Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez

Az utóbbi években, sőt, talán már mondhatjuk, egy évtizedben, elég sokféle “digitális” szókapcsolatot hallottunk már a pedagógia-neveléstudomány területéről. A teljesség igénye nélkül, például: digitális kompetencia, digitális bennszülött, digitális bevándorló, digitális műveltség, digitális jólét, digitális oktatás, digitális állampolgárság, digitális pedagógus, digitális nemzedék, digitá…

És most itt egy (régi?)-új, a digitális intelligencia.

A Digital Intelligence, azaz DQ projekt egy – jelenleg főleg – délkelet-ázsiai országok együttműködésével létrejött kutatási projekt, amelybe azonban bárki bekapcsolódhat. A K+F projekt alapvető célja, hogy a digitális intelligenciát vizsgálja, illetve kísérletet tegyen az elméleti modell igazolására, pilot kísérletek keretében. A projekt 2016 júliusában indult, egyelőre 14 országban. A blogjuk még üres, látszik, még nagyon friss az indulás. De a kialakított modelljük igen érdekes és több szempontból is különbözik az Európában megszokott modellektől – de erről mindjárt.

Előbb azonban lássuk, mi is az a digitális intelligencia? – A projekt megfogalmazása szerint olyan szociális, érzelmi és kognitív képességek összessége, amely elengedhetetlen a digitális élethez. Ez tartalmazza a szükséges tudást, készségeket és képességeket arra, hogy az egyén érzékelje, adaptálja mások érzéseit vagy szabályozza mások viselkedését ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a digitális éra kihívásaival és szükségleteivel. A tudás és ismeretek mellett ezeknek a képességek olyan emberi értékekből gyökereznek, mint a tisztelet, tisztesség, az empátia és a megfontoltság. Ezek lehetővé teszik a technológia bölcs és felelős használatát, amely a jövő vezetőit jellemzi majd.

Röviden, ahogy a DQ projekt aposztrofálja magát. A digitális intelligencia nem más, mint 8 készség (inkább készségcsomag), amelyet meg kell tanítanunk a gyermekeinknek a sikeres digitális léthez.

De mi tesz egy tanulót digitálisan intelligenssé? – erre is rövid, modellszerű válaszokat kaphatunk. Az elméleti modell szerint ennek három tényezője van.

A digitális intelligencia három szinte.
A digitális intelligencia három szintje – a digitális állampolgárság, a digitális kreativitás és a digitális vállalkozás. Forrás.

A digitális állampolgárság vezet el a digitális vezetőkészségekhez, ennek keretében kerülhet birtokába a technológia biztos, felelős és hatékony használatának készsége. A digitálisan kreatív tanuló egyben alkotótárs, aki képes az ötleteit életre hívni a technológia és a médiaeszközök használatával. A digitális vállalkozó szint akkor érhető el, amikor a tanuló már képes változást generálni és problémákat megoldani – az előző két szinten elért készségei segítségével.

Aki alaposabban ismeri a digitális szókapcsolatok eredetét, azt is tudja, hogy ezekhez gyakran társulnak mindenféle modellek, amelyek sokszor igen látványosak – de sokszor legalábbis szemléletesek. A digitális intelligenciához is készült hasonló elméleti modell, amelyet – tudtommal – most először láthatunk magyarul. Úgyhogy ősbemutató következik – kiegészítésekkel.

A digitális intelligencia készségei - körcikk-modell
A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter. Forrás.

A digitális intelligencia – a modell szerint – 8 készségcsomagra osztható. Ezek az alábbiak:

  • Digitális identitás: az online identitás és hírnév megalkotásának és menedzselésének készségei. Ez magában foglalja az egyén online jelenlétét, illetve az online jelenlétének és magatartásának rövid-, illetve hosszútávú menedzselésének képességét.
  • Digitális egyensúly*: a digitális eszközök és média kontrollált használata az offline és online élet közötti egészséges egyensúly elérése érdekében.
  • Digitális magabiztosság**: az online kockázatok (cyberbullying, radikalizáció) és az online megjelenő problémás tartalmak kezelésének képessége, beleértve ezek elkerülésének és kordában tartásának készségét is.
  • Digitális biztonság: a kiberfenyegetések (hackelés, online csalások, adathalászat, malware támadások) felismerésének képessége, illetve az adatvédelemhez szükséges megfelelő és testhezálló módszerek megtalálásának képessége.
  • Digitális érzelmi intelligencia: az empátia és a jó online kapcsolatok kiépítésének képessége.
  • Digitális kommunikáció: a másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a technológia és a média használatával.
  • Digitális írástudás: képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tartalmak megtalálását, értékelését és használatát, algoritmikus gondolkodás*** segítségével.
  • Digitális jogok: képesség arra, hogy megértsék és támogassák a személyes és törvény által biztosított jogokat, beleértve a magánélethez való jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszéd elleni védelmet.

És akkor a kételyek. Mint minden ilyen modell megalkotásakor, de még lefordításakor is keletkeznek kételyek – szerencsés (?) az, akiben nem. Az alábbi kételyek kapcsán konstruktív reflexiókat és észrevételeket szívesen fogadnék.

  • *Digitális egyensúly: az eredeti szövegben ez Digital Use, azaz lehetne digitális használat, digitális használás, a digitalizáció használata, a technológia használata stb. Azért választottam mégis a Digitális egyensúly kifejezést, mert ez mondja ki legjobban és leginkább kifejezően ennek a csomagnak a lényegét, üzenetét, azaz, hogy ennek birtokában a tanuló képes lesz egyensúlyt teremteni az offline és az online léte között.
  • **Digitális magabiztosság: a modellben szerepel a Digital safety és a Digital security szó, mindkettőt Digitális biztonságnak fordítanánk – ha nem szerepelne egyazon modellben. A magyar köznyelvben (és talán mondhatom, hogy a szaknyelvben is) a digitális biztonságot általában a hardvereink és a szoftvereink, illetve az online jelenlétünk (fiókjaink, belépési azonosítóink stb.) biztonságával kapcsolatban használjuk, így a Digitális biztonság szót inkább arra a csoportra használtam, amely ehhez közelebb áll (mobil biztonság, internetbiztonság, jelszóvédelem). És ekkor keletkezett a probléma. A lázas kifejezés-keresés eredményei lettek például a Digitális bizonyosság vagy a Digitális magabiztosság. Utóbbit azért választottam mégis, mert (ld. még a Digitális egyensúly esetét) ez fejezi ki leginkább azt, ami elérhetővé válik ezzel a csomaggal – az érzelmi, viselkedésbeli, tartalom és kapcsolati kockázatok kezelésének képessége.
  • ***algoritmikus gondolkodás: az angol computational thinking fordítása.

További, eddig nem csillagozott kételyek:

  • Képernyőidő: az angol Screentime – mint láthatjuk – tükörfordítása. Bár nem annyira szerencsés kifejezés, valójában ugyanarra irányul, mint az angol eredetije: a “képernyőidő” hasznos és hatékony kitöltésének képességét.
  • Mobil biztonság: itt csak abban támadt bennem kétely, hogy a két szót egybe kell-e írni vagy külön (angol eredetiben Mobile security). Azért döntöttem a különírás mellett, mert nem pusztán a mobiltelefonok biztonságára szerettem volna szűkíteni a körcikk jelentését, hanem általában a mobil eszközök (mint a mobil tanulás, mobile learning) biztonságát szerettem volna kifejezni.

A kételyek persze nem homályosítják el azt, hogy az üzleti szférából már hellyel-közzel ismert digitális intelligencia bekerült a közoktatás és a digitális oktatás horizontjába – egyelőre persze csak a világ egy másik felén. Az pedig külön öröm és büszkeség, hogy az ezzel kapcsolatos digitális intelligencia modell most magyarul is megjelenhetett – elsőként a TÉR / IDŐ blogon.

Első közelítésben most ennyit szerettem volna megosztani e témában. Mielőtt magam is továbbhaladnék és beleásnám miatt, illetve a továbbiakban is követném a DQ projekt működését, előtte természetesen örülök minden építő javaslatnak, kritikának az általam fordított modellel kapcsolatban.

Források (Sources): World Economic Forum, DQ project

Megújultunk!

Röviden: egy picit megújult a blog.

Megújult a TÉR IDŐ blogHosszabban:

  • keletkezett egy menüsor, amellyel sokkal áttekinthetőbb, hogy mivel foglalkozik a TÉR / IDŐ blog;
  • kicserélődött a fejléc, picit egységesebb lett a nyitófelület;
  • új oldalsó widget-eket tettem közzé, most már kattintható oldalt is a “Követem” gomb például.

Aki eddig is gyakran olvasgatott, remélem, itt marad, aki pedig újonnan érkezett, már egy letisztultabb, fókuszáltabb oldalt talál. Üdv a téridőben, újra🙂

 

Te kit hagynál életben? – Egy macskát, egy sportolót, egy nagymamát vagy magadat?

Nem, ez nem egy újabb agyament magyalerdei film trailerének szokásos nyitómondata. Ezt az MIT, az egyik legnevesebb amerikai tech egyetem kérdezi nyilvánosan a neten az ún. Moral Machine segítségével.

selfcarA téma az önvezetésre képes autók morális képességei. Aki a részletekre, némi elmélkedésre és hátborzongató kérdésekre is kíváncsi, görgessen lejjebb. Aki nem, annak itt egy 15 másodperces leírás (az oldal angol nyelvű, de segítek):

  • Nyisd meg ezt az oldalt.
  • Kattints a Start judging (döntés kezdése) bogyóra.
  • Válaszd ki, melyik közlekedési szituáció számodra a kedvesebb. (A “Show description” segít a szituáció és az ábrák pontosításában, de elég egyértelmű, csak figyelj az apróságokra – zebrán áthaladó személyek típusára, gyalogos lámpa színére stb.)
  • Szörnyülködj az eredményeiden🙂

És akkor most bővebben. Tehát a téma az önvezető autók morális képességei. Még egyszer🙂

Az önvezető autók.

Morális.

Képességei.

Azt már tudjuk, hogy a legnagyobb tech cégek (Google, Apple) és a legnagyobb autógyártók (Toyota, BMW, Mercedes, hogy a Tesla-ról már ne is beszéljünk), valamint egyes globális cégek (pl. az Uber) arra törekednek, hogy egyszer csak eljöjjön az önvezető autók kora. Ez nincs is már messze, a legtöbb promóanyagban 2020, 2021 szerepel céldátumként. Az öt év, jaja. A fejlesztéseknek nyilván jól megfontolt üzleti, profitvezérelt okai vannak, még akkor is, ha a technológia kifejlesztése és biztonságossá tétele dollármilliárdokba kerül. Persze ez pont ezeknek a cégnek aprópénz igazából.

Az önvezető autók lényege, hogy a sofőr beül az autóba, amely elviszi A-ból B-be, elvileg úgy, hogy a sofőrnek egyetlen kormány- vagy pedálmozdulatot kellene tennie. Vagy mondjuk utazás közben tudunk munkareggelit tartani az önvezető autónkban, az iroda felé tartva. De új értelmet nyerhetnek a családi autók, utazások is ezáltal, hiszen mindenki egymásra figyelhet – nincs, aki állandóan kiesne a családi mókából a vezetés miatt. Ez persze csak akkor igazán bombaüzlet, ha közben senki sem sérül meg vagy esik áldozatul az önvezető autók döntéseinek. Mert ahogy most vezetés közben a sofőr dönt, úgy az önvezető autóban is döntések sorozata határozza meg a következő másodpercek eseményeit.

Mert hogyan is működnek az önvezető autók? Az ilyen autók kismillió beépített szenzor segítségével érzékelik az utat, a felező- és záróvonalakat, útburkolati jeleket, közlekedési táblákat, a többi közlekedő (járművek, gyalogosok) mozgását, sőt, a mért adatokból lehetséges szcenáriókat (forgatókönyveket) gyártanak arra vonatkozóan, mi történhet az úton a következő tizedmásodpercekben. A szenzorok segítségével begyűjtött adatokból pedig információk lesznek, amelyek a kezelőszerveket (pl. a nem elhanyagolható kormány) és a hajtásláncot is irányítják. Nevezzük nevén: egy gép vezeti az autót, ahol a sofőr valójában ugyanúgy utassá válik, mintha átülne a hátsó ülésre (vagy akár miért is ne ülhetne ott?…)

De eljön a pillanat, amikor a gépnek döntenie kell. Mondok pár egyszerű példát, nem lelőve a Moral Machine helyzeteit:

  • Eset#01: A tempóm 130, a sztrádán elébem kerül egy bazi nagy szarvas. Az út nem síkos, de egy kanyar miatt a kocsi szenzorai nem látták meg időben az állatot. Hogyan döntsön az autó? – félrerántja a kormányt az állat miatt, kockáztatva, hogy az utas a szalagkorlátban végzi vagy csak picit korrigáljon, de úgy az állat megsérülhet (meg nyilván a kocsi is)?
  • Eset#02: Ismeretlen okból nem tudok megállni az autóval, amelyben egyedül utazom. Betartom a sebességkorlátozást, de sötétben sem én, sem a szenzorok nem annyira pontosak. Elég gyorsan megyek, hogy a zebráig már ne tudjak megállni. A zebrán két gyalogos halad át, egyértelmű, hogy nem tudok megállni. Mellettem szalagkorlát, azon túl árok. Kit védjen (mentsen meg?) inkább az autó? – engem, aki az autót vezetem, a tulaja vagyok, pénzt adtam érte, a birtoktárgyam vagy a két idegent?
  • Eset#03: Kétszer háromsávos, párhuzamos haladásra alkalmas úton a középső sávban előzök egy nyergesvontatót, de mellettem a legbelsőben engem is épp előz egy másik autó. A nyergesvontató egyszer csak elrántja felém a kormányt. Mit tegyen az önvezető autóm? Fékezzen? Nyomjon gázt? Ő is rántsa el balra, ezzel veszélyeztetve a legbelső sávban haladó 7 személyes kisbuszt tele óvodásokkal?

Nehéz döntések. A témának számos megközelítése létezik: biztonságtechnikai, morális, de jogi is. Kis jogi kanyar következik. A Szertár portál idézte saját beszélgetését, amelyben elhangzik egy kulcsmondat: “a gépet nem lehet felelősségre vonni, ha baj történik”. “A jog valóban nem tudta még kellő bizonyossággal körülbástyázni a mesterséges intelligenciákra vonatkozó felelősségi és kárveszélyviselési szabályokat. Nyilván nehezíti a helyzetet, hogy ahány <okos gép>, annyiféle. Van típus, amire simán ráhúzhatók lennének a <mezei> termékfelelősség szabályai, de bíró legyen a talpán, akinek egy folyamatosan tanuló, önvezető autó által okozott balesetnél az eset minden körülményét figyelembe véve kell majd meghoznia a bölcs döntését.”

Látható, a kérdésnek még nincs megnyugtató jogi megoldása. Ki lesz a felelőse egy önvezető autó miatt bekövetkezett csattanásnak? Csak gondolkodásképpen, pár lehetőség:

  • Eset#01: a sofőr, aki bent ül az autóban és ameddig van lehetősége a kormányhoz és a pedálokhoz érdemben hozzányúlnia, addig ez kötelessége is? (zárójel: ne gondoljuk, hogy az önvezető autók lényege, hogy a sofőr a sofőrülésben ül és figyeli a forgalmat és ha szükséges, beavatkozik – nem, a sofőr majd tévézik, játszik a gyerekkel, tárgyal és ügyet sem fog vetni a forgalomra. Épp ezért vett önvezető autót!)
  • Eset#02: a gépkocsi közlekedését irányító szoftvercég vezetője / jogi képviselője / fejlesztési vezetője / bárkije, aki a kocsi szoftverét írta és amelyben konkrétan leírták, hogy milyen algoritmus szerint kell mérlegeljen a kocsi bizonyos eseményeknél?
  • Eset#03: a gépkocsi gyártója (nevezzük autógyárnak), aki a kocsit a 2. esetben szereplő szoftverrel legördítette a járművet a szalagról?

Nagyon hálás vagyok, hogy éveken keresztül jogászok társaságában éltem, laktam, sokat tanultam a világnak erről a feléről, hasznos évek voltak. Például azt tanultam, hogy az igazság és a valóság jogilag sem okvetlenül ugyanaz. Meg azt is, hogy nemcsak egyféle igazság létezik (ezt mondjuk nemcsak tőlük tudom). Van szubjektív igazság, van objektív igazság is és van egy jogi igazság is. Erre is mondok egy példát:

Egy gyermek és a nagymamája a piros lámpánál kelnek át a zebrán,  a gyerek előreszalad, a nagymama nem bírja, ezért szétválnak. A megengedett sebességet túllépve érkező sofőr már nem tud megállni és a pillanat tört része alatt döntenie kell, melyiküket válassza. Végül a nagymama esik áldozatul. Szerencsére túléli.

  • Szubjektív szempontból: #1: a sofőr szubjektív döntése volt, hogy ha már áldozatot kell választania, az melyik legyen. Ez kvázi az ő szubjektív igazsága. Meg persze az is, hogy #2: a sofőr úgy döntött, hogy gyorsabban megy, mint a megengedett. Hogy morálisan ezek igazolhatóak-e, az egy másik kérdés (ld. lejjebb).
  • Objektív szempontból: #1: a sofőr a megengedettnél gyorsabban hajtott, #2: a gyalogosok a pirosnál keltek át (mindkét fél szabálytalanul közlekedett).
  • Jogi szempontból: #1A: a sofőr a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett (szabálysértési vagy büntetési tétel lehet belőle), #1B: ha a nagymama szerencsés, és 8 napon belül gyógyul, akkor a sofőr “csak” súlyos pénzbírságra és esetleg a jogosítványa időleges bevonására számíthat, súlyosabb esetben akár szabadságvesztéssel is sújtható; #2A: a nagymama szabálytalanul kelt át a gyalogos átkelőhelyen + #2B: a nagymama gondatlan volt a rá bízott gyermek felügyeletét illetően, #3: a gyermek, bár szabálytalanul kelt át, nem büntethető.

law-1063249_1280

Na jöjjön végre az a moralitás dolog, és akkor vissza is kanyarodunk a Moral Machine-hez. Felmerülhet a kérdés, mire jó ez az egész Moral Machine. Nos, az önvezető autók szoftverekkel működnek. A szoftvereket – egyelőre – emberek írják, még a mesterséges intelligencia szoftverek sem léteznének emberi beavatkozás nélkül (legalább az elején). A szoftverek (a “gépek”) tudnak tanulni, okosodni, képesek az algoritmusaikat fejleszteni, új összefüggéseket felfedezni (“tanulni”) és azt beépíteni a meglévő gyakorlatukba. De a szoftvereket – egyelőre – emberek írják (egész pontosan emberek döntenek róla, hogy mi legyen bennük). Tehát logikusan emberek döntenek arról az algoritmikus sorrendről is, hogy ki a “fontosabb”, ki az “értékesebb”, ki a “hasznosabb”.

Egyszerűbben: (jelenleg) embereknek kell dönteniük arról, hogy bizonyos közlekedési szituációkban a gép kit válasszon ki arra, hogy megmeneküljön és kit ítéljen arra, hogy – akár halálosan – megsérüljön.

Akárhogy is, az ember nemcsak a fizikai-biológiai fejlettségétől, állapotától, az eszközhasználattól vagy a fejlett kommunikációtól ember, hanem a kulturális szokásai, a civilizációja, a moralitása teszi azzá (én hiszem, hogy így van). Ezeket a tanult kulturális-civilizációs elemeket – globálisan, a teljes emberiséget tekintve – már levetni nem tudjuk, még ha akarjuk is. Ezek után moralitást préselni egy önvezető autó szoftverébe szerintem elég messzire vezető kérdés. A Moral Machine azonban épp ezt célozza. Csupán egy kutatás (?), amely azt célozza, hogy a kitöltő rangsort állítson fel, ki fontosabb, ki nem. A kitöltőket nem profilozzák (demográfia, végzettség, földrajzi hely – bár IP alapján utóbbi kideríthető), de a beérkezett adatokat biztosan használják majd valamire. Ha másra nem, elrettentő példának jók lesznek.

Zárásképpen pár izgalmas (nekem itt-ott hátborzongató) kérdés jutott csak eszembe, strukturálatlanul, véletlenszerűen.

  • Vajon képes-e dönteni egy ember (vagy emberek egy csoportja) (előre, szoftvermérnökként, ill. vezetőként) arról (pusztán morálisan, tehát nem objektíven és nem jogi szempontból), hogy melyik áldozatot válassza?
  • Vajon a Föld minden táján ugyanaz lenne-e az eredmény az áldozatok sorrendjét szabályozó algoritmusban, ha az előző kérdés kapcsán megkérdeznénk egy japán, egy amerikai, egy európai (kelet, közép, nyugat?…), egy afrikai, indiai, kínai, szaúdi, orosz, akármilyen stb. szoftvermérnököt?
  • Vajon jó megoldás-e, ha az autó szoftvere aszerint választ áldozatot, hogy melyik esetben jár a vélelmezett felelős (járművezető vagy a gyártó) kisebb jogi következményekkel (az adott országban, az adott jogi feltételek mellett – ami persze azt is jelenti, hogy az országhatárokat átlépve a kocsim szoftvere is átáll az adott ország jogi feltételei szerinti algoritmusra…)?
  • Mérlegelhet-e az önvezető autó szoftvere, hogy az egyébként szabálytalanul közlekedőket hátrébb sorolja a “listán”?
  • Vajon jó megoldás-e, ha az autó az áldozatok számának mérséklésén dolgozik (félretéve akár a sofőr akaratát és védelmét, akár úgy, hogy a sofőr maga is áldozatul esik)?
  • Azzal, hogy pénzt adtam egy autóért, megvásároltam a kocsi biztonsági felszereléseit is (biztonsági öv, légzsák, csomó szabályozó ketyere stb.). Ezeket elsősorban azért vettem meg a kocsival együtt, hogy én és az utastársaim életben maradjanak, illetve biztonságosabban legyenek megoldhatóak különböző veszélyes közlekedési szituációk, amelyekkel mások életét is megmenthetem. Egy önvezető autó és annak biztonsági felszereléseinek megvásárlásával vajon megvásárol(hat)om-e azt a biztonságot is, hogy az önvezető autó engem és az utastársaimat soha nem áldoz fel?
  • Lesz-e érdemi különbség (pl. az áldozatok mérlegelése kapcsán) az autógyártók önvezető autói között vagy létrejön egy egységes globális szabvány, mint a biztonsági öv vagy a légzsák szabványok kapcsán?
  • Az előző két kérdés kapcsán adódik a “milliódollároskérdés”: vajon drágább lesz-e az a jármű, amelynek szoftvere a sofőr és az utastársai biztonságát feltétel nélkül előbbre tartja bármelyik másik közlekedő életénél?
  • Akarunk-e ilyen világban élni?🙂 (Fogunk – a szerk.)

Na, aki már idáig eljutott, most már tényleg érdmes megcsinálnia a Moral Machine tesztet! És kommentben meg is oszthatja az eredményeit🙂

Akinek hasonló agymenéses kérdései volnának, ne fogja vissza magát!

Források: MIT, Szertár, belinkelt weboldalak, Youtube embed videók. Képek: Pixabay, Wikipedia

Marsjáró-sofőrők kerestetnek!

Szeretnéd vezetni a Curiosity marsjárót? Nem hiszem, hogy volna, aki nemmel válaszolna🙂

Curiosity marsjáró stilizált képe, ahogyan halad a Mars felszínén.

Játssz a NASA új szuper játékával, amely elérhető asztali gépeken, iOS és Android készülékekre is. Kutass víz után vagy mássz meg marsi hegyeket! Küldj parancsokat a marsjáródnak, de hagyj időt a napelemek feltöltődésére is! Kiváló stratégiai és felfedező játék egyben!

Irány a Mars!🙂

Curiosity marsjáró

Képek forrása és további információk: NASA.

Töltsd fel ötleted a Digitális Módszertárba! Most díjat is nyerhetsz!

Töltsd fel ötleted augusztus 20-ig a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába, hogy Tiéd lehessen a Digitális Pedagógus Díj!

Digitális Módszertár 2016. évi augusztus felhívás banner kép

A http://www.digitalismodszertar.tka.hu oldalon elérhető adatbázisban a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítő módszertani ötletek tehetők közzé az IKT eszközök tanórai vagy tanórán kívüli, kreatív alkalmazása kapcsán. A szakértői értékelés alapján a legjobb ötletek feltöltői Digitális Pedagógus Díjat kapnak.

Még néhány nap, és lezárul a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárához kapcsolódó Felhívás jelentkezési időszaka – a digitális nemzedéket motiváló, tanulását támogató, a tananyagot újszerű formában feldolgozó módszertani ötleteket idén 2016. július 10. és augusztus 20. között tölthetik fel a köznevelésben dolgozó pedagógusok. 2016-ban a Felhívás fókuszában a 21. századi készségek fejlesztése, és a kollaboratív munkaformák állnak.

FELHÍVÁS, ÚTMUTATÓ ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
www.digitalismodszertar.tka.hu >>> FELTÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS IRÁNYELVEK
INFORMÁCIÓ: modszertar{kukac}tpf{pont

Fél Magyarország digitális analfabéta – állítja az Európai Bizottság jelentése

A Brüsszelben közzétett statisztika szerint Magyarországon a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek.

iwantyoutoembracedigitalliteracy

Tíz pontból álló készségfejlesztési programot javasolt pénteken az Európai Bizottság, aminek célja az európai polgárok készségeinek fejlesztése és ezáltal elhelyezkedésük megkönnyítése, a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat jobb összeegyeztethetősége, valamint a képesítések átláthatóságának javítása.

Jelenleg 70 millióra becsülik azoknak az európaiaknak a számát, akik nem tudnak elég jól írni és olvasni. A számolással és a digitális készségekkel hadilábon állók számát még ennél is nagyobbra, európai szinten 41 százalékra becsülik. Magyarországon, a Brüsszelben közzétett statisztika szerint, a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek – írja a BruxInfo.

A testület szerint az intézkedések hatására láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.

Az intézkedések közül az alábbi négy megvalósítása már azonnal megkezdődik. Ezek a következők:

  • Készséggarancia: azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá, hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.
  • Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.
  • A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együttműködnek annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.
  • A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.
  • A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor. Ezek a következők:
  • Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.
  • Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
  • A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.
  • A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.
  • A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.
  • Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.

digitalilliteracy

Forrás: Bruxinfo, Inforádió | Képek forrása (1), (2) (CC BY-SA 2.0)

Biztonságos Internet sátor újra a Városligeti Gyermeknapon

Idén huszonhatodik alkalommal várja a kicsiket és nagyokat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és Budapest Főváros Önkormányzata, közös, kétnapos, ingyenes gyermeknapi rendezvényére a budapesti Városligetbe. Az 1990 óta évente megrendezett programra idén május 28-29-én kerül sor.

gyermeknap

A Gyermekmentő Szolgálat közhasznú karitatív szervezetként fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő gyerekek és családjaik belépődíj fizetése nélkül, színvonalas, kulturált programokon vehessenek részt, hiszen sokuknak erre egész évben csak itt nyílik alkalom. A már hagyományos, és a szervezők legnagyobb örömére igen népszerű programra tavaly közel 400 000 gyermek és felnőtt látogatott ki a Városligetbe.

A kétnapos rendezvényen 39 helyszínen, 3 színpadon neves, népszerű művészek, zenészek és egyéb közreműködők várják az érdeklődőket, változatos, minden korosztályt megszólító programokkal, köztük a Biztonságos Internet sátor rendezvényeivel, programjaival!

A Biztonságos Internet Sátor immár nyolcadik éve fogadja az érdeklődőket a biztonságosabb internethasználat témakörébe tartozó számítógépes és kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Plus (SIP) programban tudatosság-növelő központként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Szeretné elérni, hogy az országban minél több felhasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve azt, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Egyszerre kell felhívni a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, és megteremteni azok orvoslásának, illetve a segítségnyújtás lehetőségét.

A SIP programban partnerei:

A részletes Városligeti Gyermeknapi program megtalálható a www.gyermekmento.hu weboldalon, de a programfüzet innen letölthető.

Helyszín: Gyermekmentő Szolgálat Gyermekszínpada, Kis Napozórét,

Időpont: május 28., szombat 10:00-18:00, május 29., vasárnap 10:00-19:00

(Forrás: NGYSZ honlapja, kép forrása: a programfüzet)

Közel 90 ezer európai uniós védjegybejelentést tettek az EU-tagállamok 2015-ben

Az Eurostat 2016. április 25-én közzétett sajtóközleménye szerint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) – korábbi nevén a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) – 2015-ben 89420 védjegybejelentést fogadott ez Európai Unió tagállamaiból. Ez körülbelül négyszerese az 1990-es évek közepén tapasztalt értékeknek. A régióból származó európai uniós – korábbi nevén közösségi – védjegybejelentések száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett, aminek a lendületét átmenetileg csak a 2008-ban kirobbant válság tudta megtörni.

trademark
Az EU-tagállami bejelentések az összes (130 385) kérelem közel 70%-át tették ki. A régión kívüli területekről származó védjegybejelentések legtöbbje (16 881) az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, megelőzve Kínát (4153), Svájcot (3997), Japánt (2593) és Dél-Koreát (2038).

Az EU-tagállamok közül a legtöbb (20 447) európai uniós védjegybejelentés Németországból származott, így majdnem minden negyedik új igény német eredetű volt (23%). Ezt követte az Egyesült Királyság (14%), Olaszország (11%), Spanyolország (11%), Franciaország (9%), Hollandia (5%) és Lengyelország (4%).

Az egymillió főre vetített európai uniós védjegybejelentések számában Luxemburg végzett az élen (2190), Málta (960), Ciprus (652), Ausztria (345) és Dánia (309) előtt. Ebben a mutatóban a lista végén Horvátország (32), Románia (33), Magyarország (57), Szlovákia (67) és Görögország (72) állt, jelentősen elmaradva az EU-tagállamok átlagától (176).

A NUTS 3 régiókat összehasonlítva Párizs a legaktívabb védjegybejelentő terület (2083 új kérelemmel), majd Barcelona (2022), Madrid (1843), Milánó (1484), Berlin (1275) és Luxemburg (1253) következett.

Az adatok szerint 2015-ben Magyarországról 564 európai uniós védjegybejelentés érkezett az EUIPO-hoz, ami az összes regionális bejelentés 1%-át tette ki.

A teljes riport letölthető angol nyelven az Eurostat honlapjáról az alábbi linken.

Forrás: Magyar Innovációs Szövetség hírlevele. Kép forrása (nem kereskedelmi célra újrafelhasználható)

Mit tegyek, hogy ne halásszák el az adataimat?

Kaptál már olyan emailt, amely gyanús volt? Amelyben a személyes adataidat kérték? Vagy hogy add meg a bankkártyád adatait, hozzáférését? Vagy hogy azonnal kattints egy linkre, különben két nap múlva megszűnik a fiókod? Ha nem kattintottál, akkor megúsztad, hogy kihalásszanak.

Felirat: No phising, azaz állítsd meg az adathalászatot!

Adathalászatnak azt az eljárást nevezzük, amikor egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos oldalának láttatja magát és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni. A csaló általában emailt vagy azonnali üzenetet küld a címzettnek, amiben ráveszi az üzenetben szereplő hivatkozás követésére egy átalakított weblapra, ami külsőleg szinte teljesen megegyezik az eredetivel. (Az adathalászat szó eredetileg angolul phishing, kiejtése: fising, a fishing=halászat szóra hasonlít). Az adathalászok általában nem küldenek konkrét vírusfenyegetést, de egy óvatlanul letöltött melléklet, egy véletlenül meglátogatott weboldal már rejthet ilyen veszélyeket is. A vírusfertőzések megelőzéséről ebben a posztban írtunk korábban.

Ez nem más, mint a felhasználók megtévesztését szolgáló módszer, hogy felfedjék személyes és pénzügyi adataikat félrevezető email üzeneteken vagy webhelyeken keresztül. A megszerzett adatokat általában a személyazonosság eltulajdonítására használják fel, amellyel digitális személyiségi vagy akár pénzügyi károkat is okozhatnak számunkra.

Adathalász weboldalra való felhívás. Piros alapon fehér színű figyelmeztető szöveg, kifejezetten figyelemfelhívó megjelenésű párbeszédablak.
Az adathalász oldalakra figyelmet felhívó értesítés, üzenet. Ezt az üzenetet a Google Chrome és a Firefox is használja már. A látványos ismeretterjesztést segítheti a Google által létrehozott tesztoldal, amelynek felkeresésével a Chrome és a Firefox böngészőkben úgy lehet megjeleníteni egy biztonsági figyelmeztetést, hogy eközben semmiféle kockázattal nem kell számolni.

Mi alapján vehetjük észre, hogy vélhetően adathalász emailt kaptunk?

  • Személyes adatok kérése e-mail üzenetben: a jogszerű tevékenységet folytató cégek többségénél alapszabály, hogy nem kérnek személyes adatokat e-mailben. Legyünk nagyon gyanakvóak az olyan üzenetekkel szemben, amelyek személyes adatokat kérnek, még ha valódinak tűnnek is. A veszélyeket tartalmazó emailkekről már volt egy hosszabb poszt, ide kattintva érhető el.
  • Sürgető megfogalmazás: az adathalászó emailek nyelvezete általában csak közepesen udvarias, de határozottan felszólító, akaratos, olykor kifejezetten tolakodó. Rendszerint azt kérik, hogy válaszoljunk az üzenetre, vagy kattintsunk az üzenetben található hivatkozásra. Az, hogy sürgősnek próbálják feltüntetni a teendőket, erősíti azt, hogy az áldozatok gondolkodás nélkül, azonnal válaszoljanak.
  • Gyanús mellékletek: számos adathalászati kísérlet során kérik mellékletek megnyitását, amelyek azután vírussal vagy kémprogrammal fertőzhetik meg a számítógépet. Ha nem vagyunk biztosak a melléklet eredetében, biztonságában, akkor megnyitás előtt előbb töltsük le és ellenőrizzük egy víruskeresővel.
  • Hamis és gyanús hivatkozások: az adathalászó üzenetek többsége olyan hivatkozást, linket tartalmaz, amelyről egy átlagos felhasználó nem tudja megmondani, hogy hamis-e vagy sem. Igyekezzünk azonban mégsem minden, az üzenetekben található linkre azonnal, gondolkodás nélkül kattintani. Ha a link gyanús, pl. nem pontosan egy adott szolgáltató URL címét tartalmazza (pl. otpbank.hu_per_login helyett otepebank.hu_per_login szerepel az URL címben) vagy eddig ismeretlen típusú, szerkezetű URL címet kapunk, ne kattintsunk a linkre.
  • Álcázott hivatkozások: Bár a hivatkozás, amelyre kattintani kell, valódi cég nevét tartalmazza, előfordulhat, hogy a hivatkozást „álcázták”. Ez azt jelenti, hogy a hivatkozás valójában nem a jelzett címre, hanem máshová visz, általában egy hamis weboldalra.
  • HTPPS hiánya: a biztonságos szolgáltatók azokon az oldalaikon, ahol jelszavakat vagy érzékeny adatokat kérnek tőlünk, mindig így kezdik az URL címeket: https(kettőspont_és_két_per_jel). Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy egy jelszóval védett oldalra nem https-en keresztül kell bejutnunk, gyanakodjunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden https(kettőspont_és_két_per_jel) kezdődő oldal biztonságos.

Nézzük is az alábbi példát. A minap kaptam a következő emailt (csak képernyőkép, nem kattintható):

adathalasz

Mit látunk itt?

  • Kaptunk egy levelet az Apple-től (állítólag). Ez már kemény dió. Az Apple egyébként gyakran küld emaileket az Apple ID-val rendelkező ügyfeleinek, küld színes-szagos promókat, termékajánlókat, stb. Sosem küld viszont üzenetet lejáró ID-ról, sosem zárolja a fiókot előzetes kérdés nélkül és végképp nem kér hitelkártya-adatokat emailben. És olyan feladó email címeket használ, amelyekről nem süt elsőre, hogy gyanúsak.
  • Elárulom, ezt a képet egy olyan email fiókban készítettem, amelynek egyébként nincs Apple ID-ja. Azaz… honnan is tudná az Apple, hogy ehhez a fiókhoz bármi köze lenne? Ilyen megbízható, globális szolgáltatók nem szoktak össze-vissza leveleket küldözgetni.
  • Formális levelekben általában nincsenek az angol nyelvben amúgy gyakori összevonások (We’ve noticed stb.). Akad néhány nyelvtani, stilisztikai hiba is a levélben.
  • Az üzenet arra figyelmeztet egyébként, hogy vélhetően behatoltak a fiókomba és ahhoz, hogy csekkoljam a fiókot, illetve a zárolást megszüntessem, azonnal kattintsak a linkre és adjam meg az adataimat.

STOP

  • Egy olyan email cím kapta ezt az emailt, amelynek nincs Apple ID-ja. Angolul írnak hozzám (az Apple – ha magyarra van állítva az ID-nk, sosem ír angolul, csak magyarul). Kérnek, hogy adjam meg a bankkártyaadataimat egy idegen weboldalon. Ha ennyiből még nem állt össze, hogy ez egy gázos email, nézzük tovább.🙂
  • Kétnapos határidőt adnak. Gyanús. Az ilyen globális szolgáltatók sosem fenyegetik azzal a felhasználókat, hogy 2 nap múlva zárolják a fiókjukat. Egyrészt, ha tényleg gáz van a fiókkal, akkor azonnal zárolják, nem hagynak időt még másoknak is pl. arra, hogy hozzáférjenek az érzékeny adatainkhoz. Ha viszont nincs gáz, akkor mégis melyik szolgáltató válna meg szívesen bármelyik fizető ügyfelétől?…
  • Az aláírás csak ennyi: “A”. És az is ékezetesen. Ha más miatt nem, emiatt egyértelmű, hogy ezt a levelet hanyagolnunk kell.

Óvakodjunk az adathalászoktól! Információkat, érzékeny adatokat, gyakran a pénzünket adhatjuk oda önként és dalolva adathalászoknak, ha nem figyelünk eléggé! Ne hagyd, hogy kihalásszanak! Tehetsz érte!

Adathalászat megelőzésére felhívó kép.

Végezetül – magyar bemutató híján – egy angol nyelvű (segít esetleg az angol felirat) animáció az adathalászat működéséről.

Részleteket használtunk forrásként innen, innen és innen. Képek forrása ez és ez. Előbbi Wikimédia, utóbbi Flickr CC BY 2.0.

Biztonságos levelezés – 6 tipp, hogy megvédd magad a kártékony levelektől

Mindannyian találkoztunk már kéretlen levelekkel.

Nézzünk 6 tippet, amit ha betartunk levelezgetés közben, mindenképpen elmondhatjuk, hogy tettünk valamit gépünk biztonságáért. Írtam már hasonlóról egy másik bejegyzésben, ott kifejezetten a vírusokról volt szó. Most nézzük, mire figyeljünk levelezés közben, a beérkező leveleink feldolgozásakor.

email

  • Ha egy beérkező levél feladója ismeretlen, akkor jó eséllyel semmi jót sem tartogat a csatolmány sem, amit kaptunk tőle. Gondolkodjunk: miért is akarna egy tök idegen személy bármit is küldeni nekünk? Egy postai csomag esetén is gyanakszunk, ha ismeretlentől jön, a levelezésünkbe érkező idegen feladótól származó levelek csatolmányaival is legyünk óvatosak!
  • Ha egy email feladója és címzettje is ugyanaz a személy / céges cím stb. és nálunk landol a levél, kezdjünk el gyanakodni. Egy esetben lehetséges biztonságosan ez a művelet: ha a feladó volt elővigyázatos, és pl. egy levelet saját magának is elküldött, miközben minket titkos másolatban helyezett el (azaz mi nem látjuk mondjuk a többi akár több száz címzettet, csak azt, hogy a levél feladója magának is elküldte a levelet).
  • Ha a feladó neve és a címzett stimmel is, de a tartalom erősen gyanút kelt, akkor is ellenőrizzük le, hogy miről van szó. Elképzelhető, hogy egy gyanús szöveget kapunk vagy egy nagybácsi hív meg minket egy nem létező ország trónjára vagy éppen egy magát nigériai anyának kiadó csalóval állunk szemben, aki Google fordító segítségével próbál minket átejteni és pénzt kicsalni tőlünk. A legjobb ilyenkor, ha értesítjük a feladót is arról, hogy valaki a nevében küldözget ilyen emaileket, vélhetően elég hálás lesz nekünk. Az ember kíváncsi, ez oké. De amennyiben a levél szövege arra enged következtetni (egy kicsit is!), hogy gázos a dolog, ne menjünk bele, akármilyen csábító is. Gyanús szövegek lehetnek:
    • minden levél, ami afrikai vagy ázsiai rokonokra, ismeretlen családtagokra vonatkozik (bocs azoktól, akiknek tényleg van ilyenjük);
    • minden levél, ami gyanúsan rosszul van tördelve, sorok fejeződnek be értelmetlenül, új bekezdések születnek feleslegesen stb.;
    • minden levél, amelyben segítséget kérnek tőlünk gyerekek, emberek vagy akár állatok megmentésére – olyanokéra, akikhez az égvilágon semmi közünk, nem is tudjuk, kik/mik azok és sose hallottunk korábban arról a “globális szervezetről” (na persze), amely adományokat gyűjt nekik;
    • minden levél, amelyben kamcsatkai nagyszülők vulkánkürtőkben lakó remete rokonai (itt már tényleg felteszem a kezem, aki jelzi, hogy neki ilyen is van🙂 ) szerint mi vagyunk az egyetlen élő leszármazottai valakiknek, akik nagyon nagy vagyonnal rendelkeznek valahol a világban, de most azonnal szükségük van 2000 dollárra, hogy hozzáférjenek a teljes busás vagyonhoz, amelyből majd Te is kapsz (na persze);
    • minden levél, amelyben azonnali segítséget kérnek Tőled, még akkor is, ha az összeg nem annyira csillagászati (mondjuk 100 dollár).
  • Ne kattints olyan linkekre, hivatkozásokra, amelyek fogalmad sincs, hogy hova vezethetnek! Inkább ellenőrizzük le a feladónál, hogy mi ez, még akkor is, ha ismerősünk skype-on, facebook-on vagy egyéb valami chat-en küldte a hivatkozást (gyakori, hogy csak egy linket kapunk, semmi mást). A legtöbb link beszédes: a facebook-ra feltöltött képeink URL címe mindig www_pont_facebook_pont_com_per_stb… kezdődik és így tovább. Amennyiben az URL címből nem ismerhető fel a weboldal vagy portál neve, gyanakodjunk! Ez alól kivételek pl. az ún. linkrövidítő vagy linkcsonkító alkalmazások, pl. a bit.ly vagy a tinyurl.
  • Ha a levél tárgya gyanús, ne kattintsunk a benne található linkekre! Például kapunk egy ilyen tárgyú levelet: “Microsoft nyereményjáték – kiválasztottunk” vagy “Csak Önt hívjuk meg az XY bank partijára” vagy “életre szóló tisztítószer” stb., legyünk gyanakvóak, gondolkodjunk.
    • Microsoft nyereményjáték? – na ne viccelődjünk, nem is játszottam semmit (mellesleg a Microsoftnak emberemlékezet óta nem voltak nyereményjátékai Európában)…
    • miért pont csak engem hívnak meg? – nincs se prémium hitelem, se prémium bankbetétem…
    • örök tisztítószer? – kell a fenének, inkább okosabb, energiatakarékosabb háztartási gépeket adjatok…🙂
    • Szóval, előbb gondolkodjunk és csak utána döntsünk, hogy kattintunk-e egy adathalász linkre, ahol véletlenül éppen az email fiókunk jelszavát kell megadni vagy sem!
  • Akkor legyünk végképp kifejezetten óvatosak, ha ismeretlenek írnak nekünk emailt vagy chat üzenetet (vagy pl. fel akarnak ismerősnek közösségi oldalon)! Ha elfogadjuk a felkérésüket vagy válaszolunk kéretlen emailekre, csak még inkább “magunkra rántjuk” az illetőt (vagy az illető robotot) és még több spam-mel (kéretlen levéllel, vírusokkal, kártevőkkel) fog minket elárasztani. El kell fogadnunk a tényt, hogy nem mindenki puszta jószándékból jelöl be minket közösségi oldalakon és bár lehet, hogy az email tárhelyünk szinte végtelennek tűnik, azért vannak levelek, amelyeket még a kukából is érdemes kiürítenünk!

Nézzük, értsük meg a másik oldalt is: a vírusoknak, kártevőknek az a dolguk, hogy bejussanak a rendszerünkbe, azért írták őket, hogy adatokat szedjenek ki belőlünk, kövessenek minket a neten, adathalászkodjanak meg efféle csúnyaságok. Elég hatékonyak tudnak lenni, és mindig egy lépéssel a vírusirtók előtt járnak. Olyan ez, mint egy macska-egér / rabló-pandúr játék. Itt is mindig Jerry nyer Tom helyett. Sajnos. Pedig ez esetben Jerry nem is cuki és nem is szerethető, ráadásul még jelentős károkat is okozhat.

Kép forrása (Flickr, CC BY-SA 2.0)