A tanulás alapvető megújítására van szükség

The Nature of Problem Solving címmel jelent meg új kötet az OECD gondozásában, amelyet Csapó Benő és Joachim Funke szerkesztett. Az Educational Research and Innovation sorozatban megjelent könyv alcíme – Using Research to Inspire 21st Century Learning – világosan megfogalmazza a kötet fő üzenetét: a tanulás alapvető megújítására van szükség, s ehhez sokféle inspirációt is nyújt.

A kutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: a magyar gyerekek problémamegoldó gondolkodása gyenge. Pedig egyre többet tudunk arról, hogy miképpen lehetne a helyzeten javítani. Ehhez azonban meg kellene változtatni tanulással kapcsolatos szemléletmódunkat és jelentősen át kellene alakítanunk a tanítási módszereinket. Hol tart a problémamegoldás kutatása és mit lehet az eredményekről az iskolában hasznosítani? Ezt mutatja be egy nemzetközi szerzőgárda abban az új kötetben, amelynek elkészültében egy magyar kutatóhely játszott vezető szerepet.

A kötet letölthető a Szegedi Tudományegyetem honlapjáról is.

A szerkesztőkkel készült interjút az MTA a honlapján közölte.

Kép forrása: OECD, a kötet borítója. Szöveg forrása: MTA

Új OECD kiadvány a pedagógiai tudásról és a tanári professzió változásáról

Az OECD – amellett, hogy hazánkban elsősorban a PISA mérések kapcsán ismerik a szervezet oktatási-kutatási vonalát – számos nagyon érdekes kiadványt adott a világnak az utóbbi időben a pedagógia és a neveléstudomány területéről.

A legújabb OECD kiadvány, a Pedagogical Knowledge and the Changing Nature of the Teachers Profession című kötet újabb kutatási és elemzési eredményeket mutat be a pedagógiai tudás változásáról, illetve arról, hogy milyen elvárások, várakozások, nehézségek és kihívások állnak a folyamatosan változó tanári mesterség elé.

A kiadvány bevezetője szerint a magasan képzett és kompetens tanárok alapvető fontosságúak az igazságos és hatékony oktatási rendszerekben. A tanárok azonban napjainkban számos magasabb rendű, komplex elvárással találkoznak, amikor a tanulóikat a 21. századi társadalomban való sikeres eligazodásra kell felkészíteniük. Minden korábbinál nagyobb igény mutatkozik tehát arra, hogy a tanári professzió egyben döntési lehetőséget is jelentsen a pedagógusoknak arra, hogy a meglévő és folyamatosan bővülő tudásbázist a szükségleteknek megfelelően használják.

A kötet kutatási eredményeket és többféle megközelítéssel bíró ötleteket mutat be a pedagógiai – tanítási-tanulási – tudás és a változó tanári professzió kapcsán. Modern megközelítéssel él a tanári szakmai kompetenciák kapcsán és arra vonatkozóan, hogy ez hogyan viszonyul a tanulók tanulásához. A riport betekintést ad a tanári professzió dinamikus változásába és abba, hogy a tanári tudás hogyan mérhető – egyben kiváló példáját mutatja a tanári tudás 21. századi megközelítésének is. Az olvasó találkozhat ugyanakkor a tanári tudás futurisztikus megközelítését firtató tanulmánnyal is. Ez a tanulmány kiváló forrása lehet azoknak, akik a magas színvonalú oktatás különböző tényezőit vagy a tanári professzió komplexitását kívánják kutatni. A kötet célcsoportját képezik egyúttal a tanárképző szakértők, oktatók, oktatási vezetők, szakpolitikai szintű szakértők és a kutatói szféra is.

Kellemes olvasgatást!

Forrás: OECD. Kép: OECD kiadvány borítója.