Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez

Az utóbbi években, sőt, talán már mondhatjuk, egy évtizedben, elég sokféle “digitális” szókapcsolatot hallottunk már a pedagógia-neveléstudomány területéről. A teljesség igénye nélkül, például: digitális kompetencia, digitális bennszülött, digitális bevándorló, digitális műveltség, digitális jólét, digitális oktatás, digitális állampolgárság, digitális pedagógus, digitális nemzedék, digitá…

És most itt egy (régi?)-új, a digitális intelligencia.

A Digital Intelligence, azaz DQ projekt egy – jelenleg főleg – délkelet-ázsiai országok együttműködésével létrejött kutatási projekt, amelybe azonban bárki bekapcsolódhat. A K+F projekt alapvető célja, hogy a digitális intelligenciát vizsgálja, illetve kísérletet tegyen az elméleti modell igazolására, pilot kísérletek keretében. A projekt 2016 júliusában indult, egyelőre 14 országban. A blogjuk még üres, látszik, még nagyon friss az indulás. De a kialakított modelljük igen érdekes és több szempontból is különbözik az Európában megszokott modellektől – de erről mindjárt.

Előbb azonban lássuk, mi is az a digitális intelligencia? – A projekt megfogalmazása szerint olyan szociális, érzelmi és kognitív képességek összessége, amely elengedhetetlen a digitális élethez. Ez tartalmazza a szükséges tudást, készségeket és képességeket arra, hogy az egyén érzékelje, adaptálja mások érzéseit vagy szabályozza mások viselkedését ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a digitális éra kihívásaival és szükségleteivel. A tudás és ismeretek mellett ezeknek a képességek olyan emberi értékekből gyökereznek, mint a tisztelet, tisztesség, az empátia és a megfontoltság. Ezek lehetővé teszik a technológia bölcs és felelős használatát, amely a jövő vezetőit jellemzi majd.

Röviden, ahogy a DQ projekt aposztrofálja magát. A digitális intelligencia nem más, mint 8 készség (inkább készségcsomag), amelyet meg kell tanítanunk a gyermekeinknek a sikeres digitális léthez.

De mi tesz egy tanulót digitálisan intelligenssé? – erre is rövid, modellszerű válaszokat kaphatunk. Az elméleti modell szerint ennek három tényezője van.

A digitális intelligencia három szinte.
A digitális intelligencia három szintje – a digitális állampolgárság, a digitális kreativitás és a digitális vállalkozás. Forrás.

A digitális állampolgárság vezet el a digitális vezetőkészségekhez, ennek keretében kerülhet birtokába a technológia biztos, felelős és hatékony használatának készsége. A digitálisan kreatív tanuló egyben alkotótárs, aki képes az ötleteit életre hívni a technológia és a médiaeszközök használatával. A digitális vállalkozó szint akkor érhető el, amikor a tanuló már képes változást generálni és problémákat megoldani – az előző két szinten elért készségei segítségével.

Aki alaposabban ismeri a digitális szókapcsolatok eredetét, azt is tudja, hogy ezekhez gyakran társulnak mindenféle modellek, amelyek sokszor igen látványosak – de sokszor legalábbis szemléletesek. A digitális intelligenciához is készült hasonló elméleti modell, amelyet – tudtommal – most először láthatunk magyarul. Úgyhogy ősbemutató következik – kiegészítésekkel.

A digitális intelligencia készségei - körcikk-modell
A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter. Forrás.

A digitális intelligencia – a modell szerint – 8 készségcsomagra osztható. Ezek az alábbiak:

  • Digitális identitás: az online identitás és hírnév megalkotásának és menedzselésének készségei. Ez magában foglalja az egyén online jelenlétét, illetve az online jelenlétének és magatartásának rövid-, illetve hosszútávú menedzselésének képességét.
  • Digitális egyensúly*: a digitális eszközök és média kontrollált használata az offline és online élet közötti egészséges egyensúly elérése érdekében.
  • Digitális magabiztosság**: az online kockázatok (cyberbullying, radikalizáció) és az online megjelenő problémás tartalmak kezelésének képessége, beleértve ezek elkerülésének és kordában tartásának készségét is.
  • Digitális biztonság: a kiberfenyegetések (hackelés, online csalások, adathalászat, malware támadások) felismerésének képessége, illetve az adatvédelemhez szükséges megfelelő és testhezálló módszerek megtalálásának képessége.
  • Digitális érzelmi intelligencia: az empátia és a jó online kapcsolatok kiépítésének képessége.
  • Digitális kommunikáció: a másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a technológia és a média használatával.
  • Digitális írástudás: képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tartalmak megtalálását, értékelését és használatát, algoritmikus gondolkodás*** segítségével.
  • Digitális jogok: képesség arra, hogy megértsék és támogassák a személyes és törvény által biztosított jogokat, beleértve a magánélethez való jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszéd elleni védelmet.

És akkor a kételyek. Mint minden ilyen modell megalkotásakor, de még lefordításakor is keletkeznek kételyek – szerencsés (?) az, akiben nem. Az alábbi kételyek kapcsán konstruktív reflexiókat és észrevételeket szívesen fogadnék.

  • *Digitális egyensúly: az eredeti szövegben ez Digital Use, azaz lehetne digitális használat, digitális használás, a digitalizáció használata, a technológia használata stb. Azért választottam mégis a Digitális egyensúly kifejezést, mert ez mondja ki legjobban és leginkább kifejezően ennek a csomagnak a lényegét, üzenetét, azaz, hogy ennek birtokában a tanuló képes lesz egyensúlyt teremteni az offline és az online léte között.
  • **Digitális magabiztosság: a modellben szerepel a Digital safety és a Digital security szó, mindkettőt Digitális biztonságnak fordítanánk – ha nem szerepelne egyazon modellben. A magyar köznyelvben (és talán mondhatom, hogy a szaknyelvben is) a digitális biztonságot általában a hardvereink és a szoftvereink, illetve az online jelenlétünk (fiókjaink, belépési azonosítóink stb.) biztonságával kapcsolatban használjuk, így a Digitális biztonság szót inkább arra a csoportra használtam, amely ehhez közelebb áll (mobil biztonság, internetbiztonság, jelszóvédelem). És ekkor keletkezett a probléma. A lázas kifejezés-keresés eredményei lettek például a Digitális bizonyosság vagy a Digitális magabiztosság. Utóbbit azért választottam mégis, mert (ld. még a Digitális egyensúly esetét) ez fejezi ki leginkább azt, ami elérhetővé válik ezzel a csomaggal – az érzelmi, viselkedésbeli, tartalom és kapcsolati kockázatok kezelésének képessége.
  • ***algoritmikus gondolkodás: az angol computational thinking fordítása.

További, eddig nem csillagozott kételyek:

  • Képernyőidő: az angol Screentime – mint láthatjuk – tükörfordítása. Bár nem annyira szerencsés kifejezés, valójában ugyanarra irányul, mint az angol eredetije: a “képernyőidő” hasznos és hatékony kitöltésének képességét.
  • Mobil biztonság: itt csak abban támadt bennem kétely, hogy a két szót egybe kell-e írni vagy külön (angol eredetiben Mobile security). Azért döntöttem a különírás mellett, mert nem pusztán a mobiltelefonok biztonságára szerettem volna szűkíteni a körcikk jelentését, hanem általában a mobil eszközök (mint a mobil tanulás, mobile learning) biztonságát szerettem volna kifejezni.

A kételyek persze nem homályosítják el azt, hogy az üzleti szférából már hellyel-közzel ismert digitális intelligencia bekerült a közoktatás és a digitális oktatás horizontjába – egyelőre persze csak a világ egy másik felén. Az pedig külön öröm és büszkeség, hogy az ezzel kapcsolatos digitális intelligencia modell most magyarul is megjelenhetett – elsőként a TÉR / IDŐ blogon.

Első közelítésben most ennyit szerettem volna megosztani e témában. Mielőtt magam is továbbhaladnék és beleásnám miatt, illetve a továbbiakban is követném a DQ projekt működését, előtte természetesen örülök minden építő javaslatnak, kritikának az általam fordított modellel kapcsolatban.

Források (Sources): World Economic Forum, DQ project

Reklámok

Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s