Eleged van az internetből? Tehetsz ellene!

Ki ne érezte volna már legalább egyszer, hogy na mostmár elég, le akarok iratkozni minden gagyi hírlevélről? Vagy hogy még egy üzenet és falhoz csapom a telefont? Aki még nem érzett ilyet, beszélgetnék vele, állom a kávét! – a szerk. 🙂

Szóval van az a pillanat, amikor egyszerűen elegünk van az internetből. Törölni akarjuk magunkat alkalmazásokból, leiratkozni hírlevelekről, megszüntetni fiókokat. Ekkor jöhet jól a Deseat.me alkalmazás. Két svéd fejlesztő, Wille Dahlbo és Linus Unnebäck alkotta meg a szolgáltatást, amely azt ígéri, hogy alig néhány kattintással törölhetjük magunkat szolgáltatásokból. Az öröm mellé a kép alatt pici ürömöt is adok kölcsönbe.

Delete gomb / Delete button

Szóval khmm, csak egy megjegyzés még. Mielőtt a Deseat.me segítene nekünk, előbb magára az alkalmazásra is regisztrálnunk kell, méghozzá a Google-fiókunk segítségével. Amikor be akarunk jelentkezni, a következőkre kell engedélyt adnunk:

  • Tudja, hogy ki Ön a Google-ön
  • Email cím megtekintése és végül, de messze nem legutolsó sorban…
  • Email üzenetek és beállítások megtekintése

Szóval az engedéllyel hozzáférést adunk az összes emailünkhöz, ami a adott Gmail fiókban van. Hát, mindenki döntse el, hogy ilyen áron akarja-e magát leszkennelni a Deseat.me segítségével…

Kép forrása: Flickr (CC BY 2.0). Forrás: Index.hu

Bréking – Határozat született a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásáról

Az október 13-ai Magyar Közlönyben megjelentek alapján a kormány (1536/2016. (X. 13.) számú) határozata döntött a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról, illetve annak végrehajtásáról.

education_key_keyboard

A főbb pontok:

  • A Kormány elfogadja a Digitális Jólét Program részeként számára bemutatott „Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját”.
  • Létre kell hozni a Digitális Pedagógiai Módszertani Központot, amely kidolgozza a tanulókra, a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és valamennyi oktatási intézménytípusra vonatkozó digitális kompetencia követelmények keretrendszerét és mérési-értékelési eszközeit, illetve a Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztéseket beválás-vizsgálatokkal megalapozó pilot programokat szükséges indítani.
  • Biztosítani szükséges a köznevelés és szakképzés valamennyi intézménye a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréssel, illetve épületen belüli WiFi-hálózattal rendelkezzen, ezért elrendelték az ezek biztosításához szükséges hálózatfejlesztéseket és az intézmények belső WiFi-hálózatának kiépítését és működtetését.
  • A Kormány elrendeli a Stratégia által meghatározott digitális eszközállomány biztosítását a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulókra.
  • A Kormány elrendeli a pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérését, a fejlesztési igényeknek megfelelő tananyagok és oktatási tematikák fejlesztését, a szükséges térítésmentes továbbképzések megszervezését és lebonyolítását, a pedagógus alapképzés ennek megfelelő tartalmú kiegészítését és a kimeneti kompetenciák mérését, továbbá a pedagógusok közötti tudásmegosztás digitális lehetőségeinek megteremtését (módszertani átállással járó többletfeladatok elismerését a pedagógus életpályarendszerben érvényesítik majd).
  • A Kormány elrendeli a Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) továbbfejlesztését valamennyi képzéstípusra vonatkozóan, a közgyűjteményi tartalomtárakkal átjárhatóvá és kereshetővé tételét, valamint a Stratégiában meghatározott pedagógiai célok teljesítéséhez szükséges minőségű és mennyiségű digitális tartalom előállítását (a tananyagok akadálymentesítésével együtt!)
  • Célul tűzték ki, hogy minden magyar polgárnak lehetősége legyen az alapszintű digitális írástudás elsajátítására térítésmentes képzéseken lakó- vagy tartózkodási helyén, vagy annak legfeljebb 30 kilométeres környezetében.
  • Elrendelték az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítését, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolását, valamint a megszerzett oktatási tanúsítványoknak az Oktatási Anyakönyv Rendszeren keresztül történő közhiteles, elektronikus hozzáférhetővé tételét.

További érdekesség a Digitális Oktatási Stratégiáról az IVSZ oldalán.

További hírek esetén bővítjük a cikket!

Forrás: Magyar Közlöny, Digitális Oktatási Stratégia (DOS). Kép forrása.

Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez

Az utóbbi években, sőt, talán már mondhatjuk, egy évtizedben, elég sokféle “digitális” szókapcsolatot hallottunk már a pedagógia-neveléstudomány területéről. A teljesség igénye nélkül, például: digitális kompetencia, digitális bennszülött, digitális bevándorló, digitális műveltség, digitális jólét, digitális oktatás, digitális állampolgárság, digitális pedagógus, digitális nemzedék, digitá…

És most itt egy (régi?)-új, a digitális intelligencia.

A Digital Intelligence, azaz DQ projekt egy – jelenleg főleg – délkelet-ázsiai országok együttműködésével létrejött kutatási projekt, amelybe azonban bárki bekapcsolódhat. A K+F projekt alapvető célja, hogy a digitális intelligenciát vizsgálja, illetve kísérletet tegyen az elméleti modell igazolására, pilot kísérletek keretében. A projekt 2016 júliusában indult, egyelőre 14 országban. A blogjuk még üres, látszik, még nagyon friss az indulás. De a kialakított modelljük igen érdekes és több szempontból is különbözik az Európában megszokott modellektől – de erről mindjárt.

Előbb azonban lássuk, mi is az a digitális intelligencia? – A projekt megfogalmazása szerint olyan szociális, érzelmi és kognitív képességek összessége, amely elengedhetetlen a digitális élethez. Ez tartalmazza a szükséges tudást, készségeket és képességeket arra, hogy az egyén érzékelje, adaptálja mások érzéseit vagy szabályozza mások viselkedését ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a digitális éra kihívásaival és szükségleteivel. A tudás és ismeretek mellett ezeknek a képességek olyan emberi értékekből gyökereznek, mint a tisztelet, tisztesség, az empátia és a megfontoltság. Ezek lehetővé teszik a technológia bölcs és felelős használatát, amely a jövő vezetőit jellemzi majd.

Röviden, ahogy a DQ projekt aposztrofálja magát. A digitális intelligencia nem más, mint 8 készség (inkább készségcsomag), amelyet meg kell tanítanunk a gyermekeinknek a sikeres digitális léthez.

De mi tesz egy tanulót digitálisan intelligenssé? – erre is rövid, modellszerű válaszokat kaphatunk. Az elméleti modell szerint ennek három tényezője van.

A digitális intelligencia három szinte.
A digitális intelligencia három szintje – a digitális állampolgárság, a digitális kreativitás és a digitális vállalkozás. Forrás.

A digitális állampolgárság vezet el a digitális vezetőkészségekhez, ennek keretében kerülhet birtokába a technológia biztos, felelős és hatékony használatának készsége. A digitálisan kreatív tanuló egyben alkotótárs, aki képes az ötleteit életre hívni a technológia és a médiaeszközök használatával. A digitális vállalkozó szint akkor érhető el, amikor a tanuló már képes változást generálni és problémákat megoldani – az előző két szinten elért készségei segítségével.

Aki alaposabban ismeri a digitális szókapcsolatok eredetét, azt is tudja, hogy ezekhez gyakran társulnak mindenféle modellek, amelyek sokszor igen látványosak – de sokszor legalábbis szemléletesek. A digitális intelligenciához is készült hasonló elméleti modell, amelyet – tudtommal – most először láthatunk magyarul. Úgyhogy ősbemutató következik – kiegészítésekkel.

A digitális intelligencia készségei - körcikk-modell
A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter. Forrás.

A digitális intelligencia – a modell szerint – 8 készségcsomagra osztható. Ezek az alábbiak:

  • Digitális identitás: az online identitás és hírnév megalkotásának és menedzselésének készségei. Ez magában foglalja az egyén online jelenlétét, illetve az online jelenlétének és magatartásának rövid-, illetve hosszútávú menedzselésének képességét.
  • Digitális egyensúly*: a digitális eszközök és média kontrollált használata az offline és online élet közötti egészséges egyensúly elérése érdekében.
  • Digitális magabiztosság**: az online kockázatok (cyberbullying, radikalizáció) és az online megjelenő problémás tartalmak kezelésének képessége, beleértve ezek elkerülésének és kordában tartásának készségét is.
  • Digitális biztonság: a kiberfenyegetések (hackelés, online csalások, adathalászat, malware támadások) felismerésének képessége, illetve az adatvédelemhez szükséges megfelelő és testhezálló módszerek megtalálásának képessége.
  • Digitális érzelmi intelligencia: az empátia és a jó online kapcsolatok kiépítésének képessége.
  • Digitális kommunikáció: a másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a technológia és a média használatával.
  • Digitális írástudás: képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tartalmak megtalálását, értékelését és használatát, algoritmikus gondolkodás*** segítségével.
  • Digitális jogok: képesség arra, hogy megértsék és támogassák a személyes és törvény által biztosított jogokat, beleértve a magánélethez való jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszéd elleni védelmet.

És akkor a kételyek. Mint minden ilyen modell megalkotásakor, de még lefordításakor is keletkeznek kételyek – szerencsés (?) az, akiben nem. Az alábbi kételyek kapcsán konstruktív reflexiókat és észrevételeket szívesen fogadnék.

  • *Digitális egyensúly: az eredeti szövegben ez Digital Use, azaz lehetne digitális használat, digitális használás, a digitalizáció használata, a technológia használata stb. Azért választottam mégis a Digitális egyensúly kifejezést, mert ez mondja ki legjobban és leginkább kifejezően ennek a csomagnak a lényegét, üzenetét, azaz, hogy ennek birtokában a tanuló képes lesz egyensúlyt teremteni az offline és az online léte között.
  • **Digitális magabiztosság: a modellben szerepel a Digital safety és a Digital security szó, mindkettőt Digitális biztonságnak fordítanánk – ha nem szerepelne egyazon modellben. A magyar köznyelvben (és talán mondhatom, hogy a szaknyelvben is) a digitális biztonságot általában a hardvereink és a szoftvereink, illetve az online jelenlétünk (fiókjaink, belépési azonosítóink stb.) biztonságával kapcsolatban használjuk, így a Digitális biztonság szót inkább arra a csoportra használtam, amely ehhez közelebb áll (mobil biztonság, internetbiztonság, jelszóvédelem). És ekkor keletkezett a probléma. A lázas kifejezés-keresés eredményei lettek például a Digitális bizonyosság vagy a Digitális magabiztosság. Utóbbit azért választottam mégis, mert (ld. még a Digitális egyensúly esetét) ez fejezi ki leginkább azt, ami elérhetővé válik ezzel a csomaggal – az érzelmi, viselkedésbeli, tartalom és kapcsolati kockázatok kezelésének képessége.
  • ***algoritmikus gondolkodás: az angol computational thinking fordítása.

További, eddig nem csillagozott kételyek:

  • Képernyőidő: az angol Screentime – mint láthatjuk – tükörfordítása. Bár nem annyira szerencsés kifejezés, valójában ugyanarra irányul, mint az angol eredetije: a “képernyőidő” hasznos és hatékony kitöltésének képességét.
  • Mobil biztonság: itt csak abban támadt bennem kétely, hogy a két szót egybe kell-e írni vagy külön (angol eredetiben Mobile security). Azért döntöttem a különírás mellett, mert nem pusztán a mobiltelefonok biztonságára szerettem volna szűkíteni a körcikk jelentését, hanem általában a mobil eszközök (mint a mobil tanulás, mobile learning) biztonságát szerettem volna kifejezni.

A kételyek persze nem homályosítják el azt, hogy az üzleti szférából már hellyel-közzel ismert digitális intelligencia bekerült a közoktatás és a digitális oktatás horizontjába – egyelőre persze csak a világ egy másik felén. Az pedig külön öröm és büszkeség, hogy az ezzel kapcsolatos digitális intelligencia modell most magyarul is megjelenhetett – elsőként a TÉR / IDŐ blogon.

Első közelítésben most ennyit szerettem volna megosztani e témában. Mielőtt magam is továbbhaladnék és beleásnám miatt, illetve a továbbiakban is követném a DQ projekt működését, előtte természetesen örülök minden építő javaslatnak, kritikának az általam fordított modellel kapcsolatban.

Források (Sources): World Economic Forum, DQ project

Megújultunk!

Röviden: egy picit megújult a blog.

Megújult a TÉR IDŐ blogHosszabban:

  • keletkezett egy menüsor, amellyel sokkal áttekinthetőbb, hogy mivel foglalkozik a TÉR / IDŐ blog;
  • kicserélődött a fejléc, picit egységesebb lett a nyitófelület;
  • új oldalsó widget-eket tettem közzé, most már kattintható oldalt is a “Követem” gomb például.

Aki eddig is gyakran olvasgatott, remélem, itt marad, aki pedig újonnan érkezett, már egy letisztultabb, fókuszáltabb oldalt talál. Üdv a téridőben, újra🙂

 

Te kit hagynál életben? – Egy macskát, egy sportolót, egy nagymamát vagy magadat?

Nem, ez nem egy újabb agyament magyalerdei film trailerének szokásos nyitómondata. Ezt az MIT, az egyik legnevesebb amerikai tech egyetem kérdezi nyilvánosan a neten az ún. Moral Machine segítségével.

selfcarA téma az önvezetésre képes autók morális képességei. Aki a részletekre, némi elmélkedésre és hátborzongató kérdésekre is kíváncsi, görgessen lejjebb. Aki nem, annak itt egy 15 másodperces leírás (az oldal angol nyelvű, de segítek):

  • Nyisd meg ezt az oldalt.
  • Kattints a Start judging (döntés kezdése) bogyóra.
  • Válaszd ki, melyik közlekedési szituáció számodra a kedvesebb. (A “Show description” segít a szituáció és az ábrák pontosításában, de elég egyértelmű, csak figyelj az apróságokra – zebrán áthaladó személyek típusára, gyalogos lámpa színére stb.)
  • Szörnyülködj az eredményeiden🙂

És akkor most bővebben. Tehát a téma az önvezető autók morális képességei. Még egyszer🙂

Az önvezető autók.

Morális.

Képességei.

Azt már tudjuk, hogy a legnagyobb tech cégek (Google, Apple) és a legnagyobb autógyártók (Toyota, BMW, Mercedes, hogy a Tesla-ról már ne is beszéljünk), valamint egyes globális cégek (pl. az Uber) arra törekednek, hogy egyszer csak eljöjjön az önvezető autók kora. Ez nincs is már messze, a legtöbb promóanyagban 2020, 2021 szerepel céldátumként. Az öt év, jaja. A fejlesztéseknek nyilván jól megfontolt üzleti, profitvezérelt okai vannak, még akkor is, ha a technológia kifejlesztése és biztonságossá tétele dollármilliárdokba kerül. Persze ez pont ezeknek a cégnek aprópénz igazából.

Az önvezető autók lényege, hogy a sofőr beül az autóba, amely elviszi A-ból B-be, elvileg úgy, hogy a sofőrnek egyetlen kormány- vagy pedálmozdulatot kellene tennie. Vagy mondjuk utazás közben tudunk munkareggelit tartani az önvezető autónkban, az iroda felé tartva. De új értelmet nyerhetnek a családi autók, utazások is ezáltal, hiszen mindenki egymásra figyelhet – nincs, aki állandóan kiesne a családi mókából a vezetés miatt. Ez persze csak akkor igazán bombaüzlet, ha közben senki sem sérül meg vagy esik áldozatul az önvezető autók döntéseinek. Mert ahogy most vezetés közben a sofőr dönt, úgy az önvezető autóban is döntések sorozata határozza meg a következő másodpercek eseményeit.

Mert hogyan is működnek az önvezető autók? Az ilyen autók kismillió beépített szenzor segítségével érzékelik az utat, a felező- és záróvonalakat, útburkolati jeleket, közlekedési táblákat, a többi közlekedő (járművek, gyalogosok) mozgását, sőt, a mért adatokból lehetséges szcenáriókat (forgatókönyveket) gyártanak arra vonatkozóan, mi történhet az úton a következő tizedmásodpercekben. A szenzorok segítségével begyűjtött adatokból pedig információk lesznek, amelyek a kezelőszerveket (pl. a nem elhanyagolható kormány) és a hajtásláncot is irányítják. Nevezzük nevén: egy gép vezeti az autót, ahol a sofőr valójában ugyanúgy utassá válik, mintha átülne a hátsó ülésre (vagy akár miért is ne ülhetne ott?…)

De eljön a pillanat, amikor a gépnek döntenie kell. Mondok pár egyszerű példát, nem lelőve a Moral Machine helyzeteit:

  • Eset#01: A tempóm 130, a sztrádán elébem kerül egy bazi nagy szarvas. Az út nem síkos, de egy kanyar miatt a kocsi szenzorai nem látták meg időben az állatot. Hogyan döntsön az autó? – félrerántja a kormányt az állat miatt, kockáztatva, hogy az utas a szalagkorlátban végzi vagy csak picit korrigáljon, de úgy az állat megsérülhet (meg nyilván a kocsi is)?
  • Eset#02: Ismeretlen okból nem tudok megállni az autóval, amelyben egyedül utazom. Betartom a sebességkorlátozást, de sötétben sem én, sem a szenzorok nem annyira pontosak. Elég gyorsan megyek, hogy a zebráig már ne tudjak megállni. A zebrán két gyalogos halad át, egyértelmű, hogy nem tudok megállni. Mellettem szalagkorlát, azon túl árok. Kit védjen (mentsen meg?) inkább az autó? – engem, aki az autót vezetem, a tulaja vagyok, pénzt adtam érte, a birtoktárgyam vagy a két idegent?
  • Eset#03: Kétszer háromsávos, párhuzamos haladásra alkalmas úton a középső sávban előzök egy nyergesvontatót, de mellettem a legbelsőben engem is épp előz egy másik autó. A nyergesvontató egyszer csak elrántja felém a kormányt. Mit tegyen az önvezető autóm? Fékezzen? Nyomjon gázt? Ő is rántsa el balra, ezzel veszélyeztetve a legbelső sávban haladó 7 személyes kisbuszt tele óvodásokkal?

Nehéz döntések. A témának számos megközelítése létezik: biztonságtechnikai, morális, de jogi is. Kis jogi kanyar következik. A Szertár portál idézte saját beszélgetését, amelyben elhangzik egy kulcsmondat: “a gépet nem lehet felelősségre vonni, ha baj történik”. “A jog valóban nem tudta még kellő bizonyossággal körülbástyázni a mesterséges intelligenciákra vonatkozó felelősségi és kárveszélyviselési szabályokat. Nyilván nehezíti a helyzetet, hogy ahány <okos gép>, annyiféle. Van típus, amire simán ráhúzhatók lennének a <mezei> termékfelelősség szabályai, de bíró legyen a talpán, akinek egy folyamatosan tanuló, önvezető autó által okozott balesetnél az eset minden körülményét figyelembe véve kell majd meghoznia a bölcs döntését.”

Látható, a kérdésnek még nincs megnyugtató jogi megoldása. Ki lesz a felelőse egy önvezető autó miatt bekövetkezett csattanásnak? Csak gondolkodásképpen, pár lehetőség:

  • Eset#01: a sofőr, aki bent ül az autóban és ameddig van lehetősége a kormányhoz és a pedálokhoz érdemben hozzányúlnia, addig ez kötelessége is? (zárójel: ne gondoljuk, hogy az önvezető autók lényege, hogy a sofőr a sofőrülésben ül és figyeli a forgalmat és ha szükséges, beavatkozik – nem, a sofőr majd tévézik, játszik a gyerekkel, tárgyal és ügyet sem fog vetni a forgalomra. Épp ezért vett önvezető autót!)
  • Eset#02: a gépkocsi közlekedését irányító szoftvercég vezetője / jogi képviselője / fejlesztési vezetője / bárkije, aki a kocsi szoftverét írta és amelyben konkrétan leírták, hogy milyen algoritmus szerint kell mérlegeljen a kocsi bizonyos eseményeknél?
  • Eset#03: a gépkocsi gyártója (nevezzük autógyárnak), aki a kocsit a 2. esetben szereplő szoftverrel legördítette a járművet a szalagról?

Nagyon hálás vagyok, hogy éveken keresztül jogászok társaságában éltem, laktam, sokat tanultam a világnak erről a feléről, hasznos évek voltak. Például azt tanultam, hogy az igazság és a valóság jogilag sem okvetlenül ugyanaz. Meg azt is, hogy nemcsak egyféle igazság létezik (ezt mondjuk nemcsak tőlük tudom). Van szubjektív igazság, van objektív igazság is és van egy jogi igazság is. Erre is mondok egy példát:

Egy gyermek és a nagymamája a piros lámpánál kelnek át a zebrán,  a gyerek előreszalad, a nagymama nem bírja, ezért szétválnak. A megengedett sebességet túllépve érkező sofőr már nem tud megállni és a pillanat tört része alatt döntenie kell, melyiküket válassza. Végül a nagymama esik áldozatul. Szerencsére túléli.

  • Szubjektív szempontból: #1: a sofőr szubjektív döntése volt, hogy ha már áldozatot kell választania, az melyik legyen. Ez kvázi az ő szubjektív igazsága. Meg persze az is, hogy #2: a sofőr úgy döntött, hogy gyorsabban megy, mint a megengedett. Hogy morálisan ezek igazolhatóak-e, az egy másik kérdés (ld. lejjebb).
  • Objektív szempontból: #1: a sofőr a megengedettnél gyorsabban hajtott, #2: a gyalogosok a pirosnál keltek át (mindkét fél szabálytalanul közlekedett).
  • Jogi szempontból: #1A: a sofőr a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedett (szabálysértési vagy büntetési tétel lehet belőle), #1B: ha a nagymama szerencsés, és 8 napon belül gyógyul, akkor a sofőr “csak” súlyos pénzbírságra és esetleg a jogosítványa időleges bevonására számíthat, súlyosabb esetben akár szabadságvesztéssel is sújtható; #2A: a nagymama szabálytalanul kelt át a gyalogos átkelőhelyen + #2B: a nagymama gondatlan volt a rá bízott gyermek felügyeletét illetően, #3: a gyermek, bár szabálytalanul kelt át, nem büntethető.

law-1063249_1280

Na jöjjön végre az a moralitás dolog, és akkor vissza is kanyarodunk a Moral Machine-hez. Felmerülhet a kérdés, mire jó ez az egész Moral Machine. Nos, az önvezető autók szoftverekkel működnek. A szoftvereket – egyelőre – emberek írják, még a mesterséges intelligencia szoftverek sem léteznének emberi beavatkozás nélkül (legalább az elején). A szoftverek (a “gépek”) tudnak tanulni, okosodni, képesek az algoritmusaikat fejleszteni, új összefüggéseket felfedezni (“tanulni”) és azt beépíteni a meglévő gyakorlatukba. De a szoftvereket – egyelőre – emberek írják (egész pontosan emberek döntenek róla, hogy mi legyen bennük). Tehát logikusan emberek döntenek arról az algoritmikus sorrendről is, hogy ki a “fontosabb”, ki az “értékesebb”, ki a “hasznosabb”.

Egyszerűbben: (jelenleg) embereknek kell dönteniük arról, hogy bizonyos közlekedési szituációkban a gép kit válasszon ki arra, hogy megmeneküljön és kit ítéljen arra, hogy – akár halálosan – megsérüljön.

Akárhogy is, az ember nemcsak a fizikai-biológiai fejlettségétől, állapotától, az eszközhasználattól vagy a fejlett kommunikációtól ember, hanem a kulturális szokásai, a civilizációja, a moralitása teszi azzá (én hiszem, hogy így van). Ezeket a tanult kulturális-civilizációs elemeket – globálisan, a teljes emberiséget tekintve – már levetni nem tudjuk, még ha akarjuk is. Ezek után moralitást préselni egy önvezető autó szoftverébe szerintem elég messzire vezető kérdés. A Moral Machine azonban épp ezt célozza. Csupán egy kutatás (?), amely azt célozza, hogy a kitöltő rangsort állítson fel, ki fontosabb, ki nem. A kitöltőket nem profilozzák (demográfia, végzettség, földrajzi hely – bár IP alapján utóbbi kideríthető), de a beérkezett adatokat biztosan használják majd valamire. Ha másra nem, elrettentő példának jók lesznek.

Zárásképpen pár izgalmas (nekem itt-ott hátborzongató) kérdés jutott csak eszembe, strukturálatlanul, véletlenszerűen.

  • Vajon képes-e dönteni egy ember (vagy emberek egy csoportja) (előre, szoftvermérnökként, ill. vezetőként) arról (pusztán morálisan, tehát nem objektíven és nem jogi szempontból), hogy melyik áldozatot válassza?
  • Vajon a Föld minden táján ugyanaz lenne-e az eredmény az áldozatok sorrendjét szabályozó algoritmusban, ha az előző kérdés kapcsán megkérdeznénk egy japán, egy amerikai, egy európai (kelet, közép, nyugat?…), egy afrikai, indiai, kínai, szaúdi, orosz, akármilyen stb. szoftvermérnököt?
  • Vajon jó megoldás-e, ha az autó szoftvere aszerint választ áldozatot, hogy melyik esetben jár a vélelmezett felelős (járművezető vagy a gyártó) kisebb jogi következményekkel (az adott országban, az adott jogi feltételek mellett – ami persze azt is jelenti, hogy az országhatárokat átlépve a kocsim szoftvere is átáll az adott ország jogi feltételei szerinti algoritmusra…)?
  • Mérlegelhet-e az önvezető autó szoftvere, hogy az egyébként szabálytalanul közlekedőket hátrébb sorolja a “listán”?
  • Vajon jó megoldás-e, ha az autó az áldozatok számának mérséklésén dolgozik (félretéve akár a sofőr akaratát és védelmét, akár úgy, hogy a sofőr maga is áldozatul esik)?
  • Azzal, hogy pénzt adtam egy autóért, megvásároltam a kocsi biztonsági felszereléseit is (biztonsági öv, légzsák, csomó szabályozó ketyere stb.). Ezeket elsősorban azért vettem meg a kocsival együtt, hogy én és az utastársaim életben maradjanak, illetve biztonságosabban legyenek megoldhatóak különböző veszélyes közlekedési szituációk, amelyekkel mások életét is megmenthetem. Egy önvezető autó és annak biztonsági felszereléseinek megvásárlásával vajon megvásárol(hat)om-e azt a biztonságot is, hogy az önvezető autó engem és az utastársaimat soha nem áldoz fel?
  • Lesz-e érdemi különbség (pl. az áldozatok mérlegelése kapcsán) az autógyártók önvezető autói között vagy létrejön egy egységes globális szabvány, mint a biztonsági öv vagy a légzsák szabványok kapcsán?
  • Az előző két kérdés kapcsán adódik a “milliódollároskérdés”: vajon drágább lesz-e az a jármű, amelynek szoftvere a sofőr és az utastársai biztonságát feltétel nélkül előbbre tartja bármelyik másik közlekedő életénél?
  • Akarunk-e ilyen világban élni?🙂 (Fogunk – a szerk.)

Na, aki már idáig eljutott, most már tényleg érdmes megcsinálnia a Moral Machine tesztet! És kommentben meg is oszthatja az eredményeit🙂

Akinek hasonló agymenéses kérdései volnának, ne fogja vissza magát!

Források: MIT, Szertár, belinkelt weboldalak, Youtube embed videók. Képek: Pixabay, Wikipedia

Marsjáró-sofőrők kerestetnek!

Szeretnéd vezetni a Curiosity marsjárót? Nem hiszem, hogy volna, aki nemmel válaszolna🙂

Curiosity marsjáró stilizált képe, ahogyan halad a Mars felszínén.

Játssz a NASA új szuper játékával, amely elérhető asztali gépeken, iOS és Android készülékekre is. Kutass víz után vagy mássz meg marsi hegyeket! Küldj parancsokat a marsjáródnak, de hagyj időt a napelemek feltöltődésére is! Kiváló stratégiai és felfedező játék egyben!

Irány a Mars!🙂

Curiosity marsjáró

Képek forrása és további információk: NASA.

Töltsd fel ötleted a Digitális Módszertárba! Most díjat is nyerhetsz!

Töltsd fel ötleted augusztus 20-ig a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába, hogy Tiéd lehessen a Digitális Pedagógus Díj!

Digitális Módszertár 2016. évi augusztus felhívás banner kép

A http://www.digitalismodszertar.tka.hu oldalon elérhető adatbázisban a digitális nemzedék interaktív tanulását, tanítását segítő módszertani ötletek tehetők közzé az IKT eszközök tanórai vagy tanórán kívüli, kreatív alkalmazása kapcsán. A szakértői értékelés alapján a legjobb ötletek feltöltői Digitális Pedagógus Díjat kapnak.

Még néhány nap, és lezárul a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárához kapcsolódó Felhívás jelentkezési időszaka – a digitális nemzedéket motiváló, tanulását támogató, a tananyagot újszerű formában feldolgozó módszertani ötleteket idén 2016. július 10. és augusztus 20. között tölthetik fel a köznevelésben dolgozó pedagógusok. 2016-ban a Felhívás fókuszában a 21. századi készségek fejlesztése, és a kollaboratív munkaformák állnak.

FELHÍVÁS, ÚTMUTATÓ ÉS TOVÁBBI RÉSZLETEK
www.digitalismodszertar.tka.hu >>> FELTÖLTÉSI ÚTMUTATÓ ÉS IRÁNYELVEK
INFORMÁCIÓ: modszertar{kukac}tpf{pont

Fél Magyarország digitális analfabéta – állítja az Európai Bizottság jelentése

A Brüsszelben közzétett statisztika szerint Magyarországon a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek.

iwantyoutoembracedigitalliteracy

Tíz pontból álló készségfejlesztési programot javasolt pénteken az Európai Bizottság, aminek célja az európai polgárok készségeinek fejlesztése és ezáltal elhelyezkedésük megkönnyítése, a munkaerőpiaci kereslet és a kínálat jobb összeegyeztethetősége, valamint a képesítések átláthatóságának javítása.

Jelenleg 70 millióra becsülik azoknak az európaiaknak a számát, akik nem tudnak elég jól írni és olvasni. A számolással és a digitális készségekkel hadilábon állók számát még ennél is nagyobbra, európai szinten 41 százalékra becsülik. Magyarországon, a Brüsszelben közzétett statisztika szerint, a teljes lakosságon belül 50 százalék azoknak a 16 és 74 év közötti személyeknek az aránya, akik alapvető digitális jártassággal sem rendelkeznek – írja a BruxInfo.

A testület szerint az intézkedések hatására láthatóbbá is válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.

Az intézkedések közül az alábbi négy megvalósítása már azonnal megkezdődik. Ezek a következők:

  • Készséggarancia: azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá, hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.
  • Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása.
  • A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együttműködnek annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.
  • A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.
  • A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor. Ezek a következők:
  • Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.
  • Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
  • A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.
  • A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozó kedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.
  • A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.
  • Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.

digitalilliteracy

Forrás: Bruxinfo, Inforádió | Képek forrása (1), (2) (CC BY-SA 2.0)

Biztonságos Internet sátor újra a Városligeti Gyermeknapon

Idén huszonhatodik alkalommal várja a kicsiket és nagyokat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és Budapest Főváros Önkormányzata, közös, kétnapos, ingyenes gyermeknapi rendezvényére a budapesti Városligetbe. Az 1990 óta évente megrendezett programra idén május 28-29-én kerül sor.

gyermeknap

A Gyermekmentő Szolgálat közhasznú karitatív szervezetként fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő gyerekek és családjaik belépődíj fizetése nélkül, színvonalas, kulturált programokon vehessenek részt, hiszen sokuknak erre egész évben csak itt nyílik alkalom. A már hagyományos, és a szervezők legnagyobb örömére igen népszerű programra tavaly közel 400 000 gyermek és felnőtt látogatott ki a Városligetbe.

A kétnapos rendezvényen 39 helyszínen, 3 színpadon neves, népszerű művészek, zenészek és egyéb közreműködők várják az érdeklődőket, változatos, minden korosztályt megszólító programokkal, köztük a Biztonságos Internet sátor rendezvényeivel, programjaival!

A Biztonságos Internet Sátor immár nyolcadik éve fogadja az érdeklődőket a biztonságosabb internethasználat témakörébe tartozó számítógépes és kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Plus (SIP) programban tudatosság-növelő központként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Szeretné elérni, hogy az országban minél több felhasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve azt, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Egyszerre kell felhívni a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, és megteremteni azok orvoslásának, illetve a segítségnyújtás lehetőségét.

A SIP programban partnerei:

A részletes Városligeti Gyermeknapi program megtalálható a www.gyermekmento.hu weboldalon, de a programfüzet innen letölthető.

Helyszín: Gyermekmentő Szolgálat Gyermekszínpada, Kis Napozórét,

Időpont: május 28., szombat 10:00-18:00, május 29., vasárnap 10:00-19:00

(Forrás: NGYSZ honlapja, kép forrása: a programfüzet)