A történetek hatalma – Scientix webinárium

A Scientix projekt rendszeres webináriumokat tart, amelyeken azonban nem mindig könnyű részt venni élőben: korlátoz az idő, néha a tér vagy a feladataink is. Ezért jó, hogy minden webináriumról felvétel készül.

A Power of Storytelling – A történetmesélés hatalma c. webinárium megtekinthető a videóra kattintva.

Kellemes történetmesélést! 🙂

Forrás: Scientix

Reklámok

Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!

 

Vár az EDU-ARCTIC oktatói fóruma! Vár Varsó!

Kedves Olvasók! Ritkán szoktam ilyen posztokat írni, de persze éppen ideje elkezdeni. A hétvégén Varsóban veszek részt az EDU-ARCTIC projekt oktatói fórumán.

Hogy mi az az EDU-ARCTIC? Jó a kérdés, még én sem tudom teljesen, ezért is megyek Lengyelországba 🙂

Az EDU-ARCTIC egy az Európai Bizottság által támogatott projekt, amely arra fókuszál, hogyan lehet a sarkvidéki és sarkköri kutatásokat felhasználva megújítani a természettudományos (science) oktatást szerte Európában. Nemes vállalás, annyi szent. A projekt célul tűzte ki, figyelembe véve a 13-20 éves kor közötti célcsoport igényeit, hogy minél több fiatal válassza ki a STEM pályát a projekt hatására.

Az EDU-ARCTIC projekt számos remek eszközt használ az oktatók, a résztvevők és a tanulók bevonására, például online webináriumokat szerveznek sarkvidéki és sarkköri kutatókkal egy virtuális osztálytermet használva, kidolgoztak egy “citizen science” környezeti monitoring programot (hogy ez mi, erre pl. egészen kíváncsi leszek a hétvégén), workshopokat és képzéseket szerveznek tanároknak és egy ún. online Polarpediát készítenek (ez egy portál valójában), amely számos hasznos információt, kutatási eredményt, csodás bepillantást kínál gyerekeknek a sarkvidéki kutatóállomások rendkívül izgalmas életéből – sőt, még egy nyereményutat is kaphatnak egy-egy kutatóállomásra!

Érdekes? Szerintem igen! Minden más kiderül Varsóban!

További részletek a projekt honlapján.

A homeopátia kártékony. Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. Pont. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltéríti a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) egyik munkacsoportja új állásfoglalást adott ki a homeopátiás termékek hatékonyságával és biztonságosságával, valamint e termékek hirdetési és forgalmazási gyakorlatával kapcsolatban. Az EASAC az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái által létrehozott együttműködés, amely független, bizonyítékokon alapuló szakértői véleményekkel támogatja az európai szintű döntéshozatalt, s egyben az európai tudomány közös szószólójaként lép fel (a szervezetnek tehát a Magyar Tudományos Akadémia is tagja).

Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalásában a szakértők leszögezik:

az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.

Személyes kommentem: végre!!!

Az EASAC állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvasható.

Forrás: MTA. Kép forrása: Pixabay.

Tanári önfejlesztés? Ezzel a 3 kurzussal indulj neki a tanévnek!

Ma már számos lehetőség nyílik tanárként az önfejlesztésre teljesen ingyenesen, online. A European Schoolnet Academy mellett a Bizottság által támogatott School Education Gateway portálon is rengeteg online kurzus, azaz MOOC indul (hogy pontosan mi az a MOOC, lejjebb görgetve olvashatsz többet).

Collaborative Teaching and Learning

  • Indulás: szeptember 25.
  • Időtartam: 6,5 hét
  • Modulok: 4 modul + 2,5 hét tervezési időszak
  • Elfoglaltság: 4-5 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A European Schoolnet Academy-n meghirdetett kurzus a kollaboratív tanulásról és tanításról szól. A kurzus során számos szakértő és más résztvevők által kapott tanácsok, támogatás, ötletek és konkrét javaslatok alapján van lehetőség arra, hogy hogyan kikísérletezzük, hogy valósítható meg a kollaboratív tanulás és tanítás az osztályteremben. A kurzusban számos videó és szöveges anyag érhető majd el a tervezéstől a megvalósítás támogatásáig. Mint ilyenkor általában, résztvevőként egy globális (de legalábbis széles európai) közösség tagjaiként bepillantást nyerhetünk a téma újdonságaiba, hogy együtt alakíthassuk a kollaboratív tanulás módszertanát. A kurzus szeptember 25-én indul, beiratkozni ide kattintva lehet.

Introducing Project-Based Learning in your Classroom

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 4 hét
  • Modulok: 4 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus a projektalapú tanulás (project-based learning, PBL) módszertanáról szól. A kurzus során az elméleti alapok mellett lehetőség nyílik a projektalapú tanulási megközelítés tesztelésére. A szervezők számos konkrét példával, esettanulmánnyal, ötlettel, javaslattal és a megvalósítást elősegítő eszközzel szolgálnak a kurzus során, amelyek arra sarkallhatják a résztvevő pedagógusokat (és persze a tanulókat is), hogy induljanak el a projektalapú tanulás rögös, ám annál élvezetesebb útján. Beiratkozás ide kattintva lehetséges.

Competences for 21st Century Schools

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 5 hét
  • Modulok: 5 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus elsősorban azért jött létre, hogy erősítse a résztvevők 21. századi készségeit azért, hogy később ők is sikeresen tudják alkalmazni ezeket a készségfejlesztő módszereket az iskolában, a tanórákon, a tantestületben vagy az iskolán kívüli életben is. A kurzus segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők jobban, alaposabban megismerjék a kompetencia-alapú oktatás mikéntjét (itt a 21. századi készségekről van szó valójában, nem a hazánkban már régebbről ismert kifejezésről – a szerk.) és tudatosabbá váljanak abban, hogyan küzdhetnek meg a kompetencia-alapú tanulás nehézségeivel, kihívásaival és problémáival az osztályteremben. A kurzus november 13-án indul, előregisztrációért kattints ide.

Nem elég, kérek még!

  • Opening Schools to STEM Careers: a kurzus elsősorban iskolavezetőknek és pályaválasztási tanácsadóknak szól arról, hogy hogyan tehetők népszerűbbekké a STEM pályák a fiatalok körében, hogyan válasszanak jól műszaki vagy természettudományos pályát és hogyan lehet erre jól felkészíteni őket.
  • Our Fragile Planet: a kurzus bemutatja, hogyan használhatjuk az űrfelvételeket és az űrkutatás eredményeit a Földünk törékenységének és összetettségének bemutatására az osztályteremben.
  • Moving to Maths 2.0: matematikai készségek fejlesztése az osztályteremben az EU kulcskompetencia rendszere alapján, hétköznapi problémákra és logikai készségek fejlesztésére fókuszálva.
  • Effective Parental Engagement for Student Learning: hogyan vonjuk be a szülőket az iskola falain belülre, hogyan vonjuk be őket a közös tanulásba? Ötleteket kaphatsz a szülő-tanár-iskola együttműködés módszereire és európai jó példáira.
  • Erasmus+ funding opportunities for schools: számos hazai iskola is részt vesz valamilyen Erasmus+ projektben, mobilitási (KA1) vagy stratégiai együttműködési (KA2) területen. A kurzus segítségével a Te iskolád is biztosabban pályázhat európai forrásokra.

A kurzusok időbeosztása segít a jó választásban, de szinte minden hónapra jut egy-egy jó kurzus. A MOOC-ok persze majd ismétlődnek jövőre, tavasszal vagy ősszel, így aki most lemaradna, ne aggódjon, vélhetően egy következő alkalommal majd beiratkozhat.

Kérdés? Akkor hajrá! 🙂

*Mi az a MOOC?

A MOOC, Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzus egyre népszerűbb képzési forma világszerte, nagy egyetemek is indítanak ilyen kurzusokat (ezeket a Coursera-n lehet például megtalálni), de szinte bárki indíthat online kurzust bármilyen témában, például az Udemy portálon. A képzéshez bárki csatlakozhat, a tananyagok és a feladatok online érhetőek el. A kurzusok sikeres elvégzéséhez általában teljesíteni kell bizonyos követelményeket ugyanúgy, mint egy hagyományos képzési forma esetén, például vizsgamunkákat kell készíteni, kvízeket kitölteni vagy bizonyos mennyiségű tananyagot bizonyítottan elsajátítani.

Forrás: European Schoolnet Academy, School Education Gateway portálok és a szervezetek hírlevelei. Kép: Freepik, saját szerkesztés.

Mobil eszközök a tanórán – a Future Classroom Laboratory kísérlete

Future Classroom Lab Regional network innovatív tanárok és IKT tanácsadók segítségével újabb tanulási folyamatleírásokat és osztálytermi szcenáriókat publikált nemrégiben. A Future Classroom kifejezés a nemzetközi iTEC projekt kapcsán került a köztudatba, amelyben hazánk az Educatio Nonprofit Kft-n keresztül 4 éven át vett részt 2010 és 2014 között. Hogy mik azok a szcenáriók, tanulási folyamatleírások, arról ebben a cikkben tájékozódhatsz (vagy keresd fel az Oktatási Hivatal munkatársait és kérd a Jövő Osztályterme képzést intézményének). Az iTEC Magyarországról készült országjelentését ide kattintva találhatod.

Visszatérve a mostani bejelentésre: az új tanulási folyamatleírások a mobil eszközök és a felhő alkalmazások oktatásban való használatát célozzák, együttműködve a brüsszeli székhelyű European Schoolnet-ben működő Future Classroom Lab és európai iskolák munkatársaival. A szcenáriók kiváló lehetőséget biztosítanak azon tanárok bevonására és motiválására Európa-szerte, akik szeretnék ezeket az alkalmazásokat sikeresen használni a saját osztálytermeikben.

A résztvevő fejlesztő és kipróbáló tanárok profi videó stábokkal együttműködve alkották meg a következő videókat, amelyeket a mobil eszközök és a felhő alkalmazások sikeres bevonását bemutató tanórákról, tanórán kívüli tevékenységekről készítettek.

1/ Interaktív művészet és kultúra: Virtuális utazások Cles-ben és Mori-ban

Ez a kollaboratív projekt két olaszországi iskola (Cles és Mori) között valósult meg azzal a céllal, hogy mindkét városban kulturális túrákat alkossanak és valósítsanak meg a tanulók mobil eszközök segítségével. A projektben eltérő életkorú és eltérő szociális háttérrel bíró gyerekek működtek együtt sikeresen. (A videók feliratozással is megtekinthetőek, angol nyelven).

2/ A stressz felfedezése

Ez a kollaboratív projekt két katalóniai város, INS Torre del Palau (Terrassa) és INS Altafulla (Altafulla), iskoláinak együttműködésével valósult meg. A projektben a tanulók különböző kihívásokkal szembesültek. Megismerték a stressz elméleti hátterét a Technológia tantágy keretében, ami a 14 éves korosztály (9. évfolyam) számára egyébként is kötelező tantárgy. A tudás megszerzéséhez és elmélyítéséhez különböző applikációkat használtak, majd digitális objektumokat, tárgyakat, produktumokat készítettek, hogy bemutassák, mit tanultak és mit értettek meg a projekt alatt.

3/ Kódolás kollaboratívan

Ez az együttműködésen alapuló projekt két svéd iskola között valósult meg. (Partille és Jonsered városokból). A cél a programozás, kódolás alapjainak elsajátítása, vagyis elsajátíttatása volt, hiszen a tanulók egymást segítve jutottak előrébb a kódolás rejtelmeiben. A csoportokban és fejlesztői teamekben együttműködő tanulók abban is segítették egymást, hogyan válhatnak a kreatív ötletek valódi, megfogható termékekké.

Forrás. Disclaimer: Rethinking teaching and learning / The Future Classroom Lab is created by European Schoolnet, its supporting 30 ministries and industry partners to help visualise how conventional classrooms and other learning spaces can be easily reorganised to support changing styles of teaching and learning.

3 szlogen iskolavezetőknek, amely megváltoztathatja az iskolát

Egy nagyon megragadó TED videóval találkoztam nemrégiben. Linda Cliatt-Wayman, egy észak-karolinai középiskola igazgatója beszélt arról, hogy hogyan változtatta meg az iskola légkörét, működését, gazdálkodását és szemléletének alapjait egy olyan progresszív gondolkodás, amely mindössze három elemre épül: a vezetés fontosságára, a problémák hatékony kezelésére és a gyerekek jólére iránti feltétlen elköteleződésre.

Linda a korábban alacsonyan teljesítő, motiválatlan, rendkívül hátrányos helyzetű tanulókkal együtt vette fel a harcot egy “iskola” megteremtésében. Hogy miért van idézőjelben az “iskola”? – kiderül a videóból.

Az igazgatónő jelmondatait hadd idézzem, mielőtt nekilátsz a videónak:

  • If you’re going to lead, lead. / Ha azért vagy ott, hogy vezess, akkor vezess!
  • So what? Now what? / Na és? Akkor most mi legyen?
  • If nobody told you they loved you today, remember, I do and I always will. / Ha senki nem mondta ma még Neked, hogy szeret, emlékezz, hogy én szeretlek és mindig foglak.

Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben

A kormány, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, az 1456/2017. (VII. 19.) Korm.határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat – írja az Infótér Egyesület honlapja.

A kormánydöntés nyomán útjára indul a széleskörű szakmai együttműködéssel kidolgozott Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0). A DJP2.0 a következő években, az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A DJP2.0 célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen.

Digitális hozzáférés, infrastruktúra

“A DJP2.0 keretében minden akadályt lebontunk, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson” – olvasható a közleményben. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből újabb, jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településén kiépülő ingyenes wifi-szolgáltatással segítenek.

A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet.

2017. június 19-én megalakult a Digitális Jólét Program által kezdeményezett Magyarországi 5G Koalíció (5GK), amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.

Digitális kompetenciák

A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése érdekében a DJP2.0 keretében – a jelenleg zajló kompetencia-fejlesztési programokra építve – kidolgozzák a digitális kompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét.

Digitális gazdaság

A digitális átalakulás a magyar gazdaság versenyképessége javulásának kulcsa, ezért a DJP2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra.

A gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a digitálisan képzett munkaerő növekvő hiánya – ezért a DJP2.0 meghatározó eleme a Digitális Munkaerő Program (DMP) végrehajtása.

Digitális Agrár Stratégia

A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a DJP 2.0 keretében a magyar agrárium digitális fejlesztése érdekében elkészül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

A DJP2.0 célja, hogy a különböző digitális eszközök (pl. okos órák stb.) és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely elsősorban a polgárok egészség-nyereségét helyezi a középpontba.

Digitális Sport Stratégia 2.0

2018-ra elkészül a magyar sport teljes rendszerének működését támogató Digitális Sport Kataszter (DSK). A magyar sport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés színvonalának javítása, illetve az iskolai és szabadidős sporttevékenységek támogatása érdekében a DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája.

Digitális állam

A DJP2.0 keretében – a teljes közigazgatás digitális átalakítását szolgáló átfogó fejlesztési programokhoz illeszkedve – digitális közigazgatási képzési- és továbbképzési programok kidolgozására és elindítására kerül sor.

A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba, és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

“A 21. században a digitalizáció a sikeresség és gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. A sikeres digitális átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy Európa élvonalába kerüljünk. A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült közösen elérnünk. A DJP2.0 egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgárnak, minden vállalkozásnak esélye legyen arra, hogy lépjen egyet előre a digitális felkészültségében” – írják.

Forrás: Infotér Egyesület.  Kép forrása

Megjelent a Scientix aktuális hírlevele

A Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége rendszeres hírlevelet ad ki néhány havonta.

A júniusi szám arról szól, hogyan vehet részt egy érdeklődő fiatal és érdeklődő tanára különböző természettudományos, műszaki, robotikai, programozási vagy hasonló izgalmas hazai vagy nemzetközi megmérettetésen: hogyan lehet ezekre készülni, mit kell tenni a sikeres részvételhez és hogyan csinálták / csinálják mások. A hírlevél angol nyelvű. Kellemes olvasgatást!

SCX-Newsletter-Jun-17

Forrás: Scientix

Megérkezett a DRÓN – kritikai médiaműveltség fejlesztését segítő program

A 2016/2017-es tanévben fejlesztett Drón program a kritikai médiaműveltség fejlesztését célozva, felső tagozatos és középiskolás korosztály számára kínál médiafoglalkozásokat az információs környezet értő, kritikai szemléletű és felelős használatához.

Mire való a kritikai médiaműveltség?

Az információs- és médiakörnyezet a digitalizáció hatására jelentősen átalakult, nem pusztán a mennyiségi robbanás miatt, hanem az átláthatóság, kontrollálhatósága, a hitelesség megítélése is megváltozott. A tömegmédia által uralt korábbi médiakörnyezetben újságírók, szerkesztőségek dolgoztak azon, hogy kiszűrjék a hamis híreket, hogy értelmezzék a világban zajló történéseket, segítsenek eligazodni a világban zajló események között. A közösségi média világában ez a korábbi szűrőfunkció kevésbé érvényesül, ezeken a platformokon rengeteg, más felhasználók által megosztott szűretlen információval találkozunk, ami megnehezíti az eligazodást. Az új médiakörnyezet újfajta szűrőmechanizmusokat követel a felhasználóktól, olyan ismereteket és képességeket, amelyek segítenek dönteni az információ hitelességéről, megbízhatóságáról. A mára kialakult információs környezetben a kritikai gondolkodás magasabb szintjére van szükség.

Mi a foglalkozások célja?

A foglalkozások célja a médiaüzenetek kritikai befogadásának fejlesztése, a médiaszövegek rejtett üzenetét feltáró kérdések, illetve az elemzés szempontjainak megismertetése, tudatosítása. Az információ feldolgozását, elhelyezését segítő kritikai gondolkodás fejlesztése. Az információ hitelességének értékeléséhez kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztése mellett a digitális kommunikációban való részvételhez kapcsolódó felelősség tudatosítása, a részvételi kompetenciák fejlesztése. A foglalkozások bevezetnek a tényellenőrzés szempontjainak, folyamatának megismerésébe, az álhírek felismerésébe. Segítséget nyújtanak abban, hogy ha kételkedésre okot adó információval találkozunk, hogyan ellenőrizhetjük annak hitelességét.

A középiskolásoknak szóló foglalkozásokban megjelenik a közösségi médiafelületeken zajló információáramlást befolyásoló mechanizmusainak témaköre: az algoritmusok működése, a szűrőbuborék jelensége, illetve e jelenségek médiahasználatban betöltött szerepének megértése.

A foglalkozások segítik a diákokat annak megértésében:

  • hogyan alkotja meg a média az üzeneteit
  • ki hozta létre az üzenetet, információt
  • az alkotók mit akarnak velünk közölni, elhitetni, vagy mire ösztönöznek minket
  • milyen meggyőzési eszközöket használt a médiaüzenet
  • az üzenet mikor hazudik, hamis, elfogult, vagy megtévesztő
  • hogyan segítik a saját tapasztalatok a médiaüzenetek értékelését.

A foglalkozásokban megjelenő témák, kompetenciák:

  • Az online információ megítélése
  • Tényellenőrzés (fact checking)
  • A szűrőbuborék-effektus
  • A kritikai és a kreatív gondolkodás fejlesztése
  • Digitális eszközhasználat
  • Digitális médiaszöveg-alkotás

A csomagok ingyenesen letölthetők.

Felső tagozat:

  1. foglalkozás: foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás:foglalkozásleírás és mellékletek

Középiskola:

  1. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek
  2. foglalkozás foglalkozásleírás és mellékletek

Kép és szöveg forrása.