapra jut egy-egy jó kurzus. A MOOC-ok persze majd ismétlődnek jövőre, tavasszal vagy ősszel, így aki most lemaradna, ne aggódjon, vélhetően egy következő alkalommal majd beiratkozhat.

Kérdés? Akkor hajrá! 🙂

*Mi az a MOOC?

A MOOC, Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzus egyre népszerűbb képzési forma világszerte, nagy egyetemek is indítanak ilyen kurzusokat (ezeket a Coursera-n lehet például megtalálni), de szinte bárki indíthat online kurzust bármilyen témában, például az Udemy portálon. A képzéshez bárki csatlakozhat, a tananyagok és a feladatok online érhetőek el. A kurzusok sikeres elvégzéséhez általában teljesíteni kell bizonyos követelményeket ugyanúgy, mint egy hagyományos képzési forma esetén, például vizsgamunkákat kell készíteni, kvízeket kitölteni vagy bizonyos mennyiségű tananyagot bizonyítottan elsajátítani.

Forrás: European Schoolnet Academy, School Education Gateway portálok és a szervezetek hírlevelei. Kép: Freepik, saját szerkesztés.

Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben

A kormány, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, az 1456/2017. (VII. 19.) Korm.határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat – írja az Infótér Egyesület honlapja.

A kormánydöntés nyomán útjára indul a széleskörű szakmai együttműködéssel kidolgozott Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0). A DJP2.0 a következő években, az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A DJP2.0 célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen.

Digitális hozzáférés, infrastruktúra

“A DJP2.0 keretében minden akadályt lebontunk, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson” – olvasható a közleményben. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből újabb, jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településén kiépülő ingyenes wifi-szolgáltatással segítenek.

A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet.

2017. június 19-én megalakult a Digitális Jólét Program által kezdeményezett Magyarországi 5G Koalíció (5GK), amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.

Digitális kompetenciák

A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése érdekében a DJP2.0 keretében – a jelenleg zajló kompetencia-fejlesztési programokra építve – kidolgozzák a digitális kompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét.

Digitális gazdaság

A digitális átalakulás a magyar gazdaság versenyképessége javulásának kulcsa, ezért a DJP2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra.

A gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a digitálisan képzett munkaerő növekvő hiánya – ezért a DJP2.0 meghatározó eleme a Digitális Munkaerő Program (DMP) végrehajtása.

Digitális Agrár Stratégia

A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a DJP 2.0 keretében a magyar agrárium digitális fejlesztése érdekében elkészül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

A DJP2.0 célja, hogy a különböző digitális eszközök (pl. okos órák stb.) és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely elsősorban a polgárok egészség-nyereségét helyezi a középpontba.

Digitális Sport Stratégia 2.0

2018-ra elkészül a magyar sport teljes rendszerének működését támogató Digitális Sport Kataszter (DSK). A magyar sport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés színvonalának javítása, illetve az iskolai és szabadidős sporttevékenységek támogatása érdekében a DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája.

Digitális állam

A DJP2.0 keretében – a teljes közigazgatás digitális átalakítását szolgáló átfogó fejlesztési programokhoz illeszkedve – digitális közigazgatási képzési- és továbbképzési programok kidolgozására és elindítására kerül sor.

A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba, és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

“A 21. században a digitalizáció a sikeresség és gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. A sikeres digitális átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy Európa élvonalába kerüljünk. A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült közösen elérnünk. A DJP2.0 egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgárnak, minden vállalkozásnak esélye legyen arra, hogy lépjen egyet előre a digitális felkészültségében” – írják.

Forrás: Infotér Egyesület.  Kép forrása. 

Megérkezett a DRÓN – kritikai médiaműveltség fejlesztését segítő program

A 2016/2017-es tanévben fejlesztett Drón program a kritikai médiaműveltség fejlesztését célozva, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára kínál médiafoglalkozásokat az információs környezet értő, kritikai szemléletű és felelős használatához.

Mire való a kritikai médiaműveltség?

Az információs- és médiakörnyezet a digitalizáció hatására jelentősen átalakult, nem pusztán a mennyiségi robbanás miatt, hanem az átláthatóság, kontrollálhatósága, a hitelesség megítélése is megváltozott. A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást. Az új médiakörnyezet újfajta szűrőmechanizmusokat követel a felhasználóktól, olyan ismereteket és képességeket, amelyek segítenek dönteni az információ hitelességéről, megbízhatóságáról. A mára kialakult információs környezetben a kritikai gondolkodás magasabb szintjére van szükség.

Mi a foglalkozások célja?

A foglalkozások célja a médiaüzenetek kritikai befogadásának fejlesztése, a médiaszövegek rejtett üzenetét feltáró kérdések, illetve az elemzés szempontjainak megismertetése, tudatosítása. Az információ feldolgozását, elhelyezését segítő kritikai gondolkodás fejlesztése. Az információ hitelességének értékeléséhez kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztése mellett a digitális kommunikációban való részvételhez kapcsolódó felelősség tudatosítása, a részvételi kompetenciák fejlesztése. A foglalkozások bevezetnek a tényellenőrzés szempontjainak, folyamatának megismerésébe, az álhírek felismerésébe. Segítséget nyújtanak abban, hogy ha kételkedésre okot adó információval találkozunk, hogyan ellenőrizhetjük annak hitelességét.

A középiskolásoknak szóló foglalkozásokban megjelenik a közösségi médiafelületeken zajló információáramlást befolyásoló mechanizmusainak témaköre: az algoritmusok működése, a szűrőbuborék jelensége, illetve e jelenségek médiahasználatban betöltött szerepének megértése.

A foglalkozások segítik a diákokat annak megértésében:

• hogyan alkotja meg a média az üzeneteit
• ki hozta létre az üzenetet, információt
• az alkotók mit akarnak velünk közölni, elhitetni, vagy mire ösztönöznek minket
• milyen meggyőzési eszközöket használt a médiaüzenet
• az üzenet mikor hazudik, hamis, elfogult, vagy megtévesztő
• hogyan segítik a saját tapasztalatok a médiaüzenetek értékelését.

A foglalkozásokban megjelenő témák, kompetenciák:

• Az online információ megítélése
• Tényellenőrzés (fact checking)
• A szűrőbuborék-effektus
• A kritikai és a kreatív gondolkodás fejlesztése
• Digitális eszközhasználat
• Digitális médiaszöveg-alkotás

A csomagok ingyenesen letölthetők.

Felső tagozat:

1. foglalkozás: foglalkozásleírás és mellékletek
2. foglalkozás:foglalkozásleírás és mellékletek

Középiskola:

1. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek
2. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek

Kép és szöveg forrása.