Kampány indult a gyerekek online szexuális kizsákmányolása ellen

Európa 29 országában, így Magyarországon is kampány indult a gyerekek online szexuális kizsákmányolása ellen – jelentette be az ORFK Bűnmegelőzési Osztályának kiemelt főreferense, Szabó Henrik szerdán az M1-en. [Index]

A kampány eredményessége érdekében készítettek egy kisfilmet, amelyben arra hívják fel a gyerekek figyelmét, hogy mit ne osszanak meg magukról az interneten – írja az MTI. A film elég tanulságosan mutatja be, mit érdemes és mit nem érdemes tennie egy fiatalnak online.

A kampányban azt tanácsolják, hogy a személyes, a születésre, a lakcímre, az iskolára, munkahelyre vonatkozó adatokat, telefonszámokat ne tegyenek elérhetővé ismeretleneknek. Ne töltsenek fel intim képeket, illetve ne lájkoljanak szexuális tartalmakat se, mert ezzel zsarolhatóvá válnak a bűnözők szemében, illetve pedofilok áldozatává is válhatnak.

Forrás: Index

Eleged van az internetből? Tehetsz ellene!

Ki ne érezte volna már legalább egyszer, hogy na mostmár elég, le akarok iratkozni minden gagyi hírlevélről? Vagy hogy még egy üzenet és falhoz csapom a telefont? Aki még nem érzett ilyet, beszélgetnék vele, állom a kávét! – a szerk.  🙂

Szóval van az a pillanat, amikor egyszerűen elegünk van az internetből. Törölni akarjuk magunkat alkalmazásokból, leiratkozni hírlevelekről, megszüntetni fiókokat. Ekkor jöhet jól a Deseat.me alkalmazás. Két svéd fejlesztő, Wille Dahlbo és Linus Unnebäck alkotta meg a szolgáltatást, amely azt ígéri, hogy alig néhány kattintással törölhetjük magunkat szolgáltatásokból. Az öröm mellé a kép alatt pici ürömöt is adok kölcsönbe.

Delete gomb / Delete button

Szóval khmm, csak egy megjegyzés még. Mielőtt a Deseat.me segítene nekünk, előbb magára az alkalmazásra is regisztrálnunk kell, méghozzá a Google-fiókunk segítségével. Amikor be akarunk jelentkezni, a következőkre kell engedélyt adnunk:

  • Tudja, hogy ki Ön a Google-ön
  • Email cím megtekintése és végül, de messze nem legutolsó sorban…
  • Email üzenetek és beállítások megtekintése

Szóval az engedéllyel hozzáférést adunk az összes emailünkhöz, ami a adott Gmail fiókban van. Hát, mindenki döntse el, hogy ilyen áron akarja-e magát leszkennelni a Deseat.me segítségével…

Kép forrása: Flickr (CC BY 2.0). Forrás: Index.hu

Digitális intelligencia – Készségek a sikeres digitális élethez

Az utóbbi években, sőt, talán már mondhatjuk, egy évtizedben, elég sokféle “digitális” szókapcsolatot hallottunk már a pedagógia-neveléstudomány területéről. A teljesség igénye nélkül, például: digitális kompetencia, digitális bennszülött, digitális bevándorló, digitális műveltség, digitális jólét, digitális oktatás, digitális állampolgárság, digitális pedagógus, digitális nemzedék, digitá…

És most itt egy (régi?)-új, a digitális intelligencia.

A Digital Intelligence, azaz DQ projekt egy – jelenleg főleg – délkelet-ázsiai országok együttműködésével létrejött kutatási projekt, amelybe azonban bárki bekapcsolódhat. A K+F projekt alapvető célja, hogy a digitális intelligenciát vizsgálja, illetve kísérletet tegyen az elméleti modell igazolására, pilot kísérletek keretében. A projekt 2016 júliusában indult, egyelőre 14 országban. A blogjuk még üres, látszik, még nagyon friss az indulás. De a kialakított modelljük igen érdekes és több szempontból is különbözik az Európában megszokott modellektől – de erről mindjárt.

Előbb azonban lássuk, mi is az a digitális intelligencia? – A projekt megfogalmazása szerint olyan szociális, érzelmi és kognitív képességek összessége, amely elengedhetetlen a digitális élethez. Ez tartalmazza a szükséges tudást, készségeket és képességeket arra, hogy az egyén érzékelje, adaptálja mások érzéseit vagy szabályozza mások viselkedését ahhoz, hogy meg tudjunk küzdeni a digitális éra kihívásaival és szükségleteivel. A tudás és ismeretek mellett ezeknek a képességek olyan emberi értékekből gyökereznek, mint a tisztelet, tisztesség, az empátia és a megfontoltság. Ezek lehetővé teszik a technológia bölcs és felelős használatát, amely a jövő vezetőit jellemzi majd.

Röviden, ahogy a DQ projekt aposztrofálja magát. A digitális intelligencia nem más, mint 8 készség (inkább készségcsomag), amelyet meg kell tanítanunk a gyermekeinknek a sikeres digitális léthez.

De mi tesz egy tanulót digitálisan intelligenssé? – erre is rövid, modellszerű válaszokat kaphatunk. Az elméleti modell szerint ennek három tényezője van.

A digitális intelligencia három szinte.
A digitális intelligencia három szintje – a digitális állampolgárság, a digitális kreativitás és a digitális vállalkozás. Forrás.

A digitális állampolgárság vezet el a digitális vezetőkészségekhez, ennek keretében kerülhet birtokába a technológia biztos, felelős és hatékony használatának készsége. A digitálisan kreatív tanuló egyben alkotótárs, aki képes az ötleteit életre hívni a technológia és a médiaeszközök használatával. A digitális vállalkozó szint akkor érhető el, amikor a tanuló már képes változást generálni és problémákat megoldani – az előző két szinten elért készségei segítségével.

Aki alaposabban ismeri a digitális szókapcsolatok eredetét, azt is tudja, hogy ezekhez gyakran társulnak mindenféle modellek, amelyek sokszor igen látványosak – de sokszor legalábbis szemléletesek. A digitális intelligenciához is készült hasonló elméleti modell, amelyet – tudtommal – most először láthatunk magyarul. Úgyhogy ősbemutató következik – kiegészítésekkel.

A digitális intelligencia készségei - körcikk-modell
A digitális intelligencia készségei. Fordította és az ábrát készítette: Farkas Bertalan Péter. Forrás.

A digitális intelligencia – a modell szerint – 8 készségcsomagra osztható. Ezek az alábbiak:

  • Digitális identitás: az online identitás és hírnév megalkotásának és menedzselésének készségei. Ez magában foglalja az egyén online jelenlétét, illetve az online jelenlétének és magatartásának rövid-, illetve hosszútávú menedzselésének képességét.
  • Digitális egyensúly*: a digitális eszközök és média kontrollált használata az offline és online élet közötti egészséges egyensúly elérése érdekében.
  • Digitális magabiztosság**: az online kockázatok (cyberbullying, radikalizáció) és az online megjelenő problémás tartalmak kezelésének képessége, beleértve ezek elkerülésének és kordában tartásának készségét is.
  • Digitális biztonság: a kiberfenyegetések (hackelés, online csalások, adathalászat, malware támadások) felismerésének képessége, illetve az adatvédelemhez szükséges megfelelő és testhezálló módszerek megtalálásának képessége.
  • Digitális érzelmi intelligencia: az empátia és a jó online kapcsolatok kiépítésének képessége.
  • Digitális kommunikáció: a másokkal való kommunikáció és együttműködés képessége a technológia és a média használatával.
  • Digitális írástudás: képességek összessége, amelyek lehetővé teszik a megfelelő tartalmak megtalálását, értékelését és használatát, algoritmikus gondolkodás*** segítségével.
  • Digitális jogok: képesség arra, hogy megértsék és támogassák a személyes és törvény által biztosított jogokat, beleértve a magánélethez való jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a szólásszabadságot, illetve a gyűlöletbeszéd elleni védelmet.

És akkor a kételyek. Mint minden ilyen modell megalkotásakor, de még lefordításakor is keletkeznek kételyek – szerencsés (?) az, akiben nem. Az alábbi kételyek kapcsán konstruktív reflexiókat és észrevételeket szívesen fogadnék.

  • *Digitális egyensúly: az eredeti szövegben ez Digital Use, azaz lehetne digitális használat, digitális használás, a digitalizáció használata, a technológia használata stb. Azért választottam mégis a Digitális egyensúly kifejezést, mert ez mondja ki legjobban és leginkább kifejezően ennek a csomagnak a lényegét, üzenetét, azaz, hogy ennek birtokában a tanuló képes lesz egyensúlyt teremteni az offline és az online léte között.
  • **Digitális magabiztosság: a modellben szerepel a Digital safety és a Digital security szó, mindkettőt Digitális biztonságnak fordítanánk – ha nem szerepelne egyazon modellben. A magyar köznyelvben (és talán mondhatom, hogy a szaknyelvben is) a digitális biztonságot általában a hardvereink és a szoftvereink, illetve az online jelenlétünk (fiókjaink, belépési azonosítóink stb.) biztonságával kapcsolatban használjuk, így a Digitális biztonság szót inkább arra a csoportra használtam, amely ehhez közelebb áll (mobil biztonság, internetbiztonság, jelszóvédelem). És ekkor keletkezett a probléma. A lázas kifejezés-keresés eredményei lettek például a Digitális bizonyosság vagy a Digitális magabiztosság. Utóbbit azért választottam mégis, mert (ld. még a Digitális egyensúly esetét) ez fejezi ki leginkább azt, ami elérhetővé válik ezzel a csomaggal – az érzelmi, viselkedésbeli, tartalom és kapcsolati kockázatok kezelésének képessége.
  • ***algoritmikus gondolkodás: az angol computational thinking fordítása.

További, eddig nem csillagozott kételyek:

  • Képernyőidő: az angol Screentime – mint láthatjuk – tükörfordítása. Bár nem annyira szerencsés kifejezés, valójában ugyanarra irányul, mint az angol eredetije: a “képernyőidő” hasznos és hatékony kitöltésének képességét.
  • Mobil biztonság: itt csak abban támadt bennem kétely, hogy a két szót egybe kell-e írni vagy külön (angol eredetiben Mobile security). Azért döntöttem a különírás mellett, mert nem pusztán a mobiltelefonok biztonságára szerettem volna szűkíteni a körcikk jelentését, hanem általában a mobil eszközök (mint a mobil tanulás, mobile learning) biztonságát szerettem volna kifejezni.

A kételyek persze nem homályosítják el azt, hogy az üzleti szférából már hellyel-közzel ismert digitális intelligencia bekerült a közoktatás és a digitális oktatás horizontjába – egyelőre persze csak a világ egy másik felén. Az pedig külön öröm és büszkeség, hogy az ezzel kapcsolatos digitális intelligencia modell most magyarul is megjelenhetett – elsőként a TÉR / IDŐ blogon.

Első közelítésben most ennyit szerettem volna megosztani e témában. Mielőtt magam is továbbhaladnék és beleásnám miatt, illetve a továbbiakban is követném a DQ projekt működését, előtte természetesen örülök minden építő javaslatnak, kritikának az általam fordított modellel kapcsolatban.

Források (Sources): World Economic Forum, DQ project

Biztonságos Internet sátor újra a Városligeti Gyermeknapon

Idén huszonhatodik alkalommal várja a kicsiket és nagyokat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) és Budapest Főváros Önkormányzata, közös, kétnapos, ingyenes gyermeknapi rendezvényére a budapesti Városligetbe. Az 1990 óta évente megrendezett programra idén május 28-29-én kerül sor.

gyermeknap

A Gyermekmentő Szolgálat közhasznú karitatív szervezetként fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő gyerekek és családjaik belépődíj fizetése nélkül, színvonalas, kulturált programokon vehessenek részt, hiszen sokuknak erre egész évben csak itt nyílik alkalom. A már hagyományos, és a szervezők legnagyobb örömére igen népszerű programra tavaly közel 400 000 gyermek és felnőtt látogatott ki a Városligetbe.

A kétnapos rendezvényen 39 helyszínen, 3 színpadon neves, népszerű művészek, zenészek és egyéb közreműködők várják az érdeklődőket, változatos, minden korosztályt megszólító programokkal, köztük a Biztonságos Internet sátor rendezvényeivel, programjaival!

A Biztonságos Internet Sátor immár nyolcadik éve fogadja az érdeklődőket a biztonságosabb internethasználat témakörébe tartozó számítógépes és kvízjátékokkal, vetélkedőkkel, hasznos tanácsokkal.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az európai Safer Internet Plus (SIP) programban tudatosság-növelő központként a gyermekek, szülők és tanárok felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul. Szeretné elérni, hogy az országban minél több felhasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve azt, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Egyszerre kell felhívni a figyelmet az interneten leselkedő veszélyekre, és megteremteni azok orvoslásának, illetve a segítségnyújtás lehetőségét.

A SIP programban partnerei:

A részletes Városligeti Gyermeknapi program megtalálható a www.gyermekmento.hu weboldalon, de a programfüzet innen letölthető.

Helyszín: Gyermekmentő Szolgálat Gyermekszínpada, Kis Napozórét,

Időpont: május 28., szombat 10:00-18:00, május 29., vasárnap 10:00-19:00

(Forrás: NGYSZ honlapja, kép forrása: a programfüzet)

Mit tegyek, hogy ne halásszák el az adataimat?

Kaptál már olyan emailt, amely gyanús volt? Amelyben a személyes adataidat kérték? Vagy hogy add meg a bankkártyád adatait, hozzáférését? Vagy hogy azonnal kattints egy linkre, különben két nap múlva megszűnik a fiókod? Ha nem kattintottál, akkor megúsztad, hogy kihalásszanak.

Felirat: No phising, azaz állítsd meg az adathalászatot!

Adathalászatnak azt az eljárást nevezzük, amikor egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos oldalának láttatja magát és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni. A csaló általában emailt vagy azonnali üzenetet küld a címzettnek, amiben ráveszi az üzenetben szereplő hivatkozás követésére egy átalakított weblapra, ami külsőleg szinte teljesen megegyezik az eredetivel. (Az adathalászat szó eredetileg angolul phishing, kiejtése: fising, a fishing=halászat szóra hasonlít). Az adathalászok általában nem küldenek konkrét vírusfenyegetést, de egy óvatlanul letöltött melléklet, egy véletlenül meglátogatott weboldal már rejthet ilyen veszélyeket is. A vírusfertőzések megelőzéséről ebben a posztban írtunk korábban.

Ez nem más, mint a felhasználók megtévesztését szolgáló módszer, hogy felfedjék személyes és pénzügyi adataikat félrevezető email üzeneteken vagy webhelyeken keresztül. A megszerzett adatokat általában a személyazonosság eltulajdonítására használják fel, amellyel digitális személyiségi vagy akár pénzügyi károkat is okozhatnak számunkra.

Adathalász weboldalra való felhívás. Piros alapon fehér színű figyelmeztető szöveg, kifejezetten figyelemfelhívó megjelenésű párbeszédablak.
Az adathalász oldalakra figyelmet felhívó értesítés, üzenet. Ezt az üzenetet a Google Chrome és a Firefox is használja már. A látványos ismeretterjesztést segítheti a Google által létrehozott tesztoldal, amelynek felkeresésével a Chrome és a Firefox böngészőkben úgy lehet megjeleníteni egy biztonsági figyelmeztetést, hogy eközben semmiféle kockázattal nem kell számolni.

Mi alapján vehetjük észre, hogy vélhetően adathalász emailt kaptunk?

  • Személyes adatok kérése e-mail üzenetben: a jogszerű tevékenységet folytató cégek többségénél alapszabály, hogy nem kérnek személyes adatokat e-mailben. Legyünk nagyon gyanakvóak az olyan üzenetekkel szemben, amelyek személyes adatokat kérnek, még ha valódinak tűnnek is. A veszélyeket tartalmazó emailkekről már volt egy hosszabb poszt, ide kattintva érhető el.
  • Sürgető megfogalmazás: az adathalászó emailek nyelvezete általában csak közepesen udvarias, de határozottan felszólító, akaratos, olykor kifejezetten tolakodó. Rendszerint azt kérik, hogy válaszoljunk az üzenetre, vagy kattintsunk az üzenetben található hivatkozásra. Az, hogy sürgősnek próbálják feltüntetni a teendőket, erősíti azt, hogy az áldozatok gondolkodás nélkül, azonnal válaszoljanak.
  • Gyanús mellékletek: számos adathalászati kísérlet során kérik mellékletek megnyitását, amelyek azután vírussal vagy kémprogrammal fertőzhetik meg a számítógépet. Ha nem vagyunk biztosak a melléklet eredetében, biztonságában, akkor megnyitás előtt előbb töltsük le és ellenőrizzük egy víruskeresővel.
  • Hamis és gyanús hivatkozások: az adathalászó üzenetek többsége olyan hivatkozást, linket tartalmaz, amelyről egy átlagos felhasználó nem tudja megmondani, hogy hamis-e vagy sem. Igyekezzünk azonban mégsem minden, az üzenetekben található linkre azonnal, gondolkodás nélkül kattintani. Ha a link gyanús, pl. nem pontosan egy adott szolgáltató URL címét tartalmazza (pl. otpbank.hu_per_login helyett otepebank.hu_per_login szerepel az URL címben) vagy eddig ismeretlen típusú, szerkezetű URL címet kapunk, ne kattintsunk a linkre.
  • Álcázott hivatkozások: Bár a hivatkozás, amelyre kattintani kell, valódi cég nevét tartalmazza, előfordulhat, hogy a hivatkozást „álcázták”. Ez azt jelenti, hogy a hivatkozás valójában nem a jelzett címre, hanem máshová visz, általában egy hamis weboldalra.
  • HTPPS hiánya: a biztonságos szolgáltatók azokon az oldalaikon, ahol jelszavakat vagy érzékeny adatokat kérnek tőlünk, mindig így kezdik az URL címeket: https(kettőspont_és_két_per_jel). Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy egy jelszóval védett oldalra nem https-en keresztül kell bejutnunk, gyanakodjunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden https(kettőspont_és_két_per_jel) kezdődő oldal biztonságos.

Nézzük is az alábbi példát. A minap kaptam a következő emailt (csak képernyőkép, nem kattintható):

adathalasz

Mit látunk itt?

  • Kaptunk egy levelet az Apple-től (állítólag). Ez már kemény dió. Az Apple egyébként gyakran küld emaileket az Apple ID-val rendelkező ügyfeleinek, küld színes-szagos promókat, termékajánlókat, stb. Sosem küld viszont üzenetet lejáró ID-ról, sosem zárolja a fiókot előzetes kérdés nélkül és végképp nem kér hitelkártya-adatokat emailben. És olyan feladó email címeket használ, amelyekről nem süt elsőre, hogy gyanúsak.
  • Elárulom, ezt a képet egy olyan email fiókban készítettem, amelynek egyébként nincs Apple ID-ja. Azaz… honnan is tudná az Apple, hogy ehhez a fiókhoz bármi köze lenne? Ilyen megbízható, globális szolgáltatók nem szoktak össze-vissza leveleket küldözgetni.
  • Formális levelekben általában nincsenek az angol nyelvben amúgy gyakori összevonások (We’ve noticed stb.). Akad néhány nyelvtani, stilisztikai hiba is a levélben.
  • Az üzenet arra figyelmeztet egyébként, hogy vélhetően behatoltak a fiókomba és ahhoz, hogy csekkoljam a fiókot, illetve a zárolást megszüntessem, azonnal kattintsak a linkre és adjam meg az adataimat.

STOP

  • Egy olyan email cím kapta ezt az emailt, amelynek nincs Apple ID-ja. Angolul írnak hozzám (az Apple – ha magyarra van állítva az ID-nk, sosem ír angolul, csak magyarul). Kérnek, hogy adjam meg a bankkártyaadataimat egy idegen weboldalon. Ha ennyiből még nem állt össze, hogy ez egy gázos email, nézzük tovább. 🙂
  • Kétnapos határidőt adnak. Gyanús. Az ilyen globális szolgáltatók sosem fenyegetik azzal a felhasználókat, hogy 2 nap múlva zárolják a fiókjukat. Egyrészt, ha tényleg gáz van a fiókkal, akkor azonnal zárolják, nem hagynak időt még másoknak is pl. arra, hogy hozzáférjenek az érzékeny adatainkhoz. Ha viszont nincs gáz, akkor mégis melyik szolgáltató válna meg szívesen bármelyik fizető ügyfelétől?…
  • Az aláírás csak ennyi: “A”. És az is ékezetesen. Ha más miatt nem, emiatt egyértelmű, hogy ezt a levelet hanyagolnunk kell.

Óvakodjunk az adathalászoktól! Információkat, érzékeny adatokat, gyakran a pénzünket adhatjuk oda önként és dalolva adathalászoknak, ha nem figyelünk eléggé! Ne hagyd, hogy kihalásszanak! Tehetsz érte!

Adathalászat megelőzésére felhívó kép.

Végezetül – magyar bemutató híján – egy angol nyelvű (segít esetleg az angol felirat) animáció az adathalászat működéséről.

Részleteket használtunk forrásként innen, innen és innen. Képek forrása ez és ez. Előbbi Wikimédia, utóbbi Flickr CC BY 2.0.

Biztonságos levelezés – 6 tipp, hogy megvédd magad a kártékony levelektől

Mindannyian találkoztunk már kéretlen levelekkel.

Nézzünk 6 tippet, amit ha betartunk levelezgetés közben, mindenképpen elmondhatjuk, hogy tettünk valamit gépünk biztonságáért. Írtam már hasonlóról egy másik bejegyzésben, ott kifejezetten a vírusokról volt szó. Most nézzük, mire figyeljünk levelezés közben, a beérkező leveleink feldolgozásakor.

email

  • Ha egy beérkező levél feladója ismeretlen, akkor jó eséllyel semmi jót sem tartogat a csatolmány sem, amit kaptunk tőle. Gondolkodjunk: miért is akarna egy tök idegen személy bármit is küldeni nekünk? Egy postai csomag esetén is gyanakszunk, ha ismeretlentől jön, a levelezésünkbe érkező idegen feladótól származó levelek csatolmányaival is legyünk óvatosak!
  • Ha egy email feladója és címzettje is ugyanaz a személy / céges cím stb. és nálunk landol a levél, kezdjünk el gyanakodni. Egy esetben lehetséges biztonságosan ez a művelet: ha a feladó volt elővigyázatos, és pl. egy levelet saját magának is elküldött, miközben minket titkos másolatban helyezett el (azaz mi nem látjuk mondjuk a többi akár több száz címzettet, csak azt, hogy a levél feladója magának is elküldte a levelet).
  • Ha a feladó neve és a címzett stimmel is, de a tartalom erősen gyanút kelt, akkor is ellenőrizzük le, hogy miről van szó. Elképzelhető, hogy egy gyanús szöveget kapunk vagy egy nagybácsi hív meg minket egy nem létező ország trónjára vagy éppen egy magát nigériai anyának kiadó csalóval állunk szemben, aki Google fordító segítségével próbál minket átejteni és pénzt kicsalni tőlünk. A legjobb ilyenkor, ha értesítjük a feladót is arról, hogy valaki a nevében küldözget ilyen emaileket, vélhetően elég hálás lesz nekünk. Az ember kíváncsi, ez oké. De amennyiben a levél szövege arra enged következtetni (egy kicsit is!), hogy gázos a dolog, ne menjünk bele, akármilyen csábító is. Gyanús szövegek lehetnek:
    • minden levél, ami afrikai vagy ázsiai rokonokra, ismeretlen családtagokra vonatkozik (bocs azoktól, akiknek tényleg van ilyenjük);
    • minden levél, ami gyanúsan rosszul van tördelve, sorok fejeződnek be értelmetlenül, új bekezdések születnek feleslegesen stb.;
    • minden levél, amelyben segítséget kérnek tőlünk gyerekek, emberek vagy akár állatok megmentésére – olyanokéra, akikhez az égvilágon semmi közünk, nem is tudjuk, kik/mik azok és sose hallottunk korábban arról a “globális szervezetről” (na persze), amely adományokat gyűjt nekik;
    • minden levél, amelyben kamcsatkai nagyszülők vulkánkürtőkben lakó remete rokonai (itt már tényleg felteszem a kezem, aki jelzi, hogy neki ilyen is van 🙂 ) szerint mi vagyunk az egyetlen élő leszármazottai valakiknek, akik nagyon nagy vagyonnal rendelkeznek valahol a világban, de most azonnal szükségük van 2000 dollárra, hogy hozzáférjenek a teljes busás vagyonhoz, amelyből majd Te is kapsz (na persze);
    • minden levél, amelyben azonnali segítséget kérnek Tőled, még akkor is, ha az összeg nem annyira csillagászati (mondjuk 100 dollár).
  • Ne kattints olyan linkekre, hivatkozásokra, amelyek fogalmad sincs, hogy hova vezethetnek! Inkább ellenőrizzük le a feladónál, hogy mi ez, még akkor is, ha ismerősünk skype-on, facebook-on vagy egyéb valami chat-en küldte a hivatkozást (gyakori, hogy csak egy linket kapunk, semmi mást). A legtöbb link beszédes: a facebook-ra feltöltött képeink URL címe mindig www_pont_facebook_pont_com_per_stb… kezdődik és így tovább. Amennyiben az URL címből nem ismerhető fel a weboldal vagy portál neve, gyanakodjunk! Ez alól kivételek pl. az ún. linkrövidítő vagy linkcsonkító alkalmazások, pl. a bit.ly vagy a tinyurl.
  • Ha a levél tárgya gyanús, ne kattintsunk a benne található linkekre! Például kapunk egy ilyen tárgyú levelet: “Microsoft nyereményjáték – kiválasztottunk” vagy “Csak Önt hívjuk meg az XY bank partijára” vagy “életre szóló tisztítószer” stb., legyünk gyanakvóak, gondolkodjunk.
    • Microsoft nyereményjáték? – na ne viccelődjünk, nem is játszottam semmit (mellesleg a Microsoftnak emberemlékezet óta nem voltak nyereményjátékai Európában)…
    • miért pont csak engem hívnak meg? – nincs se prémium hitelem, se prémium bankbetétem…
    • örök tisztítószer? – kell a fenének, inkább okosabb, energiatakarékosabb háztartási gépeket adjatok… 🙂
    • Szóval, előbb gondolkodjunk és csak utána döntsünk, hogy kattintunk-e egy adathalász linkre, ahol véletlenül éppen az email fiókunk jelszavát kell megadni vagy sem!
  • Akkor legyünk végképp kifejezetten óvatosak, ha ismeretlenek írnak nekünk emailt vagy chat üzenetet (vagy pl. fel akarnak ismerősnek közösségi oldalon)! Ha elfogadjuk a felkérésüket vagy válaszolunk kéretlen emailekre, csak még inkább “magunkra rántjuk” az illetőt (vagy az illető robotot) és még több spam-mel (kéretlen levéllel, vírusokkal, kártevőkkel) fog minket elárasztani. El kell fogadnunk a tényt, hogy nem mindenki puszta jószándékból jelöl be minket közösségi oldalakon és bár lehet, hogy az email tárhelyünk szinte végtelennek tűnik, azért vannak levelek, amelyeket még a kukából is érdemes kiürítenünk!

Nézzük, értsük meg a másik oldalt is: a vírusoknak, kártevőknek az a dolguk, hogy bejussanak a rendszerünkbe, azért írták őket, hogy adatokat szedjenek ki belőlünk, kövessenek minket a neten, adathalászkodjanak meg efféle csúnyaságok. Elég hatékonyak tudnak lenni, és mindig egy lépéssel a vírusirtók előtt járnak. Olyan ez, mint egy macska-egér / rabló-pandúr játék. Itt is mindig Jerry nyer Tom helyett. Sajnos. Pedig ez esetben Jerry nem is cuki és nem is szerethető, ráadásul még jelentős károkat is okozhat.

Kép forrása (Flickr, CC BY-SA 2.0)

Beszélgetés az internetbiztonságról a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal

A Tehetsz érte! kampány igyekszik nyitni olyan szereplők felé, akik a hazai internetbiztonsági “piac” meghatározó szereplői, cselekvői; igyekszik megszólaltatni őket és megtudni, hogy a szülők, tanulók, tanárok hogyan és milyen témákban fordulhatnak hozzájuk. Ezúttal a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal beszélgettem.

132976_1ngysz1

Molnár Ágnes, Safer Internet projekt koordinátor és Lengyel Orsolya, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) sajtóreferense készséggel válaszolt kérdéseimre, illetve – számomra meglepő, ám annál jólesőbb módon – lelkesen meghívtak korábban egy internetbiztonsággal kapcsolatos tréningre, amelyre egy külföldi út miatt sajnos végül nem tudtam részt venni.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 1990-ben alakult, 1998 óta kiemelten közhasznú szervezetként működik; célja a fizikailag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek felkarolása, életkörülményeinek javítása, jövőjük megalapozása, valamint hatékony fellépés a gyermekvédelemmel és egyéb, fiatalkorúakkal kapcsolatos kérdésekben.

Lengyel Orsolya elmondta, hogy az NGYSZ az Európai Unió Safer Internet Programjának a Magyarországi Konzorcium vezetője 2009. április óta, és tudatosság-növelő központként a gyermekek, szülők, tanárok és a döntéshozók felvilágosítását, a program népszerűsítését tűzte ki célul.

Az NGYSZ szerené elérni, hogy az országban minél több internethasználó böngészhessen biztonságos körülmények között, illetve, hogy probléma esetén az érintettek tudják, kihez fordulhatnak. Ennek érdekében számos eszközzel hívja fel a társadalom figyelmét a biztonságos internethasználat fontosságára: oktatási anyagokat dolgoz ki, gyerekeket és felnőtteket oktat az internet előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatban. Az oktatás döntő többsége iskolákban történik, ahol a gyerekek bármit kérdezhetnek az oktatóktól. Konferenciák, rendezvények, kampányok során tudatosítja a világháló veszélyeit és bemutatja elkerülésük hatékony és egyszerű eszközei. Szakemberei, trénerei ingyenes előadásokat, foglalkozásokat tartanak diákok, tanárok, szülők, szociális munkások stb. számára a biztonságos internet- és mobilhasználatról.

A Safer Internet Program az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban az internet és az új online technológiák használatának biztonságosabbá tételét szolgálja, különösen a gyermekek számára, illetve a jogellenes, valamint káros tartalom elleni küzdelem hatékonyságát is biztosítja. Kétévente Nemzetközi Internetkonferenciát szerveznek a Magyar Tudományos Akadémián a témában. További információ: www.saferinternet.hu

saferinternet_logo

Az iskolák tanárai, és a gyerekek a kérdéseiket legtöbbször az oktatóknak teszik fel, de néha közvetlenül az irodának is. Az irodának feltett kérdésekre vagy közvetlenül válaszolnak, vagy pedig a kérdéseket továbbítják annak az oktatónak, aki belátható időn belül úgyis elmegy az iskolába. Néha a rendőrség vagy az önkormányzat is megkeresi őket a kérdéseivel. A rendőrségnek vagy az önkormányzatnak vagy közvetlenül válaszolnak, vagy előadásokat tartanak nekik. Már az is többször előfordult, hogy a rendőrséggel közösen tartottak előadást iskolákban, ahol a rendőrség és az NGYSZ is a maga területéről számolt be részletesen.

Oktatásokat, konkrét képzéseket is tart az NGYSZ. Ezeket elsősorban gyerekeknek, tanároknak és szülőknek tartanak. Ritkábban olyanoknak is tartanak képzéseket, akik a későbbiekben önkéntes, vagy fizetett oktatókká kívánnak válni (a jövendőbeli oktatóknak általában csak évente egyszer tartanak képzést).

Ha valaki szeretne kapcsolatba lépni a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal, legegyszerűbben központi e-mail címükön (ngysz@gyermekmento.hu), illetve központi telefonszámukon (06 1 475 7000) teheti ezt meg. Lehetőség van iskoláknak kérdéseket feltenni, oktatási anyagok iránt érdeklődni. Az előadások itt rendelhetők meg: sip@gyermekmento.hu +36-1-475 7017.

Köszönöm az információkat a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkatársainak!

Képek forrása ez és ez.

Hogyan védekezhetünk a (cyber)vírusok ellen?

Influenza- és mindenféle köhögős, krákogós időszakban vagyunk, könnyű vírusokat elkapni. De nemcsak a testünket, hanem a számítógépeinket, hálózatainkat is érdemes védeni a vírusok ellen.

A vírusok mellett számos kémprogram, malware, reklám kerülhet a gépünkre, amelyek talán még veszélyesebbek: gyakran nem hagynak nyomot, nincsenek figyelmeztető jelek, hiszen a kémprogramok gyakran  csak adattovábbításra, böngészőelőzmények vagy a számítógépeinken lévő adatok továbbítására alkalmasak, leállást, “kékhalált” nem okoznak, a netkapcsolatunkat is optimalizálhatják úgy, hogy észre se vegyük az illetéktelen kapcsolódást.

virus

Mik azok a vírusok?

A vírusok olyan számítógépes programok, programrészek, melyek általában kis méretűek, önmagukat képesek reprodukálni és jól rejtőzködnek. Ezek a kártékony programok szinte bármilyen fájltípusban elrejtőzhetnek (.exe, .com .xls .doc vagy akár .pdf-ben is) és céljaik is rendkívül sokrétűek lehetnek a direkt károkozástól, információszerzéstől kezdve egészen a számítógép erőforrásainak megszerzéséig.

Hogyan előzheted meg a vírusfertőzést? Pár egyszerű tanács, ami nem jelent tuti biztonságot, de előnyt jelent a védelemben.

  • Soha ne nyiss meg olyan e-mail-t (se a szolgáltatód, céged által biztosított Outlook kliensben, se webes levelezőrendszerekben pl.: Freemail, Gmail, Citromail stb.), mellékletet vagy hivatkozást, amelynek küldőjét nem ismered, vagy a feladóban nem bízol. Számos adathalász email érkezik szinte napi szinten a spam mappákba, ezeket gondosan töröld – illetve, ha figyelmes vagy, és szeretnél tenni a többi felhasználó érdekében, akkor jelentsd is a mail szolgáltatódnak!
  • Állíthatsz be szűrőket is a mailbox-odban – bizonyos felhasználók email címeit letilthatod vagy kapásból a spam mappába küldheted a leveleiket.
  • Kerüld az olyan e-mail vagy az abban található melléklet vagy hivatkozás megnyitását (mind a szolgáltatód, céged által biztosított Outlook kliensben, mind a webes levelezőrendszerekben pl.: Freemail, Gmail, Citromail stb.)  amely e-mail küldőjét ugyan ismered, de maga a levél küldésének ténye váratlan vagy a levél tartalma és csatolmánya szokatlan, gyanús. Ilyen esetben kérdezz rá, hogy az illető valóban szándékosan küldte a levelet vagy Ő maga is vírusfertőzés áldozatává vált.
  • Előfordulhat, hogy a megszokott email címekről érkező levelek helyett pusztán csak egy-egy betű az eltérés a tényleges és a veszélyforrást jelentő feladó között. Például ha a szokásos service_kukac_cegnev_hu email cím helyett a szervice_kukac_cegnev_hu email cím a feladó, máris gyanakodhatunk…
  • Csak megbízható weboldalakról tölts le állományokat!
  • Kerüld a végrehajtató állományok letöltését (.exe, .com .jpg.exe kiterjesztésű fájlokat)!
  • Ne csatlakoztass megbízhatatlan forrásból származó (pláne, ha csak úgy talált) adathordozó eszközt (pendrive, mobiltelefon, CD/DVD) a számítógépéhez.
  • Megbízható külső adathordozó eszköz csatlakoztatása esetén is futtass le vírusellenőrzést (ha van telepítve a gépedre vírusvédelmi vagy kémprogram-kereső szoftver, ezt vélhetően automatikusan megteszi, de ez persze beállítástól is függ!)

Mit tegyél, ha vírusfertőzésre gyanakszol?

Amennyiben vírusfertőzésre gyanakszol, akkor válaszd le számítógépét a hálózatról (húzd ki a netkábelt vagy kapcsold ki a WiFi routert), illetve

  • kapcsold ki az géped és jelezd ezt egy olyan embernek, aki vélhetően tudja, mit kell tennie (ha a céges géped beteg, keresd az IT-t, ha saját, akkor egy ismerős emberkét) vagy
  • ha elég rátermettnek érzed magad, akkor próbáld meg egyedül megoldani a helyzetet. Használd a géped csökkentett üzemmódját, telepíts víruskereső, -eltávolító szoftvereket, kémprogram-irtókat stb. A neten számtalan ilyen található. Ajánlást azért nem írnék egyikhez sem, mert mindenkinek más igényei, szokásai vannak, más operációs rendszert futtat stb. De minden igényhez van megfelelő megoldás, csak meg kell találni.

Honnan ismerheted fel, hogy vírusfertőzés áldozatává váltál?

Vírusfertőzés tünete lehet:

  • az operációs rendszer bizonyos meghajtókhoz vagy adathordozóhoz nem tud hozzáférni;
  • a számítógép nem indul el vagy bizonytalanul (változó intenzitással, hol nagyon lassan, hol megfelelően) működik;
  • jelentős mértékben lelassul az internet sávszélessége – azaz az oldalletöltések vagy a feltöltés extrém lassú a megszokotthoz képest;
  • a megszokott ikonok másképp néznek ki, mint egyébként;
  • az adatokat nem lehet megváltoztatni vagy menteni;
  • az adatokhoz való hozzáférés hosszabb ideig tart, mint általában;
  • a saját gépeden vagy közös meghajtókon (ha vannak) a korábban lementett dokumentumok fájlnevei, esetleg fájlkiterjesztései megváltoznak.

Tehetsz érte, hogy géped biztonságban legyen!

Kép forrása.

Internetbiztonság témazáró projektfeladatok? Nem lehetetlen!

Bizonyára sokan ismeritek a Facebook-on szerveződő Online tanári szoba nevű csoportot és alapítóját, Fegyverneki Gergőt. Magam is tagja vagyok a csoportnak és ahogy időm engedi, követem is az eseményeket, megosztott tartalmakat. A mai napon már több mint 7.000 tagja van a csoportnak, ami – ha figyelembe vesszük az éppen aktuálisan nem tanító tagokat is – több ezer pedagógust jelent.

A minap lettem figyelmes egy érdekes feladatra: elektronikus zaklatással (cyberbullying), internetbiztonsággal kapcsolatos témazáró projektfeladatokat hirdetett a debreceni #celebtanár a saját weboldalán, a Médiafüzeten.

Forrás
Forrás

Szemezgessünk egy-egy feladatot! A tanulók választhatnak preventív társasjáték, flashmob forgatókönyv vagy infografika készítése vagy akár egy közösségi média boom szervezése között is – és ez még messze nem az összes feladat!

Ti kipróbáltatok már hasonlót? Mármint: internetbiztonsággal kapcsolatos – nyílt végű – feladatokat, projekteket? Tegyetek egy próbát! 🙂 Ha kérdésetek volna, forduljatok nyugodtan Gergőhöz vagy akár hozzám is. Tehetsz érte, hogy a Te osztálytermedben is többen halljanak a témáról!

Nem csak a fentiek miatt, de érdemes követni a Médiafüzetet, Gergőt és az Online tanári szobát is! 🙂

“Minden napszakban több párhuzamos vonal lenne szükséges” – Interjú a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével

“Nincsenek általános receptek. Mérlegelni kell, hogy kiket lenne szükséges bevonni a probléma kezelésébe (szülők, iskola, pszichológus, rendőrség, mediátor…), és egyáltalán mi az a segítség, amit a hívó elfogadni képes” – avatott be a telefonos lelkisegély-szolgálatok fáradságos működésébe, a segítő személyek elkötelezett munkájába Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője.

Egy korábbi cikkemben összegyűjtöttem azokat a hazai, nagyobb kapacitású telefonos lelkisegély-szolgálatokat, akiket bátran hívhatnak a fiatalok, ha párkapcsolati vagy egyéb problémájuk akad, például internetes zaklatás áldozataivá válnak. A Pécsi Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat vezetőjével készített interjút ide kattintva olvashatod. Ezúttal a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettem elektronikusan.

PrintReményiné Csekeő Borbála elmondta, a Kék Vonal 1993 óta működik, Területi Gyermekvédelemi Szakszolgálatnál dolgozó szakemberek ötlete és külföldi példák nyomán. Céljuk, missziójuk a kezdetektől fogva változatlan: a gyerekeket meg kell hallgatni, a bajban segíteni kell őket, és a felnőtteket segíteni kell abban, hogy erre képesek legyenek.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány több nemzetközi ernyőszervezet tagja, szoros együttműködésben, hasonló módszertannal dolgoznak, mint az Unió többi tagországának szolgálata. A vonal végén ülők felkészültségében nincs különbség más uniós országokhoz képest. A szolgáltatás finanszírozása és ezzel kapcsolatban a kapacitás kérdés viszont nagy változatosságot mutat világszerte. Ezekben a kérdésekben van hová fejlődni, egyértelmű, hogy minden napszakban több párhuzamos vonal lenne szükséges ahhoz, hogy a minket hívó gyerekek rögtön segítőhöz kerüljenek. Nehéz lenne persze megtippelni, kiszámolni, hogy hány vonal lenne elegendő, és mihez képest beszéljünk elegendőről. Módszertanilag nehéz felmérni, hogy egyáltalán a gyerekek hány százaléka tudja, hogy hogyan és mikor fordulhat hozzájuk, és hány százalékuk hívná a vonalat, ez hány hívás jelentene és azt hány vonal tudná lefedni – mondta az Alapítvány szakmai vezetője.

Kik vannak a vonal másik végén? – Napközben elsősorban önkéntesek fogadják a hívásokat, egy több lépcsős kiválasztás és belső képzés után. Minden évben több képzést is tartanak. Nagyon sokféle alapvégzettséggel, motivációval jelentkeznek, az életkoruk is sokszínű, de a nők felülreprezentáltak. Az éjszakai ügyeleteket megbízási szerződéssel segítő szakemberek látják el. Ami minden ügyelőben közös, hogy fontosnak tartják a gyerekek meghallgatását, a gyerekek jogainak érvényesülését, és azonosulnak alapértékeinkkel: a gyerekközpontúsággal, felelősséggel, bizalommal, együttműködéssel. Önkéntesekre mindig szükség van, a Kék Vonal is várja segíteni vágyók jelentkezését: érdeklődni az onkenteskepzes@kek-vonal.hu címen lehet. A telefonos lelkisegély-szolgálatoknál végzett önkéntes munka remek fejlődési lehetőség azoknak, akik segítői pályán, illetve gyerekekkel foglalkozva képzelik el a jövőjüket, de azoknak is, akik a jelenlegi hivatásuk mellett szeretnének másoknak segíteni, vagy egyszerűen csak érdeklődnek a kamaszok világa iránt.

rip_kekvonal2_kl

Ahogyan a pécsi lelkisegély-szolgálatot, a Kék Vonalat is mindenféle témában lehet keresni: a fiatalok telefonálhatnak pusztán csak olyan dolgokkal kapcsolatban is, amit szeretnének valakivel megosztani – nem kell, hogy feltétlenül bajban legyenek. Kortárs kapcsolatok, szerelem, barátság, szexualitás, család, iskola… Van, aki csak egy történetet szeretne elmesélni, van aki lelki krízishelyzetből, vagy súlyosan veszélyeztető körülmények közül telefonál.

Mivel a Kék Vonal hívóinak zöme tizenéves, és a tizenévesek kapcsolatai, ismerkedésük, identitásuk alakulása, illetve az egymás bántása, kiközösítése is sokszor online is történik, az internetes történések megjelennek a beszélgetésekben is. Ezek jellemzően nem úgy merülnek fel, mint internetbiztonsági, hanem mint kapcsolati probléma, amit befolyásolhat az is, hogy mi zajlik a világhálón. Az fontos és tanulságos lehet, hogy sokkal gyakoribbak azok a helyzetek, amikor elkövető és áldozat ismerik egymást az offline világban is, és a helyzet megoldásának kulcsa nem csak az internetbiztonságban, net-etikett, beállításokban, szűrő programokban keresendő, hanem az általános kommunikációban, konfliktuskezelésben, toleranciában. A beszélgetés iránya, a segítés módja, a hívó életkorától, a zaklatás körülményeitől, előzményeitől, veszélyességétől függ. Van, hogy egy személyes konfliktus tevődik át a kibertérre, egészen más eset, ha egy iskolai bullying folytatódik tanítás után a neten, más, ha ismerős az elkövető, más ha ötlet sincs a kilétére. Nincsenek általános receptek. Mérlegelni kell, hogy kiket lenne szükséges bevonni a probléma kezelésébe (szülők, iskola, pszichológus, rendőrség, mediátor…), és egyáltalán mi az a segítség, amit a hívó elfogadni képes.

A Kék Vonal egy nagyobb konzorcium tagjaként vállal részt a fiatalok támogatásában. Együttműködnek a Nemzeti Infokommunikációs Zrt-vel, akik bejelentő felületén (http://www.biztonsagosinternet.hu/) jelenthető a zaklatás, visszaélés.

Még egyszer tehát a Kék Vonal elérhetőségei:

A képek és videók a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány honlapjáról származnak. A felhasználási lehetőséget, illetve az interjút köszönöm Reményiné Csekeő Borbálának, az Alapítvány szakmai vezetőjének.

MissingChildrenEurope_Hol_van_Zoli_HU_300dpi