Terítéken a Digitális Tér! Egy interjú 3 legfontosabb megállapítása

E blog szerkesztője 2017. december 19-én a Tempus Közalapítvány képviseletében vendégeskedett a Hyp-R rádió stúdiójában. IEz a bejegyzés csak a legfontosabb megállapításokat rögzíti. Íme a felvétel:

A beszélgetés legfontosabb megállapításai:

  • Az alapító anyák és atyák (főleg anyák 🙂 ) gondolatai szerint a konferenciák a pedagógusokról és a digitális nemzedék sajátosságairól szólnak. A digitális tér a digitális konferenciák koncepciójának szerves folytatása.
  • A digitális pedagógiát még mindig és minden helyzetben a tanárokkal együtt lehet jól csinálni: a pedagógusok kompetenciafejlesztéséről, a pedagógiai célokról, módszerekről kell beszélgetnünk, amikor a digitális pedagógia sikerét tesszük az asztalra.
  • A digitális eszközök önmagukban alkalmatlanok bárminemű szerves, mély változás eléréséhez. Ehhez határozott a résztvevők (a tanulók) igényeire szabott pedagógiai célok, alaposan megválasztott pedagógiai módszerek és fejlett visszajelzési-értékelési kultúrára van szükség az iskolában.

Személy szerint nagyon köszönöm a Hyp-R ZONE meghívását!

Reklámok

Fenntartható fejlődési célok tanítása – segítség fejlesztőknek, döntéshozóknak, tanároknak

A napokban jelent meg az EKE-OFI (szóval az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) kiadásában egy új kiadvány, amely a fenntartható fejlődési célok tanításának módszertanával és lehetőségeivel foglalkozik. A kiadvány innen tölthető le.

A  kiadvány célja, hogy segítse az olvasót, miként használja az oktatást, különösen a fenntarthatóságra nevelést az FFC-k elérésében. Mindegyik FFC esetében meghatá­rozza a tanulási célokat, témaköröket és tevékenységeket ajánl. A  kiadvány támogatni kívánja a törvényhozókat, tananyagfejlesztőket és oktatókat az FFC-k tanulását segí­ tő stratégiák, tananyagok és tanfolyamok kidolgozásában. A dokumentum semmilyen szempontból nem előírás, inkább útmutatásokat kínál és javaslatokat ajánl a tanulási témakörökhöz és célokhoz, amikből az oktató válogathat és alkalmazhatja őket a konkrét tanulási helyzetekben.

A fenntartható fejlődési célokban (FFC-kben) bemutatott fenntarthatóbb világért, és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekbe való bevonódásért az egyéneknek kell a fenntarthatósági változás döntéshozóivá válniuk. Olyan ismeretekre, készségekre, értékekre és attitűdökre van szükségük, amelyek felhatalmazzák őket arra, hogy hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez. Az oktatás tehát kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés eléréséhez, és az oktatás a fenntartható fejlődés érdekében különösen azért szükséges, mert felhatalmazza a tanulókat arra, hogy tájékozott döntéseket hozzanak és felelősségteljesen járjanak el a környezet integritása, a gazdasági életképesség és a társadalmi igazságosság szerint, a jelen és a jövő generációi érdekében. Ez a kiadvány rávezeti az olvasókat, hogyan használják az oktatást, különö­ sen a fenntarthatóságra nevelést az FFC-k eléréséhez. Meghatározza a tanulási célokat, javaslatokat tesz a témákra és tanulási tevékenységekre minden egyes FFC-re vonatkozóan, és leírja a végrehajtást a különböző szinteken, a tantervtervezéstől a nemzeti stratégiákig. A  dokumentum célja, hogy támogassa a politikai döntéshozókat, tantervfejlesztőket és oktatókat olyan stratégiák, tantervek és tanfolyamok kidolgozásában, amelyek elősegítik az FFC-k tanulását.

Források: szöveg, kép: a kiadványból.

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2017.

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. évi kötete

A 2017. évi Oktatási és Képzési Figyelő 2. kötete huszonnyolc egyedi országjelentést tartalmaz. A legfrissebb mennyiségi és minőségi adatokra építve mutatja be és értékeli az egyes tagállamok legutóbbi és aktuális szakpolitikai intézkedéseit, a 2016 közepe óta történt fejleményekre összpontosítva. A Figyelő kiegészíti a más forrásokból származó, a nemzeti oktatási és képzési rendszereket bemutató információkat.

Gyorslinkek:

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2017 kiadvány tartalma:

  • Az 1. szakasz a fő oktatási és képzési mutatók statisztikai áttekintését tartalmazza.
  • A 2. szakasz röviden bemutatja az ország oktatási és képzési rendszerének főbb erősségeit és a legfontosabb kihívásokat.
  • A 3. szakasz az oktatási egyenlőtlenségek okait és a befogadást előmozdító intézkedéseket helyezi a középpontba, elsősorban az OECD 2015. évi Nemzetközi Készségfelmérési Programjából (PISA) származó adatokra építve, valamint vizsgálja a korai iskolaelhagyás és a kisgyermekkori nevelés és gondozás közelmúltbeli fejleményeit is.
  • A 4. szakasz az oktatásba és képzésbe történő beruházást tekinti át.
  • Az 5. szakasz az iskolai oktatás korszerűsítését célzó szakpolitikákkal foglalkozik, beleértve többek között a pedagógusi hivatást, a digitális és a nyelvi készségeket.
  • A 6. szakasz a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló intézkedéseket vizsgálja.
  • Végül pedig a 7. szakasz a szakképzéssel és a felnőttoktatással foglalkozik.

A több országra kiterjedő elemzés főbb megállapításai

Az idei Figyelő vezető témája az egyenlőtlenség az oktatásban és az oktatásnak a méltányosabb társadalom építésében játszott fontos szerepe. Az elsődleges új adatforrás a 15 éves tanulók 2015. évi PISA-felmérése16, amelyben első ízben vett részt az összes tagállam. Mivel a PISA gazdag információkkal szolgál a felmérésben részt vett tanulók hátteréről, egyedülálló lehetőséget kínál annak vizsgálatára, milyen hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági háttér, a migráns háttér és a tanuló neme arra, hogy a tanulók az olvasott szöveg értése, a matematika és a természettudomány terén gyenge teljesítményt mutatnak az uniós referenciaértékhez viszonyítva. A méltányosság és a társadalmi kohézió témája a fennmaradó, 2020-ig teljesítendő uniós oktatási célkitűzésekre vonatkozó jelentéstételben is erőteljesen megjelenik (2. rész), a célkitűzések a következőkhöz kapcsolódnak:

  • az oktatást és a képzést korán elhagyók
  • felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
  • kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel
  • a frissen végzettek foglalkoztatási rátái
  • a tanulásban részt vevő felnőttek aránya.

A Figyelő 3. része a közelmúlt bizottsági kezdeményezéseiből merít és elemzési alapokat nyújt az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási kiválóság elérésének mikéntjéhez és a felsőoktatás programjához.

A kézirat 2017 szeptemberében lett véglegesítve. További kapcsolódó adatok elérhetők online (ec.europa.eu/education/monitor). A szövegek az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. számából származnak. Forrás.

Tanárként mit nyújt nekem a Scientix? – Megjelent az új Scientix flyer

A Scientix, a természettudományos oktatás európai közössége, amely a MTMI* (matematika, természettudomány, műszaki és informatika) területek oktatása, kutatása és politikafejlesztése terén folytatott, egész Európára kiterjedő együttműködést népszerűsíti és támogatja.

*Az MTMI kissé szerencsétlen szóösszetétel szerintem, maradhattunk volna a sokkal ismertebb STEM-nél is, de OK.

Ami ennél fontosabb, hogy megjelent az új Scientix flyer, ami összeszedi, hogy tanárként miért is jó a Scientix. Lássunk egy-két példát:

A flyer a weben ide kattintva érhető el.

Tipp: a flyeren szerepel e blog szerzője is egy képen 🙂 A sikeres megtaláló bátran jelentkezzen a csokijáért 🙂

Hallottad már a világűrt? Nem? – Akkor épp itt az ideje!

A NASA készített egy lejátszási listát, amire 22 olyan hangot töltöttek fel, amit normál esetben az ember nem is hallhatna – írja a hvg.hu a NASA Soundcloud fiókjára hivatkozva.

A világűr sok szempontból hátborzongató. A távolságok, a nagyságrendek, a színek, a formák nagysága, szépsége önmagában is lenyűgöző. Az pedig, hogy ennek a működéséről valószínűleg még vajmi keveset tudunk, az még izgalmasabbá teszi a dolgot.

Az ember hallásérzékelése nem nagy csúcsteljesítmény, a velünk együtt élő állatok hallása például a miénknél sokkal jobb általában (tudom, ez durva általánosítás volt). A világűr zajait sosem halljuk. Elnyomják a gépek, autók, gyárak, szerencsésebbek a rétek és mezők növényzetének halk susogását és rivarok döngicsélését hallják. A világűrt soha. Pedig van hangja.

A NASA a Soundcloud fiókjában most közzétett 22 db felvételt, amelyek egy-egy speciális esemény kapcsán készültek. Ezek mindegyike a Földön kívülről származik. Normál esetben ezeket a hangokat nem hallhatnánk, a NASA szakemberei azonban hallhatóvá konvertálták őket. Az eredmény – hát?… 🙂 én látom benne a fantáziát még zeneileg is, de lehet, hogy ezzel sok ember nem értene egyet (ugyanitt: vitázhatunk is!). A lista neve egyébként Spooky Space Sounds, ami azért sokat elárul a tartalomról 🙂 (spooky = ijesztő, dermesztő).

A hvg. hu felsorolásából kiemelném, hogy a lejátszási listában hallhatjuk például azt, ahogy a Juno űrszonda 2016. június 24-én átlépte a Jupiter hatalmas mágneses mezejét, de a Szaturnusz rádiójel-kibocsátását is, amit a nemrég a bolygóba kormányozott Cassini-űrszondarögzített. Emellett hallhatunk plazmasugárzást és egy üstökössel való találkozás hangjait is.

Forrás (kép és hangok): NASA. Szövegrészletek és ötlet: hvg.hu.

Projektíró pályázat a Digitális Témahéttel kapcsolatban

A 2018-as Digitális Témahét felkészülési időszakára projektíró pályázatot hirdet a Digitális Témahét koordinátor csapata. A pályázatra projekttervet lehet benyújtani. Elsősorban gyakorló pedagógusoktól és felsőfokú intézmények pedagógus hallgatóitól várják a pályaműveket. A díjazott pályaművek a Tudásbázis mintaprojektjei között kapnak helyet, ezzel nyújtva támogatást a digitális pedagógia területén kevésbé jártas, ugyanakkor elkötelezett pedagógusok számára a felkészülésben.

Részletek a DTH weboldalán!Forrás: DTH. Kép: Pixabay.

Web 2.0 eszközök tanároknak – gyűjtemény, lista, kincsesbánya

Igazi “kincsesládának” nevezték a pedagógusok azt az internetes listát, amin több tucatnyi oktatásban használható online alkalmazás linkjét lehet elérni, kezdőknek és haladóknak is,  pl. animáció-szerkesztőt, digitális történetmesélő alkalmazást, gondolattérképet, online feladatlapokat, stb.

Az ELTE fiatal kutatója, Misley Helga október második hétvégéjén tette közzé az IKT és módszertani tanári szoba Facebook -csoportban a gyűjteményét, ami csak hamar több száz kedvelést kapott, és záporoztak a hálás köszönő-kommentek a több, mint 14 ezres csoport tagjaitól. Az alapos munka mögötti szempontrendszert, az angol nyelvtudás szerepét és az online oktatáshoz kapcsolódó SAMR modellt is körbejárja a Modern Iskola erről szóló cikke, a gyűjtemény készítőjét is bemutatva.

A kincsesláda még egyszer: http://bit.ly/2wG7VI6

Forrás: Modern Iskola. Kép forrása.

Megjelent a Scientix októberi hírlevele

Hahó! Megjelent a Scientix új, októberi hírlevele.

A hírlevél angol nyelvű. Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet a szabadtéri science élményeket és science kirándulásokat a tanítás és a 21. századi készségek elsajátítására használni, akkor jó szívvel ajánlom a hírlevél-számot és persze az egész Scientix programot.

 

A történetek hatalma – Scientix webinárium

A Scientix projekt rendszeres webináriumokat tart, amelyeken azonban nem mindig könnyű részt venni élőben: korlátoz az idő, néha a tér vagy a feladataink is. Ezért jó, hogy minden webináriumról felvétel készül.

A Power of Storytelling – A történetmesélés hatalma c. webinárium megtekinthető a videóra kattintva.

Kellemes történetmesélést! 🙂

Forrás: Scientix

Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!