A TÉR / IDŐ a nyárra megpihen

Bejegyzés dátuma: fbp által

A TÉR / IDŐ blog nyárra megpihen egy picit. 

A szerzőnek (nekem) egy picit a feje tetejére állt az élete és emiatt új célokat keresett magának a nyárra. Erről bővebben egy másik blogban lehet majd olvasni.

Ha a nagy nyári átgondolás és elvonulás után úgy látom majd, hogy a TÉR / IDŐ egy jó irány és komolyan tudok vele foglalkozni, akkor biztosan visszatérek. Addig türelmeteket kérem.

A nyárra tartalmas feltöltődést, mértékletes munkavégzést és nagyon sok szép pillanatot kívánok mindenkinek.

Üdv, FBP

 

Képek: Pixabay. (1), (2)

BYOD az iskolákban: ajánlások iskolavezetőknek és rendszergazdáknak

Bejegyzés dátuma: fbp által

A BYOD, azaz a Bring Your Own Device (Hozd a saját eszközöd) ma már egy igen elterjedt nézet arra, hogyan lehet az iskolai IKT eszközöket a tanulók (szülők) eszközeivel helyettesíteni, vagyis az iskolai (kormányzati) beruházásokat kiváltani azzal, hogy a tanulók eszközeit használjuk a tanítási folyamatban. Erről szól egy nemrégiben megjelent EUN kiadvány.

BYOD könyv – hogyan használjam?

Ha érdekelt vagy hasonlóban (és amennyiben használtad a tanulók mobiljait, laptopjait vagy akármilyen elektronikai eszközeit, akkor biztosan az vagy), akkor biztosan érdekelni fog a European Schoolnet (nem annyira új, de itthon kevéssé ismert) kiadványa, a Bring Your Own Device for Schools: Technical Advice for School Leaders and IT Administrators riport. A kiadvány angol nyelvű.

A kiadvány – mint a címéből is látszik – iskolavezetőknek és iskolai rendszergazdáknak szól alapvetően, de tanárok is sokat okulhatnak belőle – már csak azért is, mert sok esetben a kiadvány címében említett célcsoportok feladatait vagy döntéseit is meg kell hoznunk pedagógusként. A kötet ajánlásokat tartalmaz, hogyan használjuk a BYOD elvet, milyen technikai aspektusai, feltételei és következményei vannak a BYOD-nak. A kötet számos jó gyakorlatot és megvalósult példát mutat be arra, hogyan lehet sikeresen bevezetni a BYOD elvet a tanítási órákba és általában a köznevelési intézmények működésébe.

Röviden a BYOD-ról

A BYOD egy gyakorta használt kifejezés arra, amikor a pedagógusok és a tanulók saját eszközeiket (pl. laptopok, netbook-ok, tabletek, okostelefonok) alkalmazzák a tanítási-tanulási folyamatban, például hozzáférésre az iskolai hálózatokhoz, tanórai munkához, alkalmazások és szolgáltatások használatához és egyáltalán a tanulás támogatásához. A BYOD hatékony alkalmazása sok tényezőtől függ: kulturális, helyi jogi kritériumoktól, de az iskolai szabályoktól, a technikai támogatás színvonalától egészen a a személyes meggyőződésig nagyon sok mindentől. Nincs egységes recept, nincs egységesen jó megoldás – ami azt jelenti, hogy egységesen rossz sincs.

További olvasnivalók

Ugyancsak az EUN szakértőinek tollából jelent meg 2015-ben az Interactive Classroom Working Group (ICWG) tematikus munkacsoport által megfogalmazott javaslatok alapján a kifejezetten iskolavezetőknek szóló útmutató a BYOD bevezetésére (angol nyelvű ugyancsak): BYOD, Bring Your Own Device, A Guide for School Leaders

A felsorolt riportok és ajánlások egy nagyobb gyűjtemény részei, a gyűjtemény tagjai itt érhetőek el:

Forrás: EUN

Fókuszban a digitális készségek és digitális intelligencia – beszélgetés Baló Györggyel

Bejegyzés dátuma: fbp által

Digitális készségek: a jövő kulcsa – ez volt a téma 2018. március 6-án este a Magyarul Balóval című műsorban az RTL Klubon.

A videó az RTL Most adatbázisban érhető el.

Vendégek:

A beszélgetés főbb üzenetei:

  • A digitális készségek már nem a jövő kulcsa – a jelenben már szükség van ezekre a készségekre a sikeres munkavállaláshoz és boldog élethez.
  • Mik a legfontosabb készségek, amelyekre szükség van? – Kritikus gondolkodás, döntéshozatali készség, kollaboráció, együttműködési készség, társas és multikulturális készségek, people management, problémamegoldó gondolkodás.
  • Ezeknek a készségeknek a megszerzésében az iskola és a pedagógusok mellett a szülők is sokat segíthetnek a fiataloknak, gyerekeknek.
  • A felnőtteknek van felelőssége abban, hogy a gyerekek mikor kezdik el a digitális eszközök használatát.
  • Van Magyarországon Digitális Oktatási Stratégia.
  • A pedagógusok szemléletformálása az egyik legfontosabb lépés a digitális oktatás és a 21. századi pedagógia irányába.
  • A végzettség megszerzése és a folyamatos önképzés, az egész életen át tartó tanulás képessége valójában a belépő szint ahhoz, hogy sikeres munkavállalók és elégedett emberek legyenek a társadalomban.
  • Élni kell azokkal a lehetőségekkel – szülőként, pedagógusként, felnőttként és gyerekként is -, amelyeket a hazai fejlesztési programok kínálnak.

RTL Klub – Magyarul Balóval

Köszönöm a meghívást az RTL Klub szerkesztőségének!

Terítéken a digitális intelligencia modell és digitális kompetencia – Magyarul Balóval MA ESTE!

Bejegyzés dátuma: fbp által

Akit érdekel a digitális intelligencia modell hazai alkalmazásának és a digitális kompetencia fejlesztésének lehetőségei, az kövesse a Magyarul Balóval című műsort az RTL Klubon, ma éjjel!

Vendégek:

  • Veszelszki Ágnes, Budapesti Corvinus Egyetem
  • Tóth Gergely, Future Work Festival
  • Farkas Bertalan Péter, szakértő, blogger

RTL Klub – Magyarul Balóval

V4-es filmpályázat 14-18 éves középiskolásoknak

Bejegyzés dátuma: fbp által

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal filmpályázatot hirdet 14-18 éves középiskolásoknak. A versenyre 2-3 fős csapatok nevezhetnek a visegrádi országokhoz kapcsolódó 2-5 perces alkotásokkal 2018. március 20-ig.

Tartalmi és formai kritériumok

A pályázat célja, hogy a középiskolások aktív és kreatív közösségi tevékenységként, élményszerű tanulás során ismerjék meg a V4-es kapcsolatok fontosságát, a közös múltunkban és jövőnkben, a közös közép-európai önazonosságunkban rejlő lehetőségeket és erőt.

A film mint médium alkalmas a fiatalok megszólítására, nyelvtől független kifejezésrendszere pedig lehetővé teszi az elkészült művek nemzetközi megosztását. A kiíró olyan 2-5 perces mozgóképes alkotásokat vár, amelyek a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) életét, kapcsolatrendszerét, együttműködési formáit dolgozzák fel. A pályázat a visegrádi négyek együttműködése mentén fellelhető értékek filmes bemutatását tűzi ki célul. Követelmény, hogy a pályázó csapat a választott téma kapcsán az általa készített rövidfilmben valamilyen módon mind a négy államot jelenítse meg. A filmek témája politikai természetű is lehet, ugyanakkor az aktuálpolitikától tartson egészséges távolságot.

A rövidfilmek készülhetnek bármilyen dokumentarista, fikciós vagy animációs megközelítéssel, eszközzel, bármely műfajban.A pályamű szólhat az említett országok történelmének hasonlóságairól és különbözőségeiről, néprajzuk közös vonásairól, a területükön található természeti és kulturális örökségről. A film szólhat továbbá például az ott élő kisebbségek értekeiről, gépjárműgyártásuk vagy üvegiparuk múltjáról vagy jelenéről, olimpiai szerepléseik történetéről, a kultúra, a tudomány, a művészet, a vallás, a gazdaság területén elismert személyiségekről vagy akár hétköznapi emberekről is. A pályázat célja minél közvetlenebb módon látni és láttatni a v4-es országok együttműködésének sajátos formáit.

Díjazás

I. Díj: 240.000 forint értékű médiaeszköz-utalvány
II. Díj: 120.000 forint értékű médiaeszköz-utalvány
III. Díj: 90.000 forint értékű médiaeszköz-utalvány

További információ a verseny honlapján: v4film.kozepiskolaiverseny.hu

Regisztráció

Forrás: Sulinet Hírmagazin.

Kép: Pixabay

Terítéken a Digitális Tér! Egy interjú 3 legfontosabb megállapítása

Bejegyzés dátuma: fbp által

E blog szerkesztője 2017. december 19-én a Tempus Közalapítvány képviseletében vendégeskedett a Hyp-R rádió stúdiójában. IEz a bejegyzés csak a legfontosabb megállapításokat rögzíti. Íme a felvétel:

A beszélgetés legfontosabb megállapításai:

  • Az alapító anyák és atyák (főleg anyák 🙂 ) gondolatai szerint a konferenciák a pedagógusokról és a digitális nemzedék sajátosságairól szólnak. A digitális tér a digitális konferenciák koncepciójának szerves folytatása.
  • A digitális pedagógiát még mindig és minden helyzetben a tanárokkal együtt lehet jól csinálni: a pedagógusok kompetenciafejlesztéséről, a pedagógiai célokról, módszerekről kell beszélgetnünk, amikor a digitális pedagógia sikerét tesszük az asztalra.
  • A digitális eszközök önmagukban alkalmatlanok bárminemű szerves, mély változás eléréséhez. Ehhez határozott a résztvevők (a tanulók) igényeire szabott pedagógiai célok, alaposan megválasztott pedagógiai módszerek és fejlett visszajelzési-értékelési kultúrára van szükség az iskolában.

Személy szerint nagyon köszönöm a Hyp-R ZONE meghívását!

Fenntartható fejlődési célok tanítása – segítség fejlesztőknek, döntéshozóknak, tanároknak

Bejegyzés dátuma: fbp által

A napokban jelent meg az EKE-OFI (szóval az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) kiadásában egy új kiadvány, amely a fenntartható fejlődési célok tanításának módszertanával és lehetőségeivel foglalkozik. A kiadvány innen tölthető le.

A  kiadvány célja, hogy segítse az olvasót, miként használja az oktatást, különösen a fenntarthatóságra nevelést az FFC-k elérésében. Mindegyik FFC esetében meghatá­rozza a tanulási célokat, témaköröket és tevékenységeket ajánl. A  kiadvány támogatni kívánja a törvényhozókat, tananyagfejlesztőket és oktatókat az FFC-k tanulását segí­ tő stratégiák, tananyagok és tanfolyamok kidolgozásában. A dokumentum semmilyen szempontból nem előírás, inkább útmutatásokat kínál és javaslatokat ajánl a tanulási témakörökhöz és célokhoz, amikből az oktató válogathat és alkalmazhatja őket a konkrét tanulási helyzetekben.

A fenntartható fejlődési célokban (FFC-kben) bemutatott fenntarthatóbb világért, és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekbe való bevonódásért az egyéneknek kell a fenntarthatósági változás döntéshozóivá válniuk. Olyan ismeretekre, készségekre, értékekre és attitűdökre van szükségük, amelyek felhatalmazzák őket arra, hogy hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez. Az oktatás tehát kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés eléréséhez, és az oktatás a fenntartható fejlődés érdekében különösen azért szükséges, mert felhatalmazza a tanulókat arra, hogy tájékozott döntéseket hozzanak és felelősségteljesen járjanak el a környezet integritása, a gazdasági életképesség és a társadalmi igazságosság szerint, a jelen és a jövő generációi érdekében. Ez a kiadvány rávezeti az olvasókat, hogyan használják az oktatást, különö­ sen a fenntarthatóságra nevelést az FFC-k eléréséhez. Meghatározza a tanulási célokat, javaslatokat tesz a témákra és tanulási tevékenységekre minden egyes FFC-re vonatkozóan, és leírja a végrehajtást a különböző szinteken, a tantervtervezéstől a nemzeti stratégiákig. A  dokumentum célja, hogy támogassa a politikai döntéshozókat, tantervfejlesztőket és oktatókat olyan stratégiák, tantervek és tanfolyamok kidolgozásában, amelyek elősegítik az FFC-k tanulását.

Források: szöveg, kép: a kiadványból.

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2017.

Bejegyzés dátuma: fbp által

Megjelent az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. évi kötete

A 2017. évi Oktatási és Képzési Figyelő 2. kötete huszonnyolc egyedi országjelentést tartalmaz. A legfrissebb mennyiségi és minőségi adatokra építve mutatja be és értékeli az egyes tagállamok legutóbbi és aktuális szakpolitikai intézkedéseit, a 2016 közepe óta történt fejleményekre összpontosítva. A Figyelő kiegészíti a más forrásokból származó, a nemzeti oktatási és képzési rendszereket bemutató információkat.

Gyorslinkek:

Az Oktatási és Képzési Figyelő 2017 kiadvány tartalma:

  • Az 1. szakasz a fő oktatási és képzési mutatók statisztikai áttekintését tartalmazza.
  • A 2. szakasz röviden bemutatja az ország oktatási és képzési rendszerének főbb erősségeit és a legfontosabb kihívásokat.
  • A 3. szakasz az oktatási egyenlőtlenségek okait és a befogadást előmozdító intézkedéseket helyezi a középpontba, elsősorban az OECD 2015. évi Nemzetközi Készségfelmérési Programjából (PISA) származó adatokra építve, valamint vizsgálja a korai iskolaelhagyás és a kisgyermekkori nevelés és gondozás közelmúltbeli fejleményeit is.
  • A 4. szakasz az oktatásba és képzésbe történő beruházást tekinti át.
  • Az 5. szakasz az iskolai oktatás korszerűsítését célzó szakpolitikákkal foglalkozik, beleértve többek között a pedagógusi hivatást, a digitális és a nyelvi készségeket.
  • A 6. szakasz a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló intézkedéseket vizsgálja.
  • Végül pedig a 7. szakasz a szakképzéssel és a felnőttoktatással foglalkozik.

A több országra kiterjedő elemzés főbb megállapításai

Az idei Figyelő vezető témája az egyenlőtlenség az oktatásban és az oktatásnak a méltányosabb társadalom építésében játszott fontos szerepe. Az elsődleges új adatforrás a 15 éves tanulók 2015. évi PISA-felmérése16, amelyben első ízben vett részt az összes tagállam. Mivel a PISA gazdag információkkal szolgál a felmérésben részt vett tanulók hátteréről, egyedülálló lehetőséget kínál annak vizsgálatára, milyen hatást gyakorol a társadalmi-gazdasági háttér, a migráns háttér és a tanuló neme arra, hogy a tanulók az olvasott szöveg értése, a matematika és a természettudomány terén gyenge teljesítményt mutatnak az uniós referenciaértékhez viszonyítva. A méltányosság és a társadalmi kohézió témája a fennmaradó, 2020-ig teljesítendő uniós oktatási célkitűzésekre vonatkozó jelentéstételben is erőteljesen megjelenik (2. rész), a célkitűzések a következőkhöz kapcsolódnak:

  • az oktatást és a képzést korán elhagyók
  • felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
  • kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel
  • a frissen végzettek foglalkoztatási rátái
  • a tanulásban részt vevő felnőttek aránya.

A Figyelő 3. része a közelmúlt bizottsági kezdeményezéseiből merít és elemzési alapokat nyújt az iskolák fejlesztéséhez, az oktatási kiválóság elérésének mikéntjéhez és a felsőoktatás programjához.

A kézirat 2017 szeptemberében lett véglegesítve. További kapcsolódó adatok elérhetők online (ec.europa.eu/education/monitor). A szövegek az Oktatási és Képzési Figyelő 2017. számából származnak. Forrás.