Digitális Pedagógus Konferencia 2017 felhívása

“2017 őszén  új szakaszt indítunk a digitális pedagógiáról szóló szakmai párbeszédben. Az eltelt években e területen (is) rohamos változások történtek, nekünk is meg kell tehát újulnunk – meg kell változtatnunk a téma megközelítésének módját.”

– így kezdődik a Digitális Pedagógus Konferencia idei felhívása.

A 2017. november 18-ra tervezett rendezvényen az alábbi kérdésekre keresik a választ a szervezők, az OFOE, a Tempus Közalapítvány és az ELTE PPK:

  • Mit jelent a digitális korban a tanulás? Hogyan alakul át a tanár-diák kapcsolat, mi a pedagógus dolga és felelőssége? Mi minden segíti és mi gátolja az eredményes oktatást?
  • Hogyan készíthet fel az iskola a jövőre? Mely készségek megszerzése és fejlesztése nélkülözhetetlen a munka világában való sikeres boldoguláshoz?
  • Mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a valamennyiünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek ennek lehetőségeit saját életükben kihasználni?
  • Miként köthetők össze, szervezhetők hálózattá az országban már hatékonyan működő IKT-műhelyek?
  • Mi várható a Digitális Oktatási Stratégia bevezetésétől? (Itt jegyezzük meg, hogy szeretnénk független műhelyként nyomon követni a Digitális Oktatási Stratégia bevezetését, és segíteni az iskolákat abban, hogy képesek legyenek kiaknázni az adódó lehetőségeket és elkerülni az esetleges kelepcéket.)

A konferencia időpontja: 2017. november 18.

A konferencia helyszíne: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 1075 Budapest, Kazinczy u. 23-27.

Felhívás

A program kialakításánál számítunk azokra a pedagógusokra és más szakemberekre, akik már rendelkeznek továbbadható tapasztalatokkal a digitális térben zajló pedagógiai folyamatokkal kapcsolatban. Ezért várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen bemutatnák a tevékenységüket, eredményeiket és gondolataikat a konferencián. A jelentkezéshez kérjük, csatoljanak olyan ismertető anyagot (videó, prezentáció, leírás), melyet a szekcióprogramok összeállítása során használhatunk. Várjuk alkotó műhelyek teljes szekcióprogrammal való jelentkezését is. A jelentkezési űrlap ide kattintva érhető el.

A beérkező bemutatók alapján választák ki azokat a programokat, amelyek bekerülnek a szekciók programjába.

Jelentkezési határidő: október 10.

Várunk mindenkit a Digitális Pedagógus Konferencián!

 

Reklámok

Tanári önfejlesztés? Ezzel a 3 kurzussal indulj neki a tanévnek!

Ma már számos lehetőség nyílik tanárként az önfejlesztésre teljesen ingyenesen, online. A European Schoolnet Academy mellett a Bizottság által támogatott School Education Gateway portálon is rengeteg online kurzus, azaz MOOC indul (hogy pontosan mi az a MOOC, lejjebb görgetve olvashatsz többet).

Collaborative Teaching and Learning

  • Indulás: szeptember 25.
  • Időtartam: 6,5 hét
  • Modulok: 4 modul + 2,5 hét tervezési időszak
  • Elfoglaltság: 4-5 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A European Schoolnet Academy-n meghirdetett kurzus a kollaboratív tanulásról és tanításról szól. A kurzus során számos szakértő és más résztvevők által kapott tanácsok, támogatás, ötletek és konkrét javaslatok alapján van lehetőség arra, hogy hogyan kikísérletezzük, hogy valósítható meg a kollaboratív tanulás és tanítás az osztályteremben. A kurzusban számos videó és szöveges anyag érhető majd el a tervezéstől a megvalósítás támogatásáig. Mint ilyenkor általában, résztvevőként egy globális (de legalábbis széles európai) közösség tagjaiként bepillantást nyerhetünk a téma újdonságaiba, hogy együtt alakíthassuk a kollaboratív tanulás módszertanát. A kurzus szeptember 25-én indul, beiratkozni ide kattintva lehet.

Introducing Project-Based Learning in your Classroom

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 4 hét
  • Modulok: 4 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus a projektalapú tanulás (project-based learning, PBL) módszertanáról szól. A kurzus során az elméleti alapok mellett lehetőség nyílik a projektalapú tanulási megközelítés tesztelésére. A szervezők számos konkrét példával, esettanulmánnyal, ötlettel, javaslattal és a megvalósítást elősegítő eszközzel szolgálnak a kurzus során, amelyek arra sarkallhatják a résztvevő pedagógusokat (és persze a tanulókat is), hogy induljanak el a projektalapú tanulás rögös, ám annál élvezetesebb útján. Beiratkozás ide kattintva lehetséges.

Competences for 21st Century Schools

  • Indulás: október 16.
  • Időtartam: 5 hét
  • Modulok: 5 modul
  • Elfoglaltság: kb. 4-6 óra / modul
  • Beiratkozás: itt

A kurzus elsősorban azért jött létre, hogy erősítse a résztvevők 21. századi készségeit azért, hogy később ők is sikeresen tudják alkalmazni ezeket a készségfejlesztő módszereket az iskolában, a tanórákon, a tantestületben vagy az iskolán kívüli életben is. A kurzus segítséget nyújt abban, hogy a résztvevők jobban, alaposabban megismerjék a kompetencia-alapú oktatás mikéntjét (itt a 21. századi készségekről van szó valójában, nem a hazánkban már régebbről ismert kifejezésről – a szerk.) és tudatosabbá váljanak abban, hogyan küzdhetnek meg a kompetencia-alapú tanulás nehézségeivel, kihívásaival és problémáival az osztályteremben. A kurzus november 13-án indul, előregisztrációért kattints ide.

Nem elég, kérek még!

  • Opening Schools to STEM Careers: a kurzus elsősorban iskolavezetőknek és pályaválasztási tanácsadóknak szól arról, hogy hogyan tehetők népszerűbbekké a STEM pályák a fiatalok körében, hogyan válasszanak jól műszaki vagy természettudományos pályát és hogyan lehet erre jól felkészíteni őket.
  • Our Fragile Planet: a kurzus bemutatja, hogyan használhatjuk az űrfelvételeket és az űrkutatás eredményeit a Földünk törékenységének és összetettségének bemutatására az osztályteremben.
  • Moving to Maths 2.0: matematikai készségek fejlesztése az osztályteremben az EU kulcskompetencia rendszere alapján, hétköznapi problémákra és logikai készségek fejlesztésére fókuszálva.
  • Effective Parental Engagement for Student Learning: hogyan vonjuk be a szülőket az iskola falain belülre, hogyan vonjuk be őket a közös tanulásba? Ötleteket kaphatsz a szülő-tanár-iskola együttműködés módszereire és európai jó példáira.
  • Erasmus+ funding opportunities for schools: számos hazai iskola is részt vesz valamilyen Erasmus+ projektben, mobilitási (KA1) vagy stratégiai együttműködési (KA2) területen. A kurzus segítségével a Te iskolád is biztosabban pályázhat európai forrásokra.

A kurzusok időbeosztása segít a jó választásban, de szinte minden hónapra jut egy-egy jó kurzus. A MOOC-ok persze majd ismétlődnek jövőre, tavasszal vagy ősszel, így aki most lemaradna, ne aggódjon, vélhetően egy következő alkalommal majd beiratkozhat.

Kérdés? Akkor hajrá! 🙂

*Mi az a MOOC?

A MOOC, Massive Open Online Course, azaz tömeges nyílt online kurzus egyre népszerűbb képzési forma világszerte, nagy egyetemek is indítanak ilyen kurzusokat (ezeket a Coursera-n lehet például megtalálni), de szinte bárki indíthat online kurzust bármilyen témában, például az Udemy portálon. A képzéshez bárki csatlakozhat, a tananyagok és a feladatok online érhetőek el. A kurzusok sikeres elvégzéséhez általában teljesíteni kell bizonyos követelményeket ugyanúgy, mint egy hagyományos képzési forma esetén, például vizsgamunkákat kell készíteni, kvízeket kitölteni vagy bizonyos mennyiségű tananyagot bizonyítottan elsajátítani.

Forrás: European Schoolnet Academy, School Education Gateway portálok és a szervezetek hírlevelei. Kép: Freepik, saját szerkesztés.

Mobil eszközök a tanórán – a Future Classroom Laboratory kísérlete

Future Classroom Lab Regional network innovatív tanárok és IKT tanácsadók segítségével újabb tanulási folyamatleírásokat és osztálytermi szcenáriókat publikált nemrégiben. A Future Classroom kifejezés a nemzetközi iTEC projekt kapcsán került a köztudatba, amelyben hazánk az Educatio Nonprofit Kft-n keresztül 4 éven át vett részt 2010 és 2014 között. Hogy mik azok a szcenáriók, tanulási folyamatleírások, arról ebben a cikkben tájékozódhatsz (vagy keresd fel az Oktatási Hivatal munkatársait és kérd a Jövő Osztályterme képzést intézményének). Az iTEC Magyarországról készült országjelentését ide kattintva találhatod.

Visszatérve a mostani bejelentésre: az új tanulási folyamatleírások a mobil eszközök és a felhő alkalmazások oktatásban való használatát célozzák, együttműködve a brüsszeli székhelyű European Schoolnet-ben működő Future Classroom Lab és európai iskolák munkatársaival. A szcenáriók kiváló lehetőséget biztosítanak azon tanárok bevonására és motiválására Európa-szerte, akik szeretnék ezeket az alkalmazásokat sikeresen használni a saját osztálytermeikben.

A résztvevő fejlesztő és kipróbáló tanárok profi videó stábokkal együttműködve alkották meg a következő videókat, amelyeket a mobil eszközök és a felhő alkalmazások sikeres bevonását bemutató tanórákról, tanórán kívüli tevékenységekről készítettek.

1/ Interaktív művészet és kultúra: Virtuális utazások Cles-ben és Mori-ban

Ez a kollaboratív projekt két olaszországi iskola (Cles és Mori) között valósult meg azzal a céllal, hogy mindkét városban kulturális túrákat alkossanak és valósítsanak meg a tanulók mobil eszközök segítségével. A projektben eltérő életkorú és eltérő szociális háttérrel bíró gyerekek működtek együtt sikeresen. (A videók feliratozással is megtekinthetőek, angol nyelven).

2/ A stressz felfedezése

Ez a kollaboratív projekt két katalóniai város, INS Torre del Palau (Terrassa) és INS Altafulla (Altafulla), iskoláinak együttműködésével valósult meg. A projektben a tanulók különböző kihívásokkal szembesültek. Megismerték a stressz elméleti hátterét a Technológia tantágy keretében, ami a 14 éves korosztály (9. évfolyam) számára egyébként is kötelező tantárgy. A tudás megszerzéséhez és elmélyítéséhez különböző applikációkat használtak, majd digitális objektumokat, tárgyakat, produktumokat készítettek, hogy bemutassák, mit tanultak és mit értettek meg a projekt alatt.

3/ Kódolás kollaboratívan

Ez az együttműködésen alapuló projekt két svéd iskola között valósult meg. (Partille és Jonsered városokból). A cél a programozás, kódolás alapjainak elsajátítása, vagyis elsajátíttatása volt, hiszen a tanulók egymást segítve jutottak előrébb a kódolás rejtelmeiben. A csoportokban és fejlesztői teamekben együttműködő tanulók abban is segítették egymást, hogyan válhatnak a kreatív ötletek valódi, megfogható termékekké.

Forrás. Disclaimer: Rethinking teaching and learning / The Future Classroom Lab is created by European Schoolnet, its supporting 30 ministries and industry partners to help visualise how conventional classrooms and other learning spaces can be easily reorganised to support changing styles of teaching and learning.

Digitális Jólét Program 2.0 – áttörés a digitális fejlesztésekben

A kormány, széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően, az 1456/2017. (VII. 19.) Korm.határozattal döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat – írja az Infótér Egyesület honlapja.

A kormánydöntés nyomán útjára indul a széleskörű szakmai együttműködéssel kidolgozott Digitális Jólét Program 2.0 (DJP2.0). A DJP2.0 a következő években, az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúra-fejlesztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A DJP2.0 célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen.

Digitális hozzáférés, infrastruktúra

“A DJP2.0 keretében minden akadályt lebontunk, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson” – olvasható a közleményben. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből újabb, jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településén kiépülő ingyenes wifi-szolgáltatással segítenek.

A jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet.

2017. június 19-én megalakult a Digitális Jólét Program által kezdeményezett Magyarországi 5G Koalíció (5GK), amelynek célja, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében.

Digitális kompetenciák

A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak folyamatos fejlesztése érdekében a DJP2.0 keretében – a jelenleg zajló kompetencia-fejlesztési programokra építve – kidolgozzák a digitális kompetencia-fejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét.

Digitális gazdaság

A digitális átalakulás a magyar gazdaság versenyképessége javulásának kulcsa, ezért a DJP2.0 keretében elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakulási stratégiák. Alapvető fontosságú a hazai mikrovállalkozások felkészítése a digitális átalakulásra.

A gazdaság fejlődésének egyik legfőbb akadálya a digitálisan képzett munkaerő növekvő hiánya – ezért a DJP2.0 meghatározó eleme a Digitális Munkaerő Program (DMP) végrehajtása.

Digitális Agrár Stratégia

A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyök, ezért a DJP 2.0 keretében a magyar agrárium digitális fejlesztése érdekében elkészül Magyarország Digitális Agrár Stratégiája.

Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégia

A DJP2.0 célja, hogy a különböző digitális eszközök (pl. okos órák stb.) és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely elsősorban a polgárok egészség-nyereségét helyezi a középpontba.

Digitális Sport Stratégia 2.0

2018-ra elkészül a magyar sport teljes rendszerének működését támogató Digitális Sport Kataszter (DSK). A magyar sport nemzetközi eredményességének megőrzése, valamint a kiválasztás és az utánpótlás-nevelés színvonalának javítása, illetve az iskolai és szabadidős sporttevékenységek támogatása érdekében a DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája.

Digitális állam

A DJP2.0 keretében – a teljes közigazgatás digitális átalakítását szolgáló átfogó fejlesztési programokhoz illeszkedve – digitális közigazgatási képzési- és továbbképzési programok kidolgozására és elindítására kerül sor.

A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba, és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja.

“A 21. században a digitalizáció a sikeresség és gyarapodás egyik legfontosabb eszköze. A sikeres digitális átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy Európa élvonalába kerüljünk. A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült közösen elérnünk. A DJP2.0 egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minden polgárnak, minden vállalkozásnak esélye legyen arra, hogy lépjen egyet előre a digitális felkészültségében” – írják.

Forrás: Infotér Egyesület.  Kép forrása

Tedd jobbá a világot: ne töröld azonnal a spam-eket!

Az utóbbi 10 napban 14 spam-et kaptam. Van mindenféle, Mastercard nyereményjáték, állítólagos lejáró Apple fiók, hitelfelvételi lehetőség zavaros fordításban, levél a Bank of Africa-tól, hogy hadd ne soroljam. Mind egytől egyig szemét. A legtöbben azonnal kitörlik ezeket.

Te viszont legyél spam-szuperhős és mentsd meg másokat a hasonló spam-ektől.

Kis lépés egy embernek és hát, az van, hogy kis lépés az emberiségnek is, de összesen 10 másodperc levelenként.

Miért jó az, hogy nem törlöm azonal az elektronikus levélszemetet. OK, vegyük a hétköznapi példákat.

  • Mit csinálsz, ha nem akarod, hogy a levélládádba (mármint a tényleges, fizikai levelesláda – hopp, még egy ipari termék, aminek egy záros időn belül nem lesz értelme…) kerüljenek spam-ek, pl. katalógusok, újságok, szórólapok stb.? Kiírod a postaládádra, hogy köszi, ilyet nem kérek (aztán általában persze kapsz, de ez ugyanaz, mint az elektronikus spam-ek esetében).
  • Mit csinálsz, ha egy szolgáltatótól vagy egy adott feladótól sok, akár ugyanolyan levelet (mármint papíralapú levelet) kapsz? Előbb-utóbb írsz nekik, hogy lécci, vegyetek le minden listáról, de tényleg, töröljetek, mert… (mindenki illessze be vérmérséklet szerint).

Na, pont hasonlókat kell csinálni a spam-ekkel is, csak elektronikusan.  Nézzük, mit csinálj, ha Gmail-t használsz (mint elég sokan már szerencsére):

  • Katt a Spam mappára.
  • Nyisd meg az egyik spam-nek titulált levelet. Never ever ne kattints egyetlen linkre vagy email címre se, ami a levélszövegben található. Hogy miért, ebben a cikkben olvashatsz többet.
  • Nézd meg, mikor jött a levél. Ez egyébként egyáltalán nem fontos, csak annyiban, hogy emellett az információ mellett van az a lenyíló menü, amelyet le kellene most nyitnod. Nyisd le!
  • Amit megtehetsz, ne halaszd holnapra. Három funkciót ajánlok, amelyet tégy meg egy szebb holnapért: Adathalászat bejelentése, Feladó letiltása, Ilyen üzenetek szűrése. Az előbbivel másoknak teszel jót (elsősorban), a többivel magadnak (is).
Nyugi, ez csak képernyőkép, nem kattintható a link.
  • Adathalászat bejelentése. Az adathalászatról ebben a cikkben írtam bővebben. Jelentsd be, szólj a Google-nek, hogy ez a feladó gázos. Ha beigazolódik, akkor tiltani fogják és akkor ez a feladó már nem írhat többet. Tudjuk, igen, ezeket a leveleket gépek írják, robotok küldik ki és egy-egy ilyen feladó letiltása csepp a tengerben. Igen, épp annyi, mint egy műanyag palackot a szelektívbe tenni. Meg lekapcsolni a villanyt, ha kimész a szobából. Vagy elmenni szavazni egy választáson. A kis döntésekből lesz valami. Cserébe hozzájárulsz, hogy a Google szépen fejlesztgesse a mesterséges intelligenciáját, hogy ezeket a leveleket is jobban tudja szűrni. És akkor Te és mások is mind egyre kevesebb ilyet fogunk kapni.
  • Feladó letiltása. Tiltsd le, vesztenivalód nincs. Kevés az esélye, hogy még egyszer ugyanattól a spammertől kapnál levelet, de ezzel ezt ki is küszöbölheted.
  • Ilyen üzenetek szűrése. Beállíthatod, hogy ettől a feladótól vagy hasonló témában vagy hasonló szavakat tartalmazó emaileket azonnal törölje vagy spam-be tegye a levélszolgáltatód. Segíts magadon, a Gmail is megsegít. Ha beállítod ezeket, nem garancia, hogy kevesebb ilyen levél jön, de segítesz a szolgáltatódnak felismerni, hogy ezek Téged nem érdekelnek.

Miután mindezzel megvagy, töröld a spam-et. Vagy ne. A Spam mappában lévő levelek úgyis törlődnek 30 nap múlva a Gmailből.

A poszt tanulsága: ma már meg kell magyarázni, hogy a “levél” az nem az a “levél”, amit a postán kapsz. Ez vajon mikor fordult át az emberekben?…

Képek forrása: saját képernyőkép, Pixabay. 

Új OECD kiadvány a pedagógiai tudásról és a tanári professzió változásáról

Az OECD – amellett, hogy hazánkban elsősorban a PISA mérések kapcsán ismerik a szervezet oktatási-kutatási vonalát – számos nagyon érdekes kiadványt adott a világnak az utóbbi időben a pedagógia és a neveléstudomány területéről.

A legújabb OECD kiadvány, a Pedagogical Knowledge and the Changing Nature of the Teachers Profession című kötet újabb kutatási és elemzési eredményeket mutat be a pedagógiai tudás változásáról, illetve arról, hogy milyen elvárások, várakozások, nehézségek és kihívások állnak a folyamatosan változó tanári mesterség elé.

oecd_kiadvany

A kiadvány bevezetője szerint a magasan képzett és kompetens tanárok alapvető fontosságúak az igazságos és hatékony oktatási rendszerekben. A tanárok azonban napjainkban számos magasabb rendű, komplex elvárással találkoznak, amikor a tanulóikat a 21. századi társadalomban való sikeres eligazodásra kell felkészíteniük. Minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik tehát arra, hogy a tanári professzió egyben döntési lehetőséget is jelentsen a pedagógusoknak arra, hogy a meglévő és folyamatosan bővülő tudásbázist a szükségleteknek megfelelően használják.

A kötet kutatási eredményeket és többféle megközelítéssel bíró ötleteket mutat be a pedagógiai – tanítási-tanulási – tudás és a változó tanári professzió kapcsán. Modern megközelítéssel él a tanári szakmai kompetenciák kapcsán és arra vonatkozóan, hogy ez hogyan viszonyul a tanulók tanulásához. A riport betekintést ad a tanári professzió dinamikus változásába és abba, hogy a tanári tudás hogyan mérhető – egyben kiváló példáját mutatja a tanári tudás 21. századi megközelítésének is. Az olvasó találkozhat ugyanakkor a tanári tudás futurisztikus megközelítését firtató tanulmánnyal is. Ez a tanulmány kiváló forrása lehet azoknak, akik a magas színvonalú oktatás különböző tényezőit vagy a tanári professzió komplexitását kívánják kutatni. A kötet célcsoportját képezik egyúttal a tanárképző szakértők, oktatók, oktatási vezetők, szakpolitikai szintű szakértők és a kutatói szféra is.

Kellemes olvasgatást!

Forrás: OECD. Kép: OECD kiadvány borítója.

Ha műszaki vagy természettudományos pályára készülnek a diákjaid, csatlakozz ehhez az ingyenes kurzushoz!

A Scientix, Európa legnagyobb műszaki- és természettudományi tanárokat tömörítő közössége – együttműködve a SYSTEMIC és a STEM Alliance projektekkel – új online kurzust indít az ezen a területen tanító / oktató tanároknak.

A kurzus címe Opening Minds to STEM Careersmagyarul talán így: “Nyitottság a STEM pályák felé”. A kurzus angol nyelvű, online és ingyenes. Kábé középszintű nyelvtudás már simán elegendő, de az alatt is érdemes belevágni, nem a nyelvi szűrő szokott dönteni a kurzus sikeres elvégzésében.

A kurzus főbb témakörei a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítésének lehetőségei, a tanulók STEM karrierépítésre való felkészítése és az ezzel kapcsolatos tanári készségek fejlesztése.

A kurzus 2017. április 3-án nyitja kapuit.

Regisztráció és információk ide kattintva.

stem képzés

Kép forrása: (1)

Ötletes, egyedi online poszter? Thinglink a Scientixről!

Aki sokat jár-kel az interneten és folyamatosan azzal küzd, hogyan kösse le kreatív energiáit különböző online alkalmazásokkal, gyakran akad mindenféle poszterkészítő, plakát-, montázs-, kollázs- és egyéb kreatív dolgokba. Ezekhez a vizualizációs alkalmazásokhoz tartozik a Thinglink is.

thinglink

Mire jó a Thinglink? Annotációkat, leírásokat tenni a képeinkhez, videóinkhoz. Emelni a hozzáadott értéküket. Többet nyújtani egy képnél, videónál vagy hangnál.

Nézzünk is egy példát, mi másról, mint a Scientixről? 🙂

No, pont ilyen egyszerű 🙂 Feltöltesz egy képet és máris adhatsz hozzá ajánlásokat, plusz weboldakat, blogokat, vagy bármit, amit szeretnél! Ha pedig természettudományos tartalmakat keresel, nézz szét a Scientix portálon! Rengeteg magyar nyelvű tartalom, nemzetközi közösség és sok ínycsiklandó STEM tananyag vár! Hajrá!

Bréking – Határozat született a Digitális Oktatási Stratégia végrehajtásáról

Az október 13-ai Magyar Közlönyben megjelentek alapján a kormány (1536/2016. (X. 13.) számú) határozata döntött a köznevelési, a szakképzési, a felsőoktatási és a felnőttképzési rendszer digitális átalakításáról és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról, illetve annak végrehajtásáról.

education_key_keyboard

A főbb pontok:

  • A Kormány elfogadja a Digitális Jólét Program részeként számára bemutatott „Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját”.
  • Létre kell hozni a Digitális Pedagógiai Módszertani Központot, amely kidolgozza a tanulókra, a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és valamennyi oktatási intézménytípusra vonatkozó digitális kompetencia követelmények keretrendszerét és mérési-értékelési eszközeit, illetve a Stratégia keretében megvalósítandó fejlesztéseket beválás-vizsgálatokkal megalapozó pilot programokat szükséges indítani.
  • Biztosítani szükséges a köznevelés és szakképzés valamennyi intézménye a digitális oktatáshoz szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréssel, illetve épületen belüli WiFi-hálózattal rendelkezzen, ezért elrendelték az ezek biztosításához szükséges hálózatfejlesztéseket és az intézmények belső WiFi-hálózatának kiépítését és működtetését.
  • A Kormány elrendeli a Stratégia által meghatározott digitális eszközállomány biztosítását a köznevelési és szakképzési intézményekben, külön figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű tanulókra.
  • A Kormány elrendeli a pedagógusok digitális kompetenciáinak felmérését, a fejlesztési igényeknek megfelelő tananyagok és oktatási tematikák fejlesztését, a szükséges térítésmentes továbbképzések megszervezését és lebonyolítását, a pedagógus alapképzés ennek megfelelő tartalmú kiegészítését és a kimeneti kompetenciák mérését, továbbá a pedagógusok közötti tudásmegosztás digitális lehetőségeinek megteremtését (módszertani átállással járó többletfeladatok elismerését a pedagógus életpályarendszerben érvényesítik majd).
  • A Kormány elrendeli a Nemzeti Köznevelési Portál (Okosportál) továbbfejlesztését valamennyi képzéstípusra vonatkozóan, a közgyűjteményi tartalomtárakkal átjárhatóvá és kereshetővé tételét, valamint a Stratégiában meghatározott pedagógiai célok teljesítéséhez szükséges minőségű és mennyiségű digitális tartalom előállítását (a tananyagok akadálymentesítésével együtt!)
  • Célul tűzték ki, hogy minden magyar polgárnak lehetősége legyen az alapszintű digitális írástudás elsajátítására térítésmentes képzéseken lakó- vagy tartózkodási helyén, vagy annak legfeljebb 30 kilométeres környezetében.
  • Elrendelték az elektronikus oktatás-adminisztrációs szolgáltatások körének kibővítését, a tanulói életút szempontjából meghatározó adatbázisok összekapcsolását, valamint a megszerzett oktatási tanúsítványoknak az Oktatási Anyakönyv Rendszeren keresztül történő közhiteles, elektronikus hozzáférhetővé tételét.

További érdekesség a Digitális Oktatási Stratégiáról az IVSZ oldalán.

További hírek esetén bővítjük a cikket!

Forrás: Magyar Közlöny, Digitális Oktatási Stratégia (DOS). Kép forrása.

Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez

Az utóbbi években, sőt, talán már mondhatjuk, egy évtizedben, elég sokféle “digitális” szókapcsolatot hallottunk már a pedagógia-neveléstudomány területéről. A teljesség igénye nélkül, például: digitális kompetencia, digitális bennszülött, digitális bevándorló, digitális műveltség, digitális jólét, digitális oktatás, digitális állampolgárság, digitális pedagógus, digitális nemzedék, digitá…

És most itt egy (régi?)-új, a digitális intelligencia.

A Digital Intelligence, azaz DQ projekt egy – jelenleg főleg – délkelet-ázsiai országok együttműködésével létrejött kutatási projekt, amelybe azonban bárki bekapcsolódhat. A K+F projekt alapvető célja, hogy a digitális intelligenciát vizsgálja, illetve kísérletet tegyen az elméleti modell igazolására, pilot kísérletek keretében. A projekt 2016 júliusában indult, egyelőre 14 országban. A blogjuk még üres, látszik, még nagyon friss az indulás. De a kialakított modelljük igen érdekes és több szempontból is különbözik az Európában megszokott modellektől – de erről mindjárt.

Előbb azonban lássuk, mi is az a digitális intelligencia? – A projekt megfogalmazása szerint olyan szociális, érzelmi és kognitív képességek összessége, amely elengedhetetlen a digitális élethez. Ez tartalmazza a szükséges tudást, készségeket és képességeket arra, hogy az egyén érzékelje, adaptálja mások érzéseit vagy szabályozza mások viselkedését ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a digitális éra kihívásaival és szükségleteivel. A tudás és ismeretek mellett ezeknek a képességek olyan emberi értékekből gyökereznek, mint a tisztelet, tisztesség, az empátia és a megfontoltság. Ezek lehetővé teszik a technológia bölcs és felelős használatát, amely a jövő vezetőit jellemzi majd.

Röviden, ahogy a DQ projekt aposztrofálja magát. A digitális intelligencia nem más, mint 8 készség (inkább készségcsomag), amelyet meg kell tanítanunk a gyermekeinknek a sikeres digitális léthez.

De mi tesz egy tanulót digitálisan intelligenssé? – erre is rövid, modellszerű válaszokat kaphatunk. Az elméleti modell szerint ennek három tényezője van.

A digitális intelligencia három szinte.
A digitális intelligencia három szintje – a digitális állampolgárság, a digitális kreativitás és a digitális vállalkozás. Forrás.

A digitális állampolgárság vezet el a digitális vezetőkészségekhez, ennek keretében kerülhet birtokába a technológia biztos, felelős és hatékony használatának készsége. A digitálisan kreatív tanuló egyben alkotótárs, aki képes az ötleteit életre hívni a technológia és a médiaeszközök használatával. A digitális vállalkozó szint akkor érhető el, amikor a tanuló már képes változást generálni és problémákat megoldani – az előző két szinten elért készségei segítségével.

Aki alaposabban ismeri a digitális szókapcsolatok eredetét, azt is tudja, hogy ezekhez gyakran társulnak mindenféle modellek, amelyek sokszor igen látványosak – de sokszor legalábbis szemléletesek. A digitális intelligenciához is készült hasonló elméleti modell, amelyet – tudtommal – most először láthatunk magyarul. Úgyhogy ősbemutató következik – kiegészítésekkel.

A digitális intelligencia készségei - körcikk-modell
A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter. Forrás.

A digitális intelligencia – a modell szerint – 8 készségcsomagra osztható. Ezek az alábbiak:

  • Digitális identitás: az online identitás és hírnév megalkotásának és menedzselésének készségei. Ez magában foglalja az egyén online jelenlétét, illetve az online jelenlétének és magatartásának rövid-, illetve hosszútávú menedzselésének képességét.
  • Digitális egyensúly*: a digitális eszközök és média kontrollált használata az offline és online élet közötti egészséges egyensúly elérése érdekében.
  • Digitális magabiztosság**: az online kockázatok (cyberbullying, radikalizáció) és az online megjelenő problémás tartalmak kezelésének képessége, beleértve ezek elkerülésének és kordában tartásának készségét is.
  • Digitális biztonság: a kiberfenyegetések (hackelés, online csalások, adathalászat, malware támadások) felismerésének képessége, illetve az adatvédelemhez szükséges megfelelő és testhezálló módszerek megtalálásának képessége.
  • Digitális érzelmi intelligencia: az empátia és a jó online kapcsolatok kiépítésének képessége.
  • Digitális kommunikáció: a másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a technológia és a média használatával.
  • Digitális írástudás: képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tartalmak megtalálását, értékelését és használatát, algoritmikus gondolkodás*** segítségével.
  • Digitális jogok: képesség arra, hogy megértsék és támogassák a személyes és törvény által biztosított jogokat, beleértve a magánélethez való jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszéd elleni védelmet.

És akkor a kételyek. Mint minden ilyen modell megalkotásakor, de még lefordításakor is keletkeznek kételyek – szerencsés (?) az, akiben nem. Az alábbi kételyek kapcsán konstruktív reflexiókat és észrevételeket szívesen fogadnék.

  • *Digitális egyensúly: az eredeti szövegben ez Digital Use, azaz lehetne digitális használat, digitális használás, a digitalizáció használata, a technológia használata stb. Azért választottam mégis a Digitális egyensúly kifejezést, mert ez mondja ki legjobban és leginkább kifejezően ennek a csomagnak a lényegét, üzenetét, azaz, hogy ennek birtokában a tanuló képes lesz egyensúlyt teremteni az offline és az online léte között.
  • **Digitális magabiztosság: a modellben szerepel a Digital safety és a Digital security szó, mindkettőt Digitális biztonságnak fordítanánk – ha nem szerepelne egyazon modellben. A magyar köznyelvben (és talán mondhatom, hogy a szaknyelvben is) a digitális biztonságot általában a hardvereink és a szoftvereink, illetve az online jelenlétünk (fiókjaink, belépési azonosítóink stb.) biztonságával kapcsolatban használjuk, így a Digitális biztonság szót inkább arra a csoportra használtam, amely ehhez közelebb áll (mobil biztonság, internetbiztonság, jelszóvédelem). És ekkor keletkezett a probléma. A lázas kifejezés-keresés eredményei lettek például a Digitális bizonyosság vagy a Digitális magabiztosság. Utóbbit azért választottam mégis, mert (ld. még a Digitális egyensúly esetét) ez fejezi ki leginkább azt, ami elérhetővé válik ezzel a csomaggal – az érzelmi, viselkedésbeli, tartalom és kapcsolati kockázatok kezelésének képessége.
  • ***algoritmikus gondolkodás: az angol computational thinking fordítása.

További, eddig nem csillagozott kételyek:

  • Képernyőidő: az angol Screentime – mint láthatjuk – tükörfordítása. Bár nem annyira szerencsés kifejezés, valójában ugyanarra irányul, mint az angol eredetije: a “képernyőidő” hasznos és hatékony kitöltésének képességét.
  • Mobil biztonság: itt csak abban támadt bennem kétely, hogy a két szót egybe kell-e írni vagy külön (angol eredetiben Mobile security). Azért döntöttem a különírás mellett, mert nem pusztán a mobiltelefonok biztonságára szerettem volna szűkíteni a körcikk jelentését, hanem általában a mobil eszközök (mint a mobil tanulás, mobile learning) biztonságát szerettem volna kifejezni.

A kételyek persze nem homályosítják el azt, hogy az üzleti szférából már hellyel-közzel ismert digitális intelligencia bekerült a közoktatás és a digitális oktatás horizontjába – egyelőre persze csak a világ egy másik felén. Az pedig külön öröm és büszkeség, hogy az ezzel kapcsolatos digitális intelligencia modell most magyarul is megjelenhetett – elsőként a TÉR / IDŐ blogon.

Első közelítésben most ennyit szerettem volna megosztani e témában. Mielőtt magam is továbbhaladnék és beleásnám miatt, illetve a továbbiakban is követném a DQ projekt működését, előtte természetesen örülök minden építő javaslatnak, kritikának az általam fordított modellel kapcsolatban.

Források (Sources): World Economic Forum, DQ project