Hallottad már a világűrt? Nem? – Akkor épp itt az ideje!

A NASA készített egy lejátszási listát, amire 22 olyan hangot töltöttek fel, amit normál esetben az ember nem is hallhatna – írja a hvg.hu a NASA Soundcloud fiókjára hivatkozva.

A világűr sok szempontból hátborzongató. A távolságok, a nagyságrendek, a színek, a formák nagysága, szépsége önmagában is lenyűgöző. Az pedig, hogy ennek a működéséről valószínűleg még vajmi keveset tudunk, az még izgalmasabbá teszi a dolgot.

Az ember hallásérzékelése nem nagy csúcsteljesítmény, a velünk együtt élő állatok hallása például a miénknél sokkal jobb általában (tudom, ez durva általánosítás volt). A világűr zajait sosem halljuk. Elnyomják a gépek, autók, gyárak, szerencsésebbek a rétek és mezők növényzetének halk susogását és rivarok döngicsélését hallják. A világűrt soha. Pedig van hangja.

A NASA a Soundcloud fiókjában most közzétett 22 db felvételt, amelyek egy-egy speciális esemény kapcsán készültek. Ezek mindegyike a Földön kívülről származik. Normál esetben ezeket a hangokat nem hallhatnánk, a NASA szakemberei azonban hallhatóvá konvertálták őket. Az eredmény – hát?… 🙂 én látom benne a fantáziát még zeneileg is, de lehet, hogy ezzel sok ember nem értene egyet (ugyanitt: vitázhatunk is!). A lista neve egyébként Spooky Space Sounds, ami azért sokat elárul a tartalomról 🙂 (spooky = ijesztő, dermesztő).

A hvg. hu felsorolásából kiemelném, hogy a lejátszási listában hallhatjuk például azt, ahogy a Juno űrszonda 2016. június 24-én átlépte a Jupiter hatalmas mágneses mezejét, de a Szaturnusz rádiójel-kibocsátását is, amit a nemrég a bolygóba kormányozott Cassini-űrszondarögzített. Emellett hallhatunk plazmasugárzást és egy üstökössel való találkozás hangjait is.

Forrás (kép és hangok): NASA. Szövegrészletek és ötlet: hvg.hu.

Reklámok

Projektíró pályázat a Digitális Témahéttel kapcsolatban

A 2018-as Digitális Témahét felkészülési időszakára projektíró pályázatot hirdet a Digitális Témahét koordinátor csapata. A pályázatra projekttervet lehet benyújtani. Elsősorban gyakorló pedagógusoktól és felsőfokú intézmények pedagógus hallgatóitól várják a pályaműveket. A díjazott pályaművek a Tudásbázis mintaprojektjei között kapnak helyet, ezzel nyújtva támogatást a digitális pedagógia területén kevésbé jártas, ugyanakkor elkötelezett pedagógusok számára a felkészülésben.

Részletek a DTH weboldalán!Forrás: DTH. Kép: Pixabay.

Web 2.0 eszközök tanároknak – gyűjtemény, lista, kincsesbánya

Igazi “kincsesládának” nevezték a pedagógusok azt az internetes listát, amin több tucatnyi oktatásban használható online alkalmazás linkjét lehet elérni, kezdőknek és haladóknak is,  pl. animáció-szerkesztőt, digitális történetmesélő alkalmazást, gondolattérképet, online feladatlapokat, stb.

Az ELTE fiatal kutatója, Misley Helga október második hétvégéjén tette közzé az IKT és módszertani tanári szoba Facebook -csoportban a gyűjteményét, ami csak hamar több száz kedvelést kapott, és záporoztak a hálás köszönő-kommentek a több, mint 14 ezres csoport tagjaitól. Az alapos munka mögötti szempontrendszert, az angol nyelvtudás szerepét és az online oktatáshoz kapcsolódó SAMR modellt is körbejárja a Modern Iskola erről szóló cikke, a gyűjtemény készítőjét is bemutatva.

A kincsesláda még egyszer: http://bit.ly/2wG7VI6

Forrás: Modern Iskola. Kép forrása.

Megjelent a Scientix októberi hírlevele

Hahó! Megjelent a Scientix új, októberi hírlevele.

A hírlevél angol nyelvű. Ha kíváncsi vagy, hogyan lehet a szabadtéri science élményeket és science kirándulásokat a tanítás és a 21. századi készségek elsajátítására használni, akkor jó szívvel ajánlom a hírlevél-számot és persze az egész Scientix programot.

 

A történetek hatalma – Scientix webinárium

A Scientix projekt rendszeres webináriumokat tart, amelyeken azonban nem mindig könnyű részt venni élőben: korlátoz az idő, néha a tér vagy a feladataink is. Ezért jó, hogy minden webináriumról felvétel készül.

A Power of Storytelling – A történetmesélés hatalma c. webinárium megtekinthető a videóra kattintva.

Kellemes történetmesélést! 🙂

Forrás: Scientix

Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!

 

Vár az EDU-ARCTIC oktatói fóruma! Vár Varsó!

Kedves Olvasók! Ritkán szoktam ilyen posztokat írni, de persze éppen ideje elkezdeni. A hétvégén Varsóban veszek részt az EDU-ARCTIC projekt oktatói fórumán.

Hogy mi az az EDU-ARCTIC? Jó a kérdés, még én sem tudom teljesen, ezért is megyek Lengyelországba 🙂

Az EDU-ARCTIC egy az Európai Bizottság által támogatott projekt, amely arra fókuszál, hogyan lehet a sarkvidéki és sarkköri kutatásokat felhasználva megújítani a természettudományos (science) oktatást szerte Európában. Nemes vállalás, annyi szent. A projekt célul tűzte ki, figyelembe véve a 13-20 éves kor közötti célcsoport igényeit, hogy minél több fiatal válassza ki a STEM pályát a projekt hatására.

Az EDU-ARCTIC projekt számos remek eszközt használ az oktatók, a résztvevők és a tanulók bevonására, például online webináriumokat szerveznek sarkvidéki és sarkköri kutatókkal egy virtuális osztálytermet használva, kidolgoztak egy “citizen science” környezeti monitoring programot (hogy ez mi, erre pl. egészen kíváncsi leszek a hétvégén), workshopokat és képzéseket szerveznek tanároknak és egy ún. online Polarpediát készítenek (ez egy portál valójában), amely számos hasznos információt, kutatási eredményt, csodás bepillantást kínál gyerekeknek a sarkvidéki kutatóállomások rendkívül izgalmas életéből – sőt, még egy nyereményutat is kaphatnak egy-egy kutatóállomásra!

Érdekes? Szerintem igen! Minden más kiderül Varsóban!

További részletek a projekt honlapján.

A homeopátia kártékony. Új állásfoglalás európai tudósoktól

Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne. Pont. A homeopátiás készítmények bármilyen állítólagos hatása a placebohatással magyarázható. Sőt, a homeopátia kártékony is lehet azáltal, hogy eltéríti a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybevételétől. Ez a lényege annak a szakvéleménynek, amelyet szeptember 20-án adott ki az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A testület javaslatokat is megfogalmaz, és ezeknek nem fognak örülni az évi 1 milliárdos homeopátia-üzletág résztvevői.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) egyik munkacsoportja új állásfoglalást adott ki a homeopátiás termékek hatékonyságával és biztonságosságával, valamint e termékek hirdetési és forgalmazási gyakorlatával kapcsolatban. Az EASAC az EU-tagállamok, valamint Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiái által létrehozott együttműködés, amely független, bizonyítékokon alapuló szakértői véleményekkel támogatja az európai szintű döntéshozatalt, s egyben az európai tudomány közös szószólójaként lép fel (a szervezetnek tehát a Magyar Tudományos Akadémia is tagja).

Az EASAC 2017. szeptember 20-án megjelent állásfoglalásában a szakértők leszögezik:

az irodalom kimerítő áttekintése után sem állnak rendelkezésre a homeopátiás termékek és eljárások hatékonyságát alátámasztó, tudományosan elfogadható, kellőképpen meggyőző és reprodukálható bizonyítékok.

Személyes kommentem: végre!!!

Az EASAC állásfoglalása teljes terjedelmében itt olvasható.

Forrás: MTA. Kép forrása: Pixabay.

Tanári önfejlesztés? Ezzel a 3 kurzussal indulj neki a tanévnek!

Ma már számos lehetőség nyílik tanárként az önfejlesztésre teljesen ingyenesen, online. A European Schoolnet Academy mellett a Bizottság által támogatott School Education Gateway portálon is rengeteg online kurzus, azaz MOOC indul (hogy pontosan mi az a MOOC, lejjebb görgetve olvashatsz többet).

Collaborative Teaching and Learning

  • Indulás: szeptember 25.
  • Időtartam: 6,5 hét
  • Modulok: 4 modul + 2,5 hét tervezési időszak
  • Elfoglaltság: 4-5 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A European Schoolnet Academy-n meghirdetett kurzus a kollaboratív tanulásról és tanításról szól. A kurzus során számos szakértő és más résztvevők által kapott tanácsok, támogatás, ötletek és konkrét javaslatok alapján van lehetőség arra, hogy hogyan kikísérletezzük, hogy valósítható meg a kollaboratív tanulás és tanítás az osztályteremben. A kurzusban számos videó és szöveges anyag érhető majd el a tervezéstől a megvalósítás támogatásáig. Mint ilyenkor általában, résztvevőként egy globális (de legalábbis széles európai) közösség tagjaiként bepillantást nyerhetünk a téma újdonságaiba, hogy együtt alakíthassuk a kollaboratív tanulás módszertanát. A kurzus szeptember 25-én indul, beiratkozni ide kattintva lehet.

Introducing Project-Based Learning in your Classroom

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 4 hét
  • Modulok: 4 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus a projektalapú tanulás (project-based learning, PBL) módszertanáról szól. A kurzus során az elméleti alapok mellett lehetőség nyílik a projektalapú tanulási megközelítés tesztelésére. A szervezők számos konkrét példával, esettanulmánnyal, ötlettel, javaslattal és a megvalósítást elősegítő eszközzel szolgálnak a kurzus során, amelyek arra sarkallhatják a résztvevő pedagógusokat (és persze a tanulókat is), hogy induljanak el a projektalapú tanulás rögös, ám annál élvezetesebb útján. Beiratkozás ide kattintva lehetséges.

Competences for 21st Century Schools

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 5 hét
  • Modulok: 5 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus elsősorban azért jött létre, hogy erősítse a résztvevők 21. századi készségeit azért, hogy később ők is sikeresen tudják alkalmazni ezeket a készségfejlesztő módszereket az iskolában, a tanórákon, a tantestületben vagy az iskolán kívüli életben is. A kurzus segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők jobban, alaposabban megismerjék a kompetencia-alapú oktatás mikéntjét (itt a 21. századi készségekről van szó valójában, nem a hazánkban már régebbről ismert kifejezésről – a szerk.) és tudatosabbá váljanak abban, hogyan küzdhetnek meg a kompetencia-alapú tanulás nehézségeivel, kihívásaival és problémáival az osztályteremben. A kurzus november 13-án indul, előregisztrációért kattints ide.

Nem elég, kérek még!

  • Opening Schools to STEM Careers: a kurzus elsősorban iskolavezetőknek és pályaválasztási tanácsadóknak szól arról, hogy hogyan tehetők népszerűbbekké a STEM pályák a fiatalok körében, hogyan válasszanak jól műszaki vagy természettudományos pályát és hogyan lehet erre jól felkészíteni őket.
  • Our Fragile Planet: a kurzus bemutatja, hogyan használhatjuk az űrfelvételeket és az űrkutatás eredményeit a Földünk törékenységének és összetettségének bemutatására az osztályteremben.
  • Moving to Maths 2.0: matematikai készségek fejlesztése az osztályteremben az EU kulcskompetencia rendszere alapján, hétköznapi problémákra és logikai készségek fejlesztésére fókuszálva.
  • Effective Parental Engagement for Student Learning: hogyan vonjuk be a szülőket az iskola falain belülre, hogyan vonjuk be őket a közös tanulásba? Ötleteket kaphatsz a szülő-tanár-iskola együttműködés módszereire és európai jó példáira.
  • Erasmus+ funding opportunities for schools: számos hazai iskola is részt vesz valamilyen Erasmus+ projektben, mobilitási (KA1) vagy stratégiai együttműködési (KA2) területen. A kurzus segítségével a Te iskolád is biztosabban pályázhat európai forrásokra.

A kurzusok időbeosztása segít a jó választásban, de szinte minden hónapra jut egy-egy jó kurzus. A MOOC-ok persze majd ismétlődnek jövőre, tavasszal vagy ősszel, így aki most lemaradna, ne aggódjon, vélhetően egy következő alkalommal majd beiratkozhat.

Kérdés? Akkor hajrá! 🙂

*Mi az a MOOC?

A MOOC, Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzus egyre népszerűbb képzési forma világszerte, nagy egyetemek is indítanak ilyen kurzusokat (ezeket a Coursera-n lehet például megtalálni), de szinte bárki indíthat online kurzust bármilyen témában, például az Udemy portálon. A képzéshez bárki csatlakozhat, a tananyagok és a feladatok online érhetőek el. A kurzusok sikeres elvégzéséhez általában teljesíteni kell bizonyos követelményeket ugyanúgy, mint egy hagyományos képzési forma esetén, például vizsgamunkákat kell készíteni, kvízeket kitölteni vagy bizonyos mennyiségű tananyagot bizonyítottan elsajátítani.

Forrás: European Schoolnet Academy, School Education Gateway portálok és a szervezetek hírlevelei. Kép: Freepik, saját szerkesztés.

Mobil eszközök a tanórán – a Future Classroom Laboratory kísérlete

Future Classroom Lab Regional network innovatív tanárok és IKT tanácsadók segítségével újabb tanulási folyamatleírásokat és osztálytermi szcenáriókat publikált nemrégiben. A Future Classroom kifejezés a nemzetközi iTEC projekt kapcsán került a köztudatba, amelyben hazánk az Educatio Nonprofit Kft-n keresztül 4 éven át vett részt 2010 és 2014 között. Hogy mik azok a szcenáriók, tanulási folyamatleírások, arról ebben a cikkben tájékozódhatsz (vagy keresd fel az Oktatási Hivatal munkatársait és kérd a Jövő Osztályterme képzést intézményének). Az iTEC Magyarországról készült országjelentését ide kattintva találhatod.

Visszatérve a mostani bejelentésre: az új tanulási folyamatleírások a mobil eszközök és a felhő alkalmazások oktatásban való használatát célozzák, együttműködve a brüsszeli székhelyű European Schoolnet-ben működő Future Classroom Lab és európai iskolák munkatársaival. A szcenáriók kiváló lehetőséget biztosítanak azon tanárok bevonására és motiválására Európa-szerte, akik szeretnék ezeket az alkalmazásokat sikeresen használni a saját osztálytermeikben.

A résztvevő fejlesztő és kipróbáló tanárok profi videó stábokkal együttműködve alkották meg a következő videókat, amelyeket a mobil eszközök és a felhő alkalmazások sikeres bevonását bemutató tanórákról, tanórán kívüli tevékenységekről készítettek.

1/ Interaktív művészet és kultúra: Virtuális utazások Cles-ben és Mori-ban

Ez a kollaboratív projekt két olaszországi iskola (Cles és Mori) között valósult meg azzal a céllal, hogy mindkét városban kulturális túrákat alkossanak és valósítsanak meg a tanulók mobil eszközök segítségével. A projektben eltérő életkorú és eltérő szociális háttérrel bíró gyerekek működtek együtt sikeresen. (A videók feliratozással is megtekinthetőek, angol nyelven).

2/ A stressz felfedezése

Ez a kollaboratív projekt két katalóniai város, INS Torre del Palau (Terrassa) és INS Altafulla (Altafulla), iskoláinak együttműködésével valósult meg. A projektben a tanulók különböző kihívásokkal szembesültek. Megismerték a stressz elméleti hátterét a Technológia tantágy keretében, ami a 14 éves korosztály (9. évfolyam) számára egyébként is kötelező tantárgy. A tudás megszerzéséhez és elmélyítéséhez különböző applikációkat használtak, majd digitális objektumokat, tárgyakat, produktumokat készítettek, hogy bemutassák, mit tanultak és mit értettek meg a projekt alatt.

3/ Kódolás kollaboratívan

Ez az együttműködésen alapuló projekt két svéd iskola között valósult meg. (Partille és Jonsered városokból). A cél a programozás, kódolás alapjainak elsajátítása, vagyis elsajátíttatása volt, hiszen a tanulók egymást segítve jutottak előrébb a kódolás rejtelmeiben. A csoportokban és fejlesztői teamekben együttműködő tanulók abban is segítették egymást, hogyan válhatnak a kreatív ötletek valódi, megfogható termékekké.

Forrás. Disclaimer: Rethinking teaching and learning / The Future Classroom Lab is created by European Schoolnet, its supporting 30 ministries and industry partners to help visualise how conventional classrooms and other learning spaces can be easily reorganised to support changing styles of teaching and learning.